Jelentősen javult a konyhai hulladék begyűjtésének eredményessége Komáromban, hiszen míg 2024-ben megközelítőleg 400 tonna konyhai hulladékot gyűjtöttek be a város területén, addig 2025-ben ez a mennyiség már elérte a 951 tonnát.
A rendszer átszervezésével és az intenzívebb kommunikációval egyetlen év alatt közel két és félszeresére sikerült növelni a begyűjtött mennyiséget. A konyhai hulladék elkülönített gyűjtése az elmúlt években az önkormányzatok kötelező feladata lett, Komáromban pedig korábban külső vállalat végezte ezt a szolgáltatást, ám 2025-ben a feladatot átvette a városi tulajdonú KN Smart Servis, amely átszervezte a rendszert, s az eredmények már az első évben jelentős javulást mutattak.
A napokban a Környezetvédelmi Minisztérium is kiértékelte az önkormányzatok eredményeit, amelyek alapján az állami támogatások visszaosztása történik.
Komárom Szlovákia lakosságszám szerinti tizenhetedik legnagyobb városa, a konyhai hulladék begyűjtésének eredményei alapján azonban a nyolcadik helyre került, több nagyobb és kerületi várost is megelőzve. A jobb eredmények egyúttal azt is jelentik, hogy a Duna-parti város az állami visszaosztásból magasabb támogatáshoz juthat a jövőben.
Környezetvédelmi hasznosítás és a helyi bioenergia lehetősége
A konyhai hulladék megfelelő gyűjtése környezetvédelmi szempontból is kiemelten fontos, hiszen ha a biológiailag lebomló hulladék hagyományos módon a hulladéklerakóra kerül, bomlása során a környezetre káros gázok keletkezhetnek. Megfelelő feldolgozással ugyanakkor értékes alapanyaggá válhat, amelyből akár bioenergia is előállítható. A következő időszak egyik kiemelt lehetősége ezért annak vizsgálata, hogy Komárom a begyűjtött konyhai hulladékot a jövőben saját rendszerben is hasznosítani tudja-e, ami tovább csökkenthetné a hulladékkezelés környezeti terhelését, miközben a keletkező energia helyben történő felhasználására is lehetőséget teremthetne.
A konyhai hulladék begyűjtésének javulása része annak a hosszabb folyamatnak, amelynek során Komáromban folyamatosan emelkedik a szelektíven gyűjtött hulladék aránya.
Miközben a városban keletkező hulladék teljes mennyisége növekszik, egyre nagyobb részét sikerül elkülönítve begyűjteni és hasznosításra továbbítani. Az elmúlt öt évben a hulladékszeparálás aránya mintegy 13 százalékról több mint 47 százalékra emelkedett, az idei előrejelzések alapján pedig ez az arány várhatóan már meghaladja az 50 százalékot, vagyis a Komáromban keletkező hulladék több mint felét szelektíven gyűjthetik a lakosok.
Milliós beruházások, komposztálótelep és megújuló konténerállomások
Az eredményekhez több, az elmúlt években megvalósított beruházás is hozzájárult. Pályázati források segítségével fejlesztették a városi gyűjtőudvart, és a közeljövőben várható a régi gyűjtőudvar átépítése, korszerűsítése is. Fontos előrelépést jelentett a komposztálótelep kiépítése is, amely évente 2240 tonna zöldhulladék befogadására és feldolgozására alkalmas. A konyhai hulladék mellett az újonnan elkülönítetten gyűjtött hulladéktípusok, többek között a textilhulladék esetében is folyamatosan bővül a városi rendszer.
A város a hulladékgyűjtés körülményeinek javítására is jelentős összegeket fordít, hiszen Komáromban több mint 179 konténerállomás található, amelyek közül eddig mintegy 90-et sikerült felújítani vagy zárttá alakítani, s az erre fordított összeg már meghaladja az 1,2 millió eurót.
A fejlesztések a következő időszakban is folytatódnak. A hulladékgazdálkodás évről évre Komárom költségvetésének egyik legjelentősebb kiadását jelenti, a növekvő hulladékmennyiség miatt ugyanakkor nemcsak a rendszer fejlesztése fontos, hanem az is, hogy a keletkező hulladék minél nagyobb részét sikerüljön elkülönítve összegyűjteni és újrahasznosítani. A konyhai hulladék begyűjtésének egy év alatt elért jelentős javulása azt mutatja, hogy a rendszer átszervezésével, megfelelő infrastruktúrával és a lakosok együttműködésével számottevő eredményeket lehet elérni, a város célja pedig a szelektíven gyűjtött hulladék arányának további növelése és a környezetbarát működés erősítése.
Sajtóközlemény/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
