Jöhet a megoldás az ólommal szennyezett csapvízre

Jöhet a megoldás az ólommal szennyezett csapvízre

Olyan háztartási víztisztító berendezéseket vizsgál a Nemzeti Népegészségügyi Központ, amelyek képesek lehetnek megtisztítani a csapvizet az esetleges ólomszennyezéstől.

Kilenc készüléktípus hatékonyságát mérik, ha a gyártók fejlesztései hatékonynak bizonyulnak, egy bevizsgált, tanúsított berendezés előírásszerű használatával komoly egészségügyi kockázattól mentesülhetnek a régebbi építésű, részben vagy teljes egészében ólomból készült víznyomócsövekkel szerelt otthonok lakói. Az eredmények hamarosan nyilvánosak lesznek – írja a vgfszaklap.hu.

Mint az Infostart is írt róla, a Nyitott Laboratórium programban a beérkezett ivóvízminták mintegy ötödénél mért magas ólomtartalmat a Nemzeti Népegészségügyi Központ. A Magyar Víziközmű Szövetség szerint leginkább az 1945 előtt épült házaknál lehet ilyen módon szennyezett a víz. Az NNK ólomtérképet is készített.

A Nyitott Laboratórium program elsősorban a kockázati csoportok (régi épületben élők, várandósok és kisgyermekesek) számára indult. Ennek keretében bárki küldhetett be vízmintáét, aki szerette volna megtudni, található-e ólom a csapvizében. A programokban kétféle minta vizsgálata történik. Előbb előzetes kifolyatás nélküli mintán végzik el a vizsgálatot, másodszor egy percig folyatják a csapot a mintavétel előtt. Emellett egyéb adatokat is felvesznek, rákérdeznek például a házak korára, és az eseteleges felújításokra is.

Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a levett csapnyitási vízminták körülbelül 25–30 százalékában a határérték (10 mikrogramm/liter) feletti az ólomtartalom, egy perc folyatás utáni vízminták esetében ez az arány jelentősen, 10–15 százalék körüli értékre csökken. Az előzetes várakozásnak megfelelően a kifogásoltsági arány a régebbi, 1945 előtt épült épületekből származó vízmintáknál mutat kedvezőtlenebb képet, itt a csapnyitási vízminták 35–40 százaléka a határérték felett tartalmaz ólmot, de még folyatás után is 20 százalék körüli ez az arány. Ezzel szemben az 1975 után épültekben a csapnyitási minták kevesebb, mint tíz százaléka tartalmaz ólmot, egy perc folyatás után azonban ezekben az épületekben már sehol nem kifogásolható a vízminőség.

Hírdetés

Az NNK a program értékelését szeptemberre ígéri, de a szakportálnak azt írta, hogy a régi épületekben élők nagyobb arányban lehetnek kitéve ivóvíz általi ólombevitelnek, de a legtöbb esetben a víz kifolyatása már önmagában elegendő lehet az ivóvíz ólomtartalmának határérték alá csökkentésére.

A víztisztító megoldás lehet

Több cég is kínál olyan házi víztisztító berendezést Magyarországon, amely állítólag képes az ólom kiszűrésére is, de egyik sem rendelkezik az NNK minősítésével. A hatóság ugyanakkor kilenc háztartási szűrőberendezés ólomeltávolító hatékonyságát vizsgálja, a berendezéseket eltérő helyekre (jellemzően magánlakásokba) telepítették a vizsgálat idejére. A vizsgálatok egy része jelenleg is zajlik, az eredményeket összefoglaló értékelés augusztusban készül el.

Az ólomszennyezés elleni legjobb védekezés persze az lenne, ha mindenhol kicserélnék az ólomcsöveket. Ez azonban, főleg a régi építésű társasházakban, sokszor szinte a lehetetlennel határos munkát jelent, mert a lakóközösségnek nincs elegendő pénze a munka elvégeztetésére.

Az ólom egy jól ismert toxikus nehézfém, emberre gyakorolt mérgező hatása már régóta közismert. A csapvizekben jellemző ólomtartalom elsősorban a várandósok és 3 év alatti kisgyermekek esetén okozhat egészségi problémát, a magzat és a kisgyermek szellemi fejlődésére gyakorolt káros hatásával. Az ivóvízben előforduló ólom fő forrásai az épületek, lakások belső hálózatában még sok helyen jelen lévő ólomcsövek, így leginkább a városmagok régi épületei, és az ezekben található lakások tekinthetők leginkább kockázatosnak. Fontos tudni, hogy az ólomtartalmú ivóvíznek nincsen különös íze vagy szaga, így például fémes íz megjelenése nem utal az ivóvízben lévő ólom jelenlétére vagy annak mennyiségére.

Nyitókép: Pexels

Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »