Jó eséllyel egy néger nővel töri meg az amerikai zöldhasúak fehér férfi egyeduralmát a zsidó pénzügyminiszter

Jó eséllyel egy néger nővel töri meg az amerikai zöldhasúak fehér férfi egyeduralmát a zsidó pénzügyminiszter

Női társat kap a tízdolláros amerikai bankjegyen Alexander Hamilton, ám a változásért kampányolók szívesebben cserélték volna le a húszas címletről Andrew Jacksont.

Véget ér a középkorú vagy annál idősebb fehér férfiak évszázados egyeduralma az amerikai dollárbankjegyeken, miután Jacob Lew, az USA ortodox zsidó pénzügyminisztere bejelentette, hogy 2020-ban egy nő tűnik fel a tízes címleten. Az időpont szimbolikus: az év a nőknek szavazati jogot adó 19. alkotmánymódosítás 1920-as életbelépésének a centenáriuma. A személyt az idei év végéig tartó, interneten és közösségi gyűléseken folyó konzultációk nyomán választják ki, a legfontosabb szempont, hogy olyan legyen, aki az életútjával megtestesítette az "amerikai demokrácia eszményét", s hozzájárult annak kiteljesedéséhez.

Az USA-ban hosszabb ideje kampányoltak azért, hogy egy nő arcképe is legyen valamelyik bankón, mert erre a modern időkben még nem volt példa. Az 1891–1896 között nyomtatott, ezüstre átváltható egydollároson ugyan feltűnt az ország első first ladyje, Martha Washington, 1865–1869 között pedig egy húszdolláros csoportképén ott volt a jamestowni telepeseket vezető John Smith életét megmentő algonkin törzsfőnöklány, Pocahontas, ám ezek még az egységes bankjegynyomtatás előtt történtek. Az USA-ban a gyengébb nem képviselője egyelőre csak az érmékig jutott. Az egydolláros fémpénzen a szüfrazsettmozgalom vezetője, Susan B. Anthony, illetve az USA nyugati felét 1804–1806 között felderítő Meriwether Lewis és William Clark útját segítő soson lány, Sacagawea szerepelt. Az előbbi érmét 1979–1981 között és 1999-ben verték, az utóbbit pedig 2000–2001 és 2009–2011 között, de kikoptak a forgalomból, mert az amerikaiak nem barátkoztak meg a címlettel, maradtak a papír egydollárosnál.

Hírdetés

Szavazást tartott az idén tavasszal egy amerikai internetes honlap arról, ki legyen az első nő amerikai bankjegyen. A voksolást természetesen egy néger, Harriet Tubman nyerte, aki 1849-ben szökött el egy marylandi ültetvényről, ahol rabszolgaként élt, és később több tucat társát lopta még el gazdájától, majd az 1861–1865 közötti polgárháború idején az északiak kémeként ment délre. A második helyen Eleanor Roosevelt végzett, aki Franklin Delano Roosevelt elnök feleségeként az első olyan first lady volt, aki nem húzódott a háttérbe, hanem politikai és jótékonysági szerepet vállalt. A harmadik legtöbb szavazatot szintén egy néger, Rosa Parks kapta, aki 1955-ben lett a polgárjogi mozgalom "hőse", amikor az Alabama állambeli Montgomeryben a szegregált buszon nem volt hajlandó átadni a helyét egy fehér férfinak.

A gond csak az, hogy a szavazók – és a felmérés nyomán erről törvényjavaslatot is beterjesztő Jeanne Shaheen New Hampshire-i szenátor – nem Alexander Hamiltont száműzték volna a tízdollárosról, hanem Andrew Jacksont a húszasról. Az egyébként zsidóimádó Hamilton tervezett lecserélése miatt felháborodását fejezte ki a vérzsidó Ben Bernanke, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed volt elnöke is, mivel az ország első pénzügyminisztere – aki az Aaron Burr alelnökkel vívott párbajban vesztette életét 1804-ben – teremtette meg a függetlenségi háborúban győztes, de a tönk szélére jutott fiatal Egyesült Államok pénzügyi alapjait. Lew – aki a törvény értelmében pénzügyminiszterként dönt a bankjegyeken és érméken feltűnő személyekről – a választást azzal indokolta, hogy a tízdolláros cseréjéről már 2013-ban amúgy is határoztak, s megnyugtatásként hozzátette: valamilyen formában Hamilton is a bankón marad.

Azért pécézték ki a kampányolók Jacksont, mert az USA hetedik elnöke – aki amúgy utálta a papírpénzt, s az arany- és ezüstérmék híve volt – a legvitatottabb személyiség a dollárcímleteken szereplők közül. Neki tulajdonítják annak az 1830-as törvénynek az elfogadását, amelynek nyomán az őslakos indiánokat a Mississippi folyó nyugati partjára hajtották, hogy helyet csináljanak a fehér telepeseknek, és a menetelés során több ezren pusztultak el. A vita kapcsán senki nem lelte nyomát, miért került Jackson a húszas címletre, amikor 1929-ben rögzítették a dollárokon szereplők személyét. Ugyanebben az évben alakult ki a bankjegy mai mérete is, ami a korábbinál kisebb volt, mert így egy ívre többet lehetett nyomtatni belőle, és a gyorsan terjedő pénztárcákban is könnyebben elfért. Maradt viszont a zöld alapszín, részben megszokásból, részben pedig azért, mert az akkori hamisítási módszerekkel csak fekete-fehér utánzatokat tudtak készíteni, így azok könnyebben kiszűrhetők voltak.

A bankjegyeken főleg volt elnökök szerepelnek – George Washington (1), Thomas Jefferson (2), Abraham Lincoln (5), Andrew Jackson (20), Ulysses S. Grant (50) –, a két kivétel Hamilton, illetve a százason lévő Benjamin Franklin feltaláló, a Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláírója. Egészen 1969-ig létezett ötszázas (William McKinley), ezres (Grover Cleveland), ötezres (James Madison) és tízezres (Salmon P. Chase) címlet, az aranystandard felmondását követően, 1934–1935-ben – a pénzügyminisztérium és a Fed tagbankjai közötti elszámolásra – még százezerdollárost is használtak, ezt Woodrow Wilson arcképe díszítette. Ezeket az amúgy is rendkívül korlátozottan forgó címleteket az átutalás korszerűsödésével vonták ki a forgalomból. A tavalyi év végén világszerte 36,4 milliárd darab dollárbankjegy volt forgalomban – az élen az egydolláros állt 11 milliárddal, mögötte a százas, 10,1 milliárddal –, amelyeken 1873 óta csak már nem élő személy arcmása szerepelhet. A washingtoni kongresszus ugyanis ezt írta elő törvényben, miután 1862-ben Lincoln pénzügyminisztere magát tetette az egydollárosra, 1864-ben pedig a pénzjegynyomda első igazgatója, Spencer Clark a saját arcképével díszítette az új ötcentes bankót, noha állítólag a felfedező William Clarknak kellett volna szerepelnie rajta.

(HVG nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »