Az Európai Statisztikai Hivatal aggasztó jelentést adott ki még a nyáron. Szlovákiában tavaly 650 ezren éltek fizetéstől fizetésig. A szűk családi költségvetést az áremelések tovább veszélyeztethetik. Az elmúlt hetekben az újságok címlapjait elárasztották az arról szóló hírek, hogy Szlovákiában szinte mindennek felment az ára.
Legyen szó akár az energia, az élelmiszerek, az építőanyag, de például az elektronika áráról vagy az ingatlanárakról. Szlovákia polgárainak egyharmada az emelkedő árak miatt jelentősen csökkenteni kényszerül az egyéb kiadásokat. A szakemberek szerint az infláció – vagyis az árak emelkedése – a legmagasabb az elmúlt évtizedben. Az AKO ügynökség Joj televízió számára készített felmérése szerint az emberek 12 százaléka szükségállapotba is kerül, írja a pravda.sk
A közgazdászok azonban a közeljövőben viszonylag magas bérnövekedéssel számolnak. Az átlagbérek nagyobb ütemben emelkednek majd, mint az árak – így az embereknek végül több pénz marad a pénztárcájukban.
A Szlovák Nemzeti Bank (NBS), a pénzügyminisztérium és a humánerőforrás elemzői egybehangzóan azt jósolják, hogy 2022-ben átlagosan akár öt százalékkal is növekedhetnek a bérek. Persze, nem mindenki kap fizetésemelést. A versenyszférában a szakemberek szerint a következő két évben akár hat százalékos növekedés is várható. A közszférában kicsit kevesebbel nőnek majd a bérek.
A béremelésekre az árak emelkedése vagy a munkaerőhiány is ösztönzőleg hathat, ha ugyanis nincs, aki dolgozzon, a cégeknek emelniük kell a béreket. A szakemberek szerint a bérnövekedést jelentősebben befolyásolja, ha a munkahelyeket nem lehet megfelelően képzett munkaerővel betölteni. Véleményük szerint ez munkaerő-piaci strukturális probléma, ami a világjárvánnyal sem szűnt meg, sőt, egyre inkább láthatóvá válik.
Az árak is felfelé nyomják a fizetéseket
A jegybank közgazdászai a közelmúltban bemutattak a nyilvánosságnak egy elemzést, amely megmagyarázza, miért kellene a béreknek emelkedniük. Annak érdekében, hogy a munkavállalók magas infláció esetén megőrizzék a vásárlóerőt, magasabb béreket követelnek majd. Másrészt az érzékelhető munkaerőhiány miatt a cégeknek magasabb bérekkel kell az embereket magukhoz csalogatniuk. Az NBS szerint azonban a bérnövekedést egyéb dolgok is befolyásolják. Az egyik ilyen tényező a ledolgozott munkaórák visszaállítása a standard vagy akár a standard feletti szintre, ami a megrendelések teljesítése érdekében lesz szükségszerű. A másik ilyen tényező pedig a termelékenység növekedése lesz a gazdaságban. Hasonló forgatókönyvvel számol a pénzügyminisztérium is.
Még optimistább fejlődési forgatókönyvet vár a Grafton munkaerő-közvetítő iroda, amely a munkaerőpiacról gyűjti a részletes adatokat. Az iroda szerint a bérnövekedés akár ennél magasabb is lehet. Amennyiben nem áll elő egy előre nem látható helyzet, a bruttó hazai termék növekedése, a munkaerőhiány, a magas számú nyitott pozíció, a magas infláció és az árak emelkedése olyan összetevők lesznek, amelyek felpörgetik a bérek növekedését.
Így jövőre akár 7-8 százalékos bérnövekedéssel is számolhatunk, véli az iroda, amely szerint a cégeknek jobb béreket kell fizetniük, hogy magukhoz vonzzák a munkavállalókat. A piramis csúcsán tehát azok az emberek állnak majd, akik elkezdték értékelni saját magukat.
Segíthetnek a szakszervezetek?
A gazdasági és társadalmi elemzők szerint a bérek gyorsabban emelkedhetnének, ha a munkavállalók szervezettebbek lennének. Ma már csak a munkavállalók egynegyede tagja a szakszervezeteknek, pedig egyénileg elég nehéz béremelést szorgalmazni, erre csak a munkavállalók minimális része képes.
Egy további fontos részlet sem elhanyagolható a bérnövekedéssel kapcsolatban. A cégek gyakran külföldi munkaerő-toborzással orvosolják a munkaerőhiányt. A járvány azonban korlátozta ezt a lehetőséget. A szakemberek szerint a járvány után újra beindul a munkaerő-vándorlás, ami némileg lassíthatja a bérek növekedését,
végérvényesen azonban nem tudja megfordítani azt a tényt, hogy a munkaerőpiacon megint hiány lesz megfelelő munkaerőből.
A szakemberek szerint ez logikusan nyomni fogja a béreket felfelé, bár jelenleg csak szerényebb formában. Ám ez a nyomás egyre nagyobb lesz a gazdaság visszatérésével a normál működéshez.
A piros lámpa már villog a munkaerőpiacon. A cégek akut munkaerőhiányra panaszkodnak. Jelentősen növekszik a megüresedett munkahelyek száma, és a Munkáltatók Országos Szövetségébe (RÚZ) tömörült munkáltatóknak Szlovákia-szerte egyre nagyobb gondot jelent a szabad helyek képzett munkavállalókkal való feltöltése.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
