Járjon mellrákszűrésre, az életét mentheti meg a korai felismerés! Tornyai Bianka2026. 02. 13., p – 11:19
A mammográfiai vizsgálat kulcsfontosságú a mellrák időben történő felismeréséhez és a halálozási arány csökkentéséhez. A szakemberek szerint el kell érni, hogy a nők nagyobb számban vegyenek részt rendszeres szűréseken, és minél több legyen a minősített mammográfiai rendelő.
Az Egészségügyi Elemzések Intézete (IZA), az egészségügyi minisztérium és a Nemzeti Onkológiai Intézet (NOI) szakemberei felhívták a figyelmet a rendszeres mammográfiai vizsgálatok szükségességére. Rendkívül fontosnak tartják, hogy a nők minél nagyobb számban részt vegyenek a szűréseken, ezért kell megerősíteni a magas színvonalú, minősített mammográfiai klinikák hálózatát.
Fontos a korai felismerés
A szűrés jelenleg a 45 és 75 év közötti nők körében kétévente történik.
Azoknál a betegeknél, akik rendszeresen részt vesznek mammográfiai vizsgálaton, nagyobb az esélye annak, hogy a kezelés szempontjából kedvezőbb stádiumban diagnosztizálják a betegséget. Ha egy betegnél a harmadik vagy negyedik stádiumban diagnosztizálják az emlőrákot, a túlélési arány drámaian, körülbelül 30-40 százalékra csökken
– magyarázta Veronika Rybanská, az IZA osztályvezetője. Rámutatott az akkreditált mammográfiai létesítmények fontosságára, amelyek száma fokozatosan növekszik Szlovákiában. Ezeken a helyeken gyorsabb a diagnosztika, a nem gyanús eseteket 3 munkanapon belül ki kell értékelni, de a betegek általában 10 napon belül mindent megkapnak, amire szükségük van. Hangsúlyozta, hogy szigorú technikai, személyi és eljárási feltételeknek kell megfelelniük, amelyeket rendszeresen ellenőriznek.
Kevesen járnak szűrésre
Veronika Rybanská szerint Szlovákia nem áll a nemzetközi összehasonlításban a legrosszabb helyen a mammográfiai rendelők felszereltségében. Elismerte, hogy a minősített létesítmények eloszlása nem mindenhol optimális és egyes járásokban jobb hozzáférésre van szükség, kifejtette ugyanakkor, hogy vannak országok, ahol kevesebb az ilyen létesítmény, mégis többen járnak rendszeres szűrésre.
Miroslava Malejčíková, a Nemzeti Onkológiai Intézet onkológusa hangsúlyozta, hogy a szűrés egészséges, szövődmények nélküli nők számára készült, és feladata a daganat olyan stádiumban történő kimutatása, amikor az még nem tapintható. Hozzátette, hogy bármilyen tünet, például csomó, mellbimbófolyás vagy hónaljelváltozás esetén a nőnek azonnal diagnosztikai vizsgálatra kell mennie, az ilyen esetekben nem lehet egy-két hónapot várni.
Kapcsolódó cikkünk
Egy új kutatás szerint egy egyszerű vérvizsgálat segíthet előre megjósolni, hogy egy mellrákos beteg melyik kezelésre reagál majd a legjobban – derül ki a Guardian friss cikkéből. A módszer lényege, hogy már a terápia megkezdése előtt kiderülhet, mely gyógyszerek lesznek hatásosak, és melyek nem.
Világszerte évente több mint kétmillió embernél diagnosztizálnak mellrákot. Bár az elmúlt évtizedekben sokat fejlődtek a kezelések, továbbra is nehéz előre megmondani, hogy egy adott beteg esetében melyik terápia működik majd igazán jól.
A londoni Rákkutató Intézet (Institute of Cancer Research, ICR) kutatói most
egy úgynevezett „folyékony biopsziát” fejlesztettek ki: ez egy egyszerű vérvizsgálat, amely a daganatos sejtek által a vérbe juttatott DNS-t vizsgálja. Ez az úgynevezett keringő tumordns (ctDNA) megmutatja, mennyire aktív a daganat, és milyen eséllyel reagál a kezelésre.
A kutatók 167 előrehaladott mellrákban szenvedő beteg vérmintáját elemezték. A vizsgálatot a kezelés megkezdése előtt, majd négy héttel később, egyetlen kezelési ciklus után is elvégezték. Az eredmények egyértelműek voltak: azoknál a betegeknél, akiknél már a kezelés elején alacsony volt a ctDNS szintje, sokkal nagyobb eséllyel bizonyult hatásosnak a terápia. Hasonló összefüggést találtak a négyhetes kontrollvizsgálatnál is.
