Eddig 62 személy ellen fogalmaztak meg gyanút az előző lengyel kormány elszámoltatása keretében folytatott, az állami pénzek szabálytalan felhasználásával összefüggő vizsgálatok során – közölte pénteki varsói sajtóértekezletén Donald Tusk kormányfő.
A sajtókonferencián az igazságügyi, a pénzügyi és a belügyminiszter egy tárcaközi megállapodást írt alá „a jogellenesen elköltött kincstári vagyon biztosítása és visszaszerzése érdekében” folytatandó tárcaközi együttműködésről.
Tusk szerint a kezdeményezés célja a pénzáramlás kivizsgálása az előző, a Jog és Igazságosság (PiS) párt vezette kormány idején. A kormányfő „zárt rendszernek” nevezte azt a mechanizmust, amelynek segítségével szerinte a PiS közpénzeket és közigazgatási intézményeket használt fel a tavaly őszi parlamenti választások előtt.
A „gyanút keltő”, vagyis átvizsgálásra szoruló összeg Tusk szerint 100 milliárd zlotyt (9 ezer milliárd forint) tehet ki, ebből – mint a kormányfő elmondta – 3,2 milliárd zlotyt (293 milliárd forint) az illetékes hatóságok már „pontosan körül is írtak”, és „hatékonyan vissza fogják követelni ezeket az összegeket”.
Az elszámoltatás keretében eddig 62 személy ellen fogalmaztak meg gyanút, és 149 ügyészségi bejelentést tettek – mondta el Tusk. „Ez először fordul elő Lengyelország történetében, nemcsak 1989 után, hogy ennyire hatékonyan elszámoltassák azokat a tisztségviselőket, akik a választások nyomán kénytelenek voltak átadni a hatalmat” – fogalmazott Tusk.
Konkrét visszaélési ügyek ismertetését a kormányfő a következő hetekre ígérte.
Tusk nyilatkozatára reagálva Mateusz Morawiecki volt kormányfő az X-en azt írta: a miniszterelnök által említett „zárt rendszer ma uralkodik Lengyelországban, annak főnöke pedig egyetlen célból hazudik: hogy tönkretegye a legnagyobb lengyel ellenzéki pártot”.
A lengyel országos választási bizottság (PKW) július végén augusztus 29-re halasztotta a PiS tavalyi választási kampánya finanszírozásáról szóló jelentés megvitatását, miközben több tömörülés, köztük a kormánykoalíciós pártok beszámolóját már elfogadták. A jelentés elutasítása esetén az érintett párt a megnyert parlamenti mandátumok után járó állami támogatás akár 75 százalékát is elveszítheti.
Tuskot a sajtókonferencián arról is kérdezték, hogy kizárhatják-e Magyarországot a schengeni övezetből az orosz és a fehérorosz állampolgárokat érintő vízumkorlátozások enyhítése miatt. A kizárás a schengeni övezetből „igazából az Európai Unióból való kizárás előkészítése, itt ezért óvatos lennék” – válaszolta Tusk.
Elismerte: még nem ismeri a magyar döntés részleteit, de „első ránézésre úgy tűnik, hogy megsértették az európai jogot és a schengeni államok biztonságát érintő kockázatokról szóló előírásokat”. Hozzátette ugyanakkor: Magyarország nem az egyetlen állam, amely vízumokat ad ki fehéroroszoknak és oroszoknak.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
