Jó reggelt!

Az oroszok egyik szövege ez, amikor valaki rádöbben valamire, amit rajta kívül eddig is tudott mindenki, de ő csak most tudta meg: „jó reggelt!”. Na most, teljesen ez az élmény érte el Halmai Gábor feketeöves ballib megmondóembert.

Élvezet látni nem csak azt, hogy a ballib elit egyes tagjai pont az ellenkezőjét mondják ma, mint 25-35 éve – ezzel semmi gond, csak nagyon ostoba emberek mondják mindig ugyanazt -, de hogy képesek azt is meglátni, mennyire abszurd volt az az egész szellemi építmény, melynek nevében akkor ezt mondták.

Ráadásul itt nem arról van szó, hogy az alapértékek változtak, mert az a könnyebb eset. Hanem itt azonos alapértékek megvallása mellett ment végbe a rácsodálkozás. Hiszen Halmai akkor is nyugatos, polgári, liberális – magyar szóval „baloldali”, de az a valóságban klasszikus jobboldal – volt, ma is az.

Emlékszem a 90-es évek elején – amikor tök ugyanabban hittem, mint Halmai – az egyik engem már akkor is idegesítő – bár akkor még nem tudtam megmagyarázni, miért idegesít – liberális mondás az volt, hogy „bezzeg, a boldog nyugaton az átlagember azt se tudja ki a kormányfő, hiszen életére sehogy se hat ki a politika„, s különösen az zavart, hogy ez egyszerre ment az „öntudatos polgár” szólammal. Na most, a kettő természetesen teljesen kizárja egymást.

Persze az akkor ballib narratívába pont bele is illett. Hiszen van a „polgár”, aki nem is foglalkozik a politikával – ami persze marhaság: az ókor óta tudjuk, a polgár fő jellemzője, hogy politizál – , viszont ott vannak a „szakemberek”, aki okosan irányítanak, hatalmas szaktudásuk alapján.

Ez a marhaság sajnos hosszú évekre megfertőzte a közéletet, még ma is van, aki hisz „szakértői kormányban”, „ideológiamentes politikában”, s más hasonló hazug és ostoba mesékben.

Hírdetés

Halmai képes olyanokat mondani, hogy „túl gyorsan erőltetett liberalizmus„! S nyíltan elmondja: a koncepció az volt, hogy meg lesznek teremtve a liberális mechanizmusok, azokat az emberek megszokják, „beélik” azokat, s kész is a polgári társadalom!

Alapvetően teljesen azonos ez a marxista messianizmussal, a módszer és keret azonos, csak a célok különböznek.

S itt el is mondja, ez nem működhetett:

  • Az úgynevezett láthatatlan alkotmány koncepciója próbálta a hiányokat pótolni. Akkor, mivel még nem volt alkotmányos tradíció, nem volt alkotmányos kultúra, az Alkotmánybíróság magára vállalta azt a feladatot, hogy kialakítja ezt egyfajta elitista aktivizmussal.„,
  • az Alkotmánybíróság kialakította az alkotmányos kultúrát, és ez majd meg fogja védeni az alkotmányosságot. Szerintem ez naivitás volt, mert az alkotmányos kultúra nem tudott kialakulni két évtized alatt„,
  • olykor a parlament, nem akart-e túlságosan gyorsan haladni bizonyos liberális értékek érvényesítésében, vagy olyan döntések meghozatalában, ami nem élvezte a lakosság többségének támogatását„,
  • a választópolgár meg azt gondolta, hogy itt van egy magát liberálisnak mondó elit intézmény, ülnek valahol fönt az elefántcsonttoronyban, és eldöntik helyettem, hogy mi legyen„,
  • azt érezhette a választópolgárok többsége, hogy az ő szava itt nem számít. Valaki az elitből ezt eldönti helyette, akkor is, ha mindenki tudta, hogy a többség ellene van„.

Kemény: a liberális főember rájön, hogy létezik valóság…


Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »