Több mint negyven százalékkal nőtt egy év alatt a Szlovákiában dolgozó magyarországi vendégmunkások száma. A szakértő szerint északi szomszédunk azokról a területekről szipkázza el a magyarországi dolgozókat, amelyen jellemzően munkaerőhiány van hazánkban is.
A szlovák Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVR) legfrissebb adatai szerint az idei év első félévében Szlovákiában összesen 30 200 külföldi dolgozott, ami az elmúlt év júniusának adataival összehasonlítva 7400 fős emelkedést jelent.
A harmincezres számon belül a legnépesebb csoportot a romániai vendégmunkások képezik, az elmúlt hónap végéig létszámuk meghaladta a 6900-at. Második helyen a Csehországból érkező 3700 személyt számláló csoport áll. A következő legnépesebb csoport Magyarországról érkezik: a létszámuk az elmúlt hónap végén 3200 volt, ami a tavalyi júniusi adatokkal összehasonlítva 930-cal több – vagyis egy év alatt 41 százalékkal nőtt a magyarországi vendégmunkások száma Szlovákiában.
Másfél évvel ezelőtt Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke arról beszélt a Népszabadságnak, hogy „lassan, de megfordul az a folyamat, mely során Erdélyből és Szlovákiából járnak át dolgozni Magyarországra”. A szakember akkor úgy nyilatkozott: a Magyarországról Szlovákiába és Romániába átjáró emberek fő motivációja nyilvánvalóan nem a bérkülönbözet, hanem az, hogy egyáltalán találnak munkát.
Lehet, hogy ez a tendencia változóban van: ugyan továbbra is emelkedik a Szlovákiában dolgozó magyar állampolgárok száma, eközben határon belül is sok helyen munkaerőhiány van. Tény ugyanakkor, hogy Szlovákiában magasabb az átlagkereset, ezért választhatják sokan az ottani munkahelyeket.
Nő a különbség a szlovák és a magyar bérek között
Mi az oka annak, hogy emelkedik a Szlovákiában dolgozó magyar állampolgárok száma? E kérdéssel kerestük fel Ficza Jánost, a Workania.hu szlovákiai munkaerő-piaci szakértőjét, aki jelezte, hogy a magyarhoz hasonlóan a szlovák munkaerő-piacon is óriási hiány alakult ki az elmúlt időszakban. Nincs ugyanis elegendő képzett munkavállaló, így egyre inkább külföldön toborozzák a szükséges munkaerőt, köztük Magyarországról is. A szakember szerint a magyarországi munkavállalók egyrészt azért jelentenek jó célcsoportot a foglalkoztatók számára, mert itt alacsonyabbak a fizetések, így magasabb bérekkel ők könnyedén átcsábíthatók Szlovákiába.
Ezt támasztják alá a számadatok is: az utóbbi években egyre nagyobb a különbség a szlovákiai és magyarországi bérek között. A KSH adatai alapján Magyarországon a bruttó átlagkereset 247 800 forint körül mozgott a tavalyi évben (kedvezmények nélkül a munkavállaló ebből adózás után kb. 170 000 forintot kap kézhez), ezzel szemben Szlovákiában a bruttó átlagfizetés 950 euró, vagyis nagyjából 295 000 forint körül volt. És akkor még nem is beszéltünk a minimálbérről: Szlovákiában 405 euró, Magyarországon viszont csak 358 euró a bruttó minimálbér.
A felvidéki Új Szó további érzékletes adatokkal szolgált ebben a témában egy áprilisi cikkében: „a Szlovákiával határos magyarországi megyékben a havi átlagbér – nyugatról keletre haladva – 167 ezer és 110 ezer forint között mozog. A Fizetések.hu szerint egy karosszérialakatos Magyarországon átlagosan bruttó 155 ezret visz haza, Szlovákiában 226 ezret.”
A szakértő szerint a bérkülönbségeken túl a határ közelsége is fontos tényező, és az sem elhanyagolható, hogy Szlovákiában a határhoz közeli cégeknél a nyelvi különbségek sem jelennek meg, hiszen nagyon sok esetben magyarul beszélnek mind a munkaadók, mind pedig a munkatársak.
Nagyban megy a toborzás
A szlovákiai cégek jellemzően a gyártás területén toboroznak munkavállalókat, ez az autóipartól egészen az elektrotechnikáig terjed, de a logisztika területén is sok a betöltetlen állás. Hasonlóan az építőiparban és a különböző szakmunkákban is nagy a hiány, ahová előszeretettel várják a magyarországi vendégmunkásokat – mondta el Ficza János.
A szakember szerint a vállalatok ilyenkor többnyire szlovákiai toborzócégeket bíznak meg, hogy az interneten és újsághirdetések útján találjanak magyarországi munkavállalókat a betöltendő pozíciókra. Emellett arra is van példa, hogy az itteni irodák már egyenesen szlovákiai munkára keresnek dolgozókat. Az elsődleges célpontot pedig Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyeiek jelentik, akik könnyedén elérhetik a leendő munkahelyüket.
Ficza János arra figyelmeztetett, hogy mindez tovább súlyosbítja a magyarországi munkaerő-hiányt. Ráadásul a fizetési különbségek miatt nagyon nehéz lesz visszacsábítani az értékes munkaerőt Magyarországra.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
