A múlt héten az ukrán szárazföldi erők főparancsnoka bejelentette, hogy Oroszország 100 ezer katonát von össze, vagy azért, hogy feltöltse veszteségeket szenvedő alakulatait, vagy pedig azért, hogy újabb, hatalmas offenzívát indítson Ukrajna ellen. Azóta egymás érik az ukrán és nyugati médiában azokat az elemzések, amelyek az oroszok átfogó offenzívájának lehetőségéről szólnak. Azt még mindig nehéz megítélni, hogy a ténylegesen valóságalappal rendelkező információkat a nyugati háborús erőfeszítések felpörgetésére akarják-e felhasználni, vagy tényleg ennyire rezeg a léc az ukránok alatt. Több jel arra utal, hogy a második lehetőség valószínű.
Ami miatt a nyugati háborús megmondóemberek vért izzadnak, az a körülménye, hogy az orosz „nyári” offenzíva a legrosszabbkor kapná telibe Ukrajnát. Egyidejűleg ugyanis több kulcsfontosságú védelmi képessége van elégtelen állapotban. Persze, az is lehet, hogy a sajtó már a várható orosz sikerekre készíti fel a nyugati közvéleményt, ez viszont az ukránokon nem sokat segít.
Azt ma már minden nyugati elemző elismeri, hogy a csatatéren ismét az oroszoknál van a kezdeményezés, amit ők egy nyári, legfeljebb késő-tavaszi offenzíva formájában használhatnak ki. A dolog időzítése nem véletlen: Oroszország túl van Vlagyimir Putyin újraválasztásán, így fel lehet pörgetni a háborús erőfeszítéseket.
Korábban volt szó arról, hogy a Kreml esetleg mozgósítást tervez. Ennek esélye csökkent, mert a krasznogorszki terrortámadás kapcsán megfogalmazott orosz hivatalos álláspont, miszerint az ukránok részt vettek a támadásban, valószínűleg növeli az önkéntesek számát. Másrészt, a mozgósításhoz nem ártana a hadüzenet is, hadüzenethez viszont el kellene ismerni Ukrajna létezését – hacsak nem a NATO-val akar háborút vívni Moszkva, ami igen valószínűtlen.
Mindeközben Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke és Gyenisz Pusilin, a szakadár, nemzetközileg el nem ismert Donyecki Népköztártsaság vezetője pufferzónák létrehozását sürgeti, illetve belengették Harkiv visszafoglalását és Ogyessza bevételét.
Ez utóbbinál érdemes kiemelni, hogy Ogyessza a legfontosabb kikötővárosa Ukrajnának, ha az orosz elfoglalják, Ukrajna lényegében elveszti tengeri kijáratait, amivel egyúttal geopolitikai és gazdasági jelentőségének is búcsút inthet.
Az ukránok helyzete nem túl szívderítő. Egyszerre több súlyos hiányossággal is kénytelenek megküzdeni. Ebből a szempontból nem meglepő Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kirohanása, aki „a rohadt Patriotokat” követelte minap a Nyugattól.
Az egyik súlyos probléma az ukránok oldalán a tüzérségi lőszerhiány. Naponta több ezer lőszer kerül kilövésre a fronton, ám ennek csak töredéke az ukránoké. Az ukrán lőszerhasználat szintje a tavaly nyárihoz képest 70 százalékkal esett vissza.
Ezt most Csehország javaslatára úgy próbálja a Nyugat orvosolni, hogy több millió lőszert vásárolna Ukrajna számára a világban. Ez azonban egyelőre csak politikai retorika. Az EU egy évvel ezelőtt ígért Ukrajnának egymillió lőszert – és végül csak a felét szállította le, azt is késve.
A másik súlyos ukrán gyengeség, a légvédelem meggyengülése. Ukrajna nem csak a lőszerből, de a légvédelmi rakétákból is kezd kifogyni. Hatékony légvédelem nélkül az orosz légierő egyre nagyobb fölényt alakíthat ki, ami eldöntheti a háborút. Arról nem is beszélve, hogy már most látszik, hogy az ukrán légvédelem több orosz rakétatípussal nem tud mit kezdenek, amelyek így célba találnak.
Az elmúlt napokban az orosz kilőttek két NASAMS közepes hatótávolságú légvédelmi rendszert, és legalább egy Patriot rendszert. Ezek a súlyos veszteségek pedig arra utalnak, hogy jelentősen javultak az orosz felderítő képességek.
A harmadik számú, de talán a legfontosabb probléma az ukrán haderő feltöltöttsége. Ezen a ponton egy sor ellentmondásba ütközünk. A nyugati elemzések szerint az ukrán alakulatok emberhiánnyal küzdenek, egyre kevesebb a motivált és főleg, időben kiképezhető besorozott. A legutóbb napvilágra került adatok szerint 650 ezer hadköteles korú ukrán férfi tartózkodik Nyugat-Európában. Mindeközben Ukrajnában belpolitikai vita folyik a sorozások kiszélesítéséről, ami félmillió ember állományba vételét jelentené – csakhogy Kijev fél a politikai következményektől. Egymást érik a sorozások elleni tüntetések is.
Tegyük hozzá, hogy ha Zelenszkij ukrán elnök beváltja ígéretét a fronton már két éve harcoló katonák pihentetéséről (ez lenne az egyik célja a félmilliós sorozásnak), akkor nagyon gyorsan kiderülni, mekkora emberveszteséggel rendelkezik Ukrajna – amit Kijev szintén el akar kerülni.
Ezek a körülmények mind arra ösztönözhetik az orosz vezetést, hogy még most offenzívát indítsanak. Persze vannak ellenérvek is. Egy offenzíva okozta ukrajnai dráma miatt az amerikai Kongresszus eldöntheti annak a 60 milliárd dolláros csomagnak a sorsát, amin már hónapok óta vitáznak, vagy, felgyorsíthatja a nyugati F-16-osok átadását Ukrajnának. Mindkét lehetőség előnytelen lenne Oroszország számára.
körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
