Húsvét előtt az Izraeli Régészeti Hatóság (Israel Antiquities Authority, IAA) bepillantást engedett raktárába, és megmutatott több első századi tárgyat is – közölte vasárnap a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.
Az IAA barlangszerű raktárában egy ősi, kőből készült temetkezési láda, osszárium a Jézus nevet viseli, de nem az újszövetségi Jézusét. Az izraeli régészek szerint ugyanis 2000 évvel ezelőtt a Szentföldön gyakori név volt a Jézus, vagyis Jesua név, és eddig mintegy harminc Jézus nevet viselő osszáriumot találtak.
Noha az archeológusok mostanáig nem találtak direkt régészeti bizonyítékot a bibliai Jézus létezésére, az utóbbi években talált tárgyak nagyban segítik korának megértését.
A jó hír, hogy ma már nagyon pontosan rekonstruálni tudjuk a mindennapi életet Krisztus idejében – jelentette ki vasárnap Gideon Avni, az IAA régészeti részlegének vezetője.
Izrael a világ egyik legjobban feltárt helye, ahol évente mintegy háromszáz ásatást folytatnak, köztük ötven nemzetközi kutatócsoport, például amerikai és japán. Minden évben mintegy negyvenezer tárgyat ásnak ki a földből, amelyek harmada a korai keresztények életéről tanúskodik. A történészek ma már tudják, hogy mennyi ideig tartott az utazás az egyes városok és falvak között, ahol Jézus prédikált, és milyenek voltak akkoriban azok a helyek.
Pontosan meg tudják határozni az ország akkori állapotát, az IAA raktárában például megtalálhatók az akkoriban széles körben használt mészkő csészék és tálak. A használati tárgyak mellett találtak egy olyan osszáriumot is, amely egy vasszeggel átszúrt sarokcsontot rejtett a hozzá szögelt famaradványokkal együtt. Eddig ez az egyetlen bizonyítéka annak, hogy zsidó szokás szerint temették el a római keresztre feszítés egyik áldozatát, ugyanis a zsidók abban az időben a halottakat sziklasírokba temették, majd később csontjaikat kőből készült osszáriumokba helyezték.
Ez a lelet nagyban segített megérteni a keresztre feszítés módját: eszerint az elítéltek lábait a kereszt oldalaihoz szögezték. Valószínűleg Jézussal is így tettek, ami nem egyezik a szokásos keresztény ábrázolásokkal.
Avni szerint Jézus létezését nem cáfolja, hogy nem találtak fizikai bizonyítékot rá, mert abban az időben egymillió ember élt a Szentföldön.
Jisca Harani kereszténységet kutató tudós szerint az uralkodók és hadvezérek vésették kőbe emléküket, miközben Jézusnak a szavai maradtak fenn.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
