Jogerősen is garázdaság vétségét állapította meg a Szegedi Törvényszék a két évvel ezelőtt a rendőrök sorfala mögül kitörő menekültek felrúgásával megvádolt operatőr ügyében. László Petrát három évre próbára bocsátották.
Jóváhagyta a Szegedi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét annak az operatőrnek az ügyében, akit három menekült felrúgásával vádoltak meg. Így a 2015-ben a világot megjárt, botrányt okozó felvételeket sem ítélte a bíróság úgy, hogy a N1TV operatőre szándékosan, a migránsokkal szembeni ellenérzéséből fakadóan akadályozta volna a rendőrsorfal mögül kitörő szíreket.
A garázdaság vétségét a másodfokú bíróság is megállapította, ahogy a három évre próbára bocsátást is helybenhagyta.
A nyilvános tárgyalástól ismét távol maradt a meghurcolt operatőr. Korábbi indoklás szerint többször életveszélyesen megfenyegették az eset után. László Petra ügyvédje az operatőr felmentését kérte, mivel Sipos Ferenc szerint a felvételeken jól látszik, hogy védence nem támadólag lépett fel, hanem védekezett, nem rúgott a kislány felé, hanem az rohant bele a kamerát tartó nő védekezésül felhúzott térdébe. A később a spanyol focicsapathoz invitált szír férfi és lánya esetében már korábban megállapították, hogy nem ért László Petra a menekülőkhöz. Az ügyvéd ismét azt próbálta bizonygatni, hogy védence megrémült, emiatt ösztönösen védekezően emelte fel a lábát.
Sipos azt is kifejtette, hogy a sorfal mögül kitörő menekültek lényegében csoportosan támadó személyek, tehát bűncselekményt követtek el.
Mivel a közösség elleni erőszak körülményeit nem vizsgálta az elsőfokú bíróság a Helsinki Bizottság jelen levő munkatársa szerint, ő új eljárást javasol. Iványi Borbála mint egyéb érdekelti képviselő szólalt fel a teremben. Ez azt jelenti, hogy indítványt nem, csak észrevételt tehet. Azért egyéb érdekelti képviselő, mivel a garázdaságnak nincs sértettje. Iványi szerint az elsőfokú bíróság pusztán magát a cselekményt vizsgálta, de azt nem, hogy a vádlott hogyan gondolkodott általában a menekültekről, motiválhatta-e őt a menekültekkel szembeni ellenérzése. A jogász szerint a bíróságnak vizsgálnia kellett volna azt, hogy a cselekedet kimerítette-e a közösség elleni erőszakot, amelyet csak egy új eljárás lefolytatásával lehetne megvizsgálni.
Az ügyész pénzbüntetés kiszabását kérte az elsőfokú ítélet jóváhagyása mellett.
A bíró sem azt nem látta bizonyítottnak, hogy a vádlott valóban védekezésre kényszerült volna, de azt sem, hogy az operatőrt valamely csoporttal szembeni ellenérzés sarkallta volna a menekültekkel szembeni fellépésre, így az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Hunhír.info – hvg.hu nyomán
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
