Bár a globális koronavírus-járványnak még koránt sincs vége, úgy fest, hogy Európa és az Egyesült Államok már túl van a nehezén. Ennek köszönhetően itt a gazdasági teljesítmény is felpörgött, az iparágak nagy többsége teljes erővel dübörög. Azaz helyenként csak dübörögne, ha nem kellene a források hiányával küzdeni.
Először csak az autóiparban és az elektrotechnikában használt csipek hiányoztak, de most már egyre több vállalatot aggaszt a granulált műanyagok hiánya is, és akkor még nem beszéltünk a fűrészáruról vagy az acélról.
A nagyvállalatok menedzsereinek egyre több álmatlan éjszakát okoz ez, hiszen a globális vállalatok nemzetközi ellátási láncait akár egy banális alkatrész hiánya is meg tudja akasztani. Erről különösen sokat tudnának mesélni az autógyártók, hiszen egy néhány dolláros csip hiánya megakasztja a drága luxuskategóriás modellek gyártását is. A Volkswagen dévényújfalui gyára is ennek áldozata, az SUV modellek gyártását két hétre teljesen le kellett állítani. A baj azonban nem jár egyedül, az autógyártóknak legújabban a műanyag komponensek miatt is aggódniuk kell.
Ahogy azt a Bloomberg egyik elemzője megfogalmazta, a hiány szinte minden területen tapintható. A globális recesszióból éppen felépülő világgazdaságot az elmúlt hónapokban több természeti katasztrófa sújtotta, melyek fontos termelési kapacitásokat iktattak ki. Ehhez jöttek olyan véletlenek, mint a Szuezi-csatorna csaknem egyhetes „eldugulása”. Ennek következtében akadozni kezdtek a globális ellátási láncok, és a helyzetet tovább rontja az egyre nagyobb konténerhiány. A világjárvány ugyanis tavaly a tengeri szállítmányozást is megakasztotta, ennek következtében Európában és az Egyesült Államokban halomban állnak az üres konténerek, amelyek nem kerültek vissza Ázsiába. A kereslet megélénkülése után ezért az ázsiai exportőrök konténerhiánnyal és a szállítási költségek növekedésével találták szemben magukat.
Ezeket a problémákat hallva az átlagfogyasztó akár legyinthetne is, mondván, ez nem az ő gondja, fájjon miatta a globális vállalatok menedzsereinek feje. Érdemes azonban észben tartani, hogy az árakat elsősorban a kereslet és a kínálat alakítja, és a kínálat hiánya dráguláshoz vezet. A legfontosabb nyersanyagok világpiaci ára ma szinte kivétel nélkül magasabb, mint egy évvel ezelőtt, az elmúlt 12 hónapban olyan fontos nyersanyagok és mezőgazdasági termények ára duplázódott meg, mint az acél, a réz, a kukorica vagy a szója. Ez pedig azt jelenti, hogy a világgazdaságba visszatér a magasabb infláció, amitől az elmúlt évtizedben elszoktunk.
Az infláció növekedését már érzékelni lehet Európában és az Egyesült Államokban is, ahol áprilisban a fogyasztói árak 2009 óta nem látott tempóban növekedtek. Az euróövezetben az infláció növekedése még nem annyira látványos, de a szlovákiai infláció is folyamatosan növekedett az elmúlt három hónapban. Sokkal nagyobbat ugrott azonban Magyarországon, ahol a fogyasztói árak növekedése áprilisban meghaladta az 5 százalékot. Komolyabb aggodalomra ebben a pillanatban még nincs ok, de a központi bankok elemzői a következő hónapokban feszült figyelemmel fogják kísérni az infláció alakulását. Ebből a szempontból rendkívül fontos lenne, hogy a világgazdaságban jelenleg észlelhető hiány minél hamarabb rendeződjön, ám az ipari és logisztikai szakértők sajnos nem túl optimisták ez ügyben, szerintük a piacokon az egyensúly csak 2022-ben fog teljesen helyreállni.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
