Rendkívül tanulságos műsor, most kifejezetten ajánlom az egész megnézését:
Az alaptéma: siránkozás miért bukott el az elnökválasztáson a lengyel baloldal.
A vendég meg tényleg szakértő, azaz nem csak a buta sablonokat mondja el, hogy a nyugdíjas analfabéták, az orosz hekkerek, az érettségi nélküli segédmunkások, a focihulligánok a hibásak, hanem elmond valós okokat is. Még odáig is elmegy, hogy elmondja a baloldali elnökjelölt durva hibáit.
Szóval érdekes, mert szokatlan a HVG-nél a nem teljesen beszűkült liberális elemzés. De a lényeg persze nem ez, hanem az eszmei alapkérdés. Ezért érdemes leginkább megnézni/meghallgatni.
Kiderül többek között, a hatalmi ágak szétválasztása csak akkor jó, ha az segíti a liberálisokat. Azaz azért kellenek egyes a kormánytól független és a kormány által leválthatatlan állami tisztviselők, mert ezek ellensúlyt képeznek a kormánnyal szemben. Igenám, de mi van, ha a kormány liberális, míg a független tisztviselő nem az? Nos, ilyen esetben ez „visszaélés” a függetlenséggel és a hatalommegosztással!
Lengyelországban konkrétan kiderült: a volt jobboldali kormány – élve alkotmányos jogaival – megreformálta a bíróságokat. Így amire a baloldal 2023 decemberében hatalomra került, kiderült: a bírósági rendszer tele van vele ellenséges emberrel. S ezért kellett volna nyernie a baloldali elnökjelöltnek, hogy esély legyen ennek megfordítására, azaz a bíróság baloldaliakkal feltöltésére! Akkor megint „független” lenne az igazságszolgáltatás! S most káosz van, a kormány immár elvesztette minden esélyét a neki tetsző változásra.
De ugyanez más dolgokban is. Nem tud a baloldali lengyel kormányzat lépni egyes ügyekben, mert nincs meg hozzá a szükséges törvényi felhatalmazása. Viszont kormányozni akar, megvalósítva akaratát.
Lassan kiderül a modern polgári-liberális eszme a lényege: meg kell venni az emberek szavazatát, ha nem megy, akkor manipulálni kell őket. S ha ez se működik, akkor le kell mondani a jogállami eszközökről, persze arra hivatkozva, hogy ez szükséges ideiglenesen a jogállamisághoz.
S közben, az ideiglenes nem-jogállam alatt: be kell betonozni a liberálisoknak tetsző rendet. S aztán ahhoz már tilos hozzányúlni! Mert csak.
Ez a magyar ballib szalon álma. Csak működésképtelen. Ugyanis ha ideiglenesen bárki félredobhatja a törvényességet, akkor ez onnantól bárki más is mondhatja. Minden kormányváltáskor ezek után jönne a „jogállamiság visszaállítása”.
S persze mindez végkép nem megy, mert hiányzik a társadalmi támogatottság. Lengyelországban is pont ezt bizonyította a mostani választási eredmény.
Olyan ez, mint a sajtószabadság. Amíg a liberálisok be tudták biztosítani, hogy ők legyenek a médiák urai, nagy harcosai voltak a sajtószabadságnak. Amint viszont kiderült – elsősorban az internet miatt -, hogy más is képes élni a sajtószabadsággal, megkezdődött a küzdelem az „álhírek” ellen.
A kedvenc ballib érvem: „demokratikusan nem lehet diktatúrákat eltakarítani”. Abszolút önellentmondás. Hiszen ha diktatúra van, akkor aki ennek ellenére választáson vesz rész, az a diktatúra cinkosa. Ezen kívül: ha nem lehet választáson nyerni, akkor felkelést kell szervezni választási részvétel helyett.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
