Gyorsan nőtt a biotermékek forgalma Magyarországon, és zárul az olló a bio és nem bio termékek ára között, az egészségesebb termékek ára nem emelkedett annyit.
Györéné Kis Gyöngyi, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet projektvezető kutatója az InfoRádióban elmondta, hogy egy friss, a Nielsen IQ piackutatóval közösen végzett kutatásuk eredménye szerint 2022 és 2024 között dinamikusan növekedett a vizsgált biotermék-kategóriákban a bio élelmiszerek kiskereskedelmi forgalmi értéke.
Míg Európában 2022 és 2023 között 3 százalékkal nőtt a biotermékek forgalma, addig itthon ugyanebben az időszakban a növekedés elérte a 19 százalékot.
Hozzátette, mindeközben bár Európában 2023-ban átlagosan 66 eurót költöttek a lakosok évente biotermékekre, addig Magyarországon ez az összeg 9 euró volt. 2024-ben viszont már 10 euróra növekedett ez az összeg.
Kutatásuk egyik fő megállapítása az volt, hogy
zárul az olló a bio és a nem bio termékek ára között.
A biotermékek átlagára 2022 és 2024 között 25,2 százalékkal emelkedett, ezzel szemben az élelmiszerek éves inflációja a KSH adatai szerint ebben az időszakban 35 százalékos volt.
Ennek egyik oka véleménye szerint, hogy a saját márkás biotermékek térnyerése lenyomta az átlagárat, és a vizsgált időszakban erősen nőtt a saját márkás biotermékek súlya. Részesedésük két év leforgása alatt 59 százalékról 63 százalékra növekedett, forgalmi eladási értékük pedig közel 48 százalékkal nőtt.
A kereskedők a saját márkás biotermékek árait kevésbé emelték meg, mint a gyártói márkás termékek árát
– emelte ki a projektvezető kutató.
Ez a biotermékek árának színvonalát általában lejjebb húzta, illetve a megtermelt mennyiség növekedésével is csökken az egységnyi gyártási előállítási költség. Azzal, hogy egyre több termelő állít elő ilyen termékeket, nő a verseny, így tehát nő az árverseny is. Hozzátette, hogy megerősödtek a diszkontcsatornák, amelyek az árérzékenyebb fogyasztókat célozzák, mindeközben pedig ezekben a saját márkák termékek kínálata is megnövekedett.
Különösen a diszkontokban alacsony a biotermékek átlagára, így például a bio-bébiételek esetében
– tette hozzá Györéné Kis Gyöngyi.
Elmondta, az ökológiai gazdálkodásban előállított élelmiszerek tekintetében szinonim kifejezésként használják a bio/öko/ökológiai/organikus szavakat. Ezek ugyanazt jelentik, jogszabályilag és az ellenőrzések szempontjából is ugyanaz vonatkozik rájuk. Kiemelte, hogy nem szabad őket összekeverni a „vegyszermentes, természetes, natúr, kézműves, háztáji” jelzőkkel, ezekre ugyanis jogszabály nem vonatkozik.
A biotermékek előállítására vonatkozó jogszabályok rendkívül sok „sarkalatos pontot lefektetnek” – ismertette a projektvezető kutató.
A jogszabályok korlátozzák a környezetre vagy az egészségre potenciálisan káros anyagok vagy technológiák alkalmazását. Így például tiltva van a kémiai szintetikus növényvédő szerek, a műtrágyák, a genetikailag módosított szervezetek használata.
Az állattartás esetében a mesterséges állatgyógyászati készítmények, a hormonok, a hozamfokozók használata tilos, az élelmiszerfeldolgozásnál pedig számos mesterséges adalék- és segédanyag használatát tiltja a törvény. Az ionizáló sugárzás alkalmazása sem megengedett – tette hozzá Györéné Kis Gyöngyi.
Az egész élelmiszer-előállítási rendszerben nagyon fontos hozzáadott értéket képvisel, hogy magasabbak az állatjóléti szabványok, ez a rendszer elősegíti a természeti környezet megóvását, a fenntarthatóságot is. A gazdálkodási rendszer alapelvei magában foglalják az ökológiát, az egészséget, a méltányosságot és a gondosságot. Ezek egyszerre szolgálják a talaj, a növények, az állatok és az ember egészségét, és összhangban vannak az orvostudományban is elterjedt „egy egészség” megközelítéssel – mondta el a projektvezető kutató.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
