Útjait ma nehezebben tudná megtenni, mint a bibliai időkben.
Holnap este három menekültről beszélnek majd azok a politikusok is, akiknek programjában szerepel országuk és kultúrájuk megvédelmezése a félelmetes „migráncsoktól”.
Beszélnek majd róluk párás szemmel, megilletődve. Józsefről, Máriáról és a kis Jézusról, aki egy istállóban született Betlehemben, távol szülei hazájától, akik a történelem viharai miatt menekülni kényszerültek. Sehol nem fogadták be a terhes asszonyt és párját, mindenütt gyanakvást, gyűlöletet váltottak ki a helyi lakosoktól, pedig igazán nem tehettek a helyzetről, amibe kerültek. A Biblia szerint az események ezután már szerencsésen alakultak, a pásztoroknak köszönhetően, később pedig a három királyok is igyekeztek némiképp oldani a kezdeti stresszhelyzetet. Számomra azonban ez a történet elsősorban az idegengyűlöletről, a kiszolgáltatottságról, a létbizonytalanságról szól.
Későbbi útjait már gördülékenyebben abszolválta Jézus, mai szemmel nézve mindenképp. A Római Birodalom fennhatóságának köszönhetően az ókori Közel-Kelet átjárhatóbb volt, mint ma. Ha Jézus napjainkban járná végig az evangéliumokból ismert útját, jó eséllyel Egyiptomban, Szíriában, Jordániában és Libanonban is megfigyelnék a titkosszolgálatok.
Máté evangéliuma szerint Heródes király a napkeleti bölcsektől szerzett tudomást a megváltó születéséről, és azonnal elrendelte minden újszülött kivégzését. Az uralkodó életét végigkísérték az intrikák, ezért nyilván nem vágyott egy új vallási és politikai vezető megjelenésére, akire megváltóként tekint a nép. Heródest ma emberi jogi vádak, köztük népirtás és etnikai alapú tömeggyilkosság miatt állítanák bíróság elé.
Aztán Józsefnek álmában megjelent az Úr angyala, s ezt monda: „Fogd a gyermeket és anyját, menekülj Egyiptomba, s maradj ott, amíg nem szólok, mert Heródes keresi a gyermeket és meg akarja ölni” (Mt 2:13). József és Mária elindultak Egyiptomba, azaz ismét menekülni kényszerültek. Ma joggal kérhetnének a határon menekültvédelmi státuszt, amit, ismerve Kairó jelenlegi politikáját, gyorsan megkapnának. Ma hozzávetőleg 60 ezer palesztin rendelkezik védett státusszal Egyiptomban. Ha a hatóságok fennakadnának azon, hogy Mária és József zsidó vallásúak, a gyermek Jézust még így is befogadnák, ha a szülők beleegyeznek. Kérdés, hogy el tudnák-e engedni őt, akinek küldetése van, de mégis csak egy csecsemő, (részben) az ő kicsikéjük.
Jézus a menekülés évei után hazatérhetett. Názáretben telepedett le, ahol apját követve ácsként dolgozott. Názáret ma is ideális helyszín egy családi vállalkozás megalapításához: izraeli fennhatóság alatt van, nem sújtják gazdasági és kereskedelmi korlátozások, mint Gázát vagy Ciszjordániát.
„Aztán Jézus elment Jánoshoz a Jordán mellé, hogy megkeresztelkedjék.” (Mt 3:13). Ma ez a terület Jordániához tartozik. Az izraeli útleveleket – feltételezve, hogy názáreti lakosként Jézus izraeli állampolgársággal rendelkezne – a Közel-Kelet és Észak-Afrika legtöbb országa nem fogadja el. Ez alól csak Egyiptom, Marokkó és Jordánia kivétel. Ha tehát Jézus szabályosan lépné át a határt, gond nélkül visszatérhetne Izraelbe. Nézeteit viszont alkalmasnak ítélnék az államrend felforgatására, és emiatt könnyen potenciális terroristaként kezelnék őt. Helyzetén az sem javítana, hogy járt a Golán-fennsíkon, ahol Péternek elmondta, rá építi majd egyházát.
A média és az internet korában sokkal nagyobb tömegeket érhetne el, mint az ókorban, de az örömhírt a kényes biztonságpolitikai helyzet miatt nehezebben publikálhatná. Viszont nem valószínű, hogy kivégeznék, csupán hittérítőként, gyógyítóként tartanák nyilván.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
