Szeptember a betakarítás utáni időszak, a tervezés, az alapozás ideje. Ha lehet, ilyenkor ajánlatos gyümölcsfacsemetéket, cserjéket ültetni. Nem mellesleg érdemes azon is elgondolkodni, hogy a megváltozott éghajlati viszonyok miatt olyan árnyékot, gyümölcsöt adó, szép látványt nyújtó, portól és zajtól, valamint széltől és nem mellesleg kíváncsiskodó tekintetektől is óvó élősövényt ültessünk, ami meg is marad.
Ez keresztezése a szépnek és a hasznosnak. Vannak olyanok is, melyek termését sokrétűen használhatjuk. Erre biztatjuk azokat a kedves Olvasóinkat, akik úgy vélik, kertjükben felszabadult egy kis terület, és még nincs igazán elképzelésük arról, mi legyen a további sorsa, vagy éppen élősövényes kerítés telepítését fontolgatják pont most.
Igénytelen, gyorsan növő, jó hozamú
Ha megszületett az elhatározás az ehető gyümölcsöket hozó sövény telepítéséről, először vizsgáljuk meg, mekkora, milyen jellegű legyen, és milyenek az elvárásaink, a lehetőségeink egy ilyen kialakítására. A talaj összetételével akkor nem kell különösebben foglalkozni, ha korábban is mezőgazdasági termelésre használt területet akarunk átalakítani. A haszongyümölcsöt is adó élősövénnyé viszonylag könnyen formálható cserje- és bokorfajták egyébként sem túlságosan igényesek a talaj összetételére, viszont a rendszeres tápanyag-utánpótlást és az öntözést meghálálják. A talaj előkészítése ilyenkor is fontos, egy alapos átforgatás nem árt, szerves trágya is kerülhet a földbe, ám a tapasztalatok szerint jobb, ha közvetlenül nem érintkezik az ültetendő növényke gyökérzetével. Igyekezzünk gyommentes, laza szerkezetű talajba ültetni. A haszoncserjék, jóízű bogyós gyümölcsöket adó sövényeknél érdemes figyelembe venni a fényigényt, bár ezek javarészt jól bírják a napfényt, az erősen napsütéses helyre ültetett cserjék rendszeres öntözése gyorsabb növekedést és nagyobb mennyiségű gyümölcstermést hozhat. Aki sövényt szeretne nevelni, annak sűrűbb tőtávolság ajánlott minden alábbi fajta ültetésekor, és ajánlatos a jó előkészítés, valamint azt is figyelembe kell venni, a sövényünk későbbi formázása lehetséges, hozzáférhető legyen!
Ajánlott fajták
Húsos som (Cornus mas)
Régóta ismert, tavasszal az elsők közt kivirágzó, élénksárga virágjával a domboldalakat sok helyen díszítő jóízű és értékes gyümölcsöt hozó növény a húsos som. Igazi napfényt kedvelő, igen rugalmas szárú, akár hat méter magasba is felnövő, jól formázható, sövénnyé kiválóan alakítható, szép lombú, ősszel sokszínűre váltó cserje ez, amely egész Európában elterjedt. Gyümölcse másfél-két centiméteres, élénkpiros színű, hamvas bőrű csonthéjas magot tartalmazó, szilva formájú bogyó. Telepítése nem igényel különösebb szakértelmet, általában három-négy év alatt akár tömör zöld fallá lehet nevelni, termését ősszel gyűjtik be, ponyvás szedés módszerrel, a leterített anyagra rárázzák, bottal lecsapkodják. Gömör északi vidékein híresen finom pálinkát készítenek belőle, de nagyon finom a somlekvár, a sombefőtt és a dzsem is, csak kissé munkaigényes a feldolgozása. Nyersen még érett állapotában is kifejezetten fanyar ízű, erre szokták mondani Gömörben, hogy csókra húzza az ember száját. Érdemes kipróbálni!
Fekete berkenye (Aronia melanocarpa)
Észak-Amerikából került Európába, bő három évtizede indult el hódító útján, ma már egyre ismertebb és közkedveltebb a fekete berkenye, közismertebb nevén arónia. Akár két és fél méter magasra is megnő, viszonylag gyorsan. Ez a sövényként is ültethető, talajra és gondozásra igénytelen növény amellett, hogy termése sokféleképpen felhasználható, ráadásul gyógynövény is. Igazolt kutatások szerint a vastagbélrák utóhatásainak kezelésében, magát a cukorbetegség gyógyítását és a cukorbetegségek másodlagos hatásaként kellemetlenséget és fájdalmat is okozó hajszálérgondokat enyhíti, de a magas vérnyomás és az Alzheimer-kór kezelésében is segítők a hatóanyagai. Az arónia általában fekete vagy piros bogyóival italokat, lekvárokat, dzsemeket ízesítenek és színeznek. Önállóan is felhasználható, de igen erős aromájú és magas csersav tartalmú gyümölcs, ami hozzáadott adalékként érvényesül igazán jól, újabban arónia ízesítésű gyümölcslevek és szeszes italok is forgalomba kerültek. Aki a fanyarkás, savanykás ízeket kedveli, ilyen termést adó sövényt is ültethet!
Kék mézbogyó (Lonicera caerulea)
Más néven szibériai áfonya egy alig néhány éve sikeresen terjedő cserjefajta, mint neve is mutatja, Ázsiából, Szibériából származik, tehát igen zord és kedvezőtlen éghajlati és talajviszonyok mellett is jól fejlődik. Újabban igen felkapott, akár másfél méter magasságig is felnő, jól formázható, valóban igénytelen, de mégis szép, és egyben igen finom termést hoz. Egyébként a nálunk díszcserjeként elterjedt loncfélék rokona. Nagyon korán virágzik, s mivel nem önporzó, ajánlatos több növényt ültetni, de ha eleve sövényként telepítjük, biztos a siker a termést illetően, amely kék színű, két centiméter hosszúságú, már a földi eper előtt jóval beérik. Íze valahol a piros málna és a kék áfonya ízének keverékére hasonlít. Ha jól gondozzuk, nemcsak szép élősövénnyé fejlődik, hanem gazdag és sokféleképpen felhasználható terméssel is megajándékoz. A mézbogyó önmagában is kiválóan felhasználható, C-, B-vitamint tartalmaz, és antioxidánsokat is. Arról még nem sikerült értékelhető tájékoztatást szerezni, hogy pálinka-alapanyagnak alkalmas-e, de mivel termesztése felfutóban, valószínűleg hamarosan erre a kérdésre is választ kapunk. Mindenesetre lekvárt, dzsemet, kompótot nagyon finomat lehet belőle készíteni.
Ajánljuk, ültessenek olyan sövényeket, amelyek gyümölcse hasznosítható!
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