Kapcsolódó cikkünk
Az elmúlt években rohamosan nőtt a daganatos betegek száma. Mára a rák a második leggyakoribb halálok az uniós tagállamokban: évente 2,6 millió embernél diagnosztizálják, és 1,2 millióra tehető azok száma, akik belehalnak a betegségbe. Dr. Kubik György klinikai onkológussal beszélgettünk megelőzésről, kezelési nehézségekről és a rákkutatás jövőjéről.
Milyen fajta szűrővizsgálatok vannak?
Érdemes minden évben elmenni a körzeti orvosunkhoz preventív ellenőrzésre, mert már ilyenkor is kiszűrhető, ha valami nincs rendben. Szlovákiában egyébként a vastagbél-, mell- és méhnyakrákra van célzott szűrővizsgálat. Az első úgy működik, hogy az egészségbiztosító levélben kiküldi a mintavételhez szükséges eszközöket, a páciensek pedig a körzeti orvosukhoz vihetik el a székletmintát. A méhnyak jól vizsgálható szerv, ezért a preventív nőgyógyászati ellenőrzésen automatikusan szűrést is végeznek. Ami pedig a mellrákot illeti: a nőgyógyász mammográfiára küldi a pácienseket.
Milyen esetekben nem lehet már az onkológiai betegen segíteni? Melyek a leginkább végzetes daganatos megbetegedési formák?
Első helyen mindenképpen a hasnyálmirigy daganatai állnak. Esetükben az a nehéz, hogy amíg a hasnyálmirigyen lévő elváltozás kicsi, addig nem jár tünetekkel, így általában csupán kései stádiumban veszik észre. Jobbára már csak akkor jár panaszokkal, amikor a környező szervekre is átterjedt, és távoli szervekbe is adott áttéteket. A hasnyálmirigyrákot a legtöbb esetben későn diagnosztizálják, amikor már nem lehet műteni. Ha a kórt sikerül is korán elcsípni, a betegnek nagyon bonyolult hasi műtéten kell átesnie, a statisztika alapján pedig gyakori a daganat kiújulási esélye, és igazán hatásos gyógyszer sem létezik a kezelésére. Ez a típusú rák a 65 és 80 éves kor közötti férfiaknál fordul elő a leggyakrabban. Az áttétes légcső-, tüdő-, bél-, emlő- és gyomorrák legtöbb fajtája is azok közé a betegségek közé tartozik, melyeket nem lehet kikezelni, legfeljebb ellenőrzés alatt tartani.
Vannak olyan rákos betegségek, amelyeket már szinte biztosan tudnak gyógyítani?
A daganatos betegségeknek csupán a 2‒3 százaléka olyan, amely az áttétes fázisban is jól kezelhető. Ide tartozik például a hererák, melynél a sok metasztázist adó kór esetében is legalább 80 százalékos a túlélési arány. Az áttétes daganatok javát négy stádiumba soroljuk. (Az áttétes hereráknak csak három fázisa van.) Viszonylag jól kezelhetőek a nyirokcsomót támadó daganatos megbetegedések is.
Mennyi idő után jelenthető ki valakiről, hogy legyőzte a rákot?
Általában csak tünetmentességről beszélhetünk. Huszonöt évvel ezelőtt az számított bevett eljárásnak, hogy ha a beteg az utolsó kezelést követően öt évig panaszmentes volt, akkor kivették a rendszerből, nem tartozott többé az onkológus páciensei közé. Számos daganat (például mell-, vese-) azonban húsz‒huszonöt év után is kiújulhat. Úgy gondolom, ha valakinél egyszer már diagnosztizálták a rákot, annak élete végéig javasolt ellenőrzésekre járnia, persze minél több idő telik el, annál kisebb időközönként ajánlott megejteni ezeket a vizsgálatokat.
Miért van a térségünkben több rákos beteg, mint máshol?
Az ok a táplálkozásban keresendő. Igaz, hogy a rák kialakulásának pontos okait nem ismerjük, de azt tudjuk, milyen rizikófaktorok idézhetik elő a betegséget. A Csallóközben kifejezetten sok a vastag- és végbélrákkal küzdő, az emésztőrendszeri megbetegedések pedig nagyban összefüggnek azzal, hogy mit eszünk. A magyar konyha nem túl egészséges: tele van fűszeres, füstölt, zsíros fogásokkal. Persze ahhoz, hogy valakit vastagbélrákkal diagnosztizáljanak, nem elég az egészségtelen táplálkozás, rengeteg dolog játszhat közre.
Mennyire játszik szerepet az életvitel és a genetika a betegség kialakulásában?
Nagyon is. A rizikófaktorok közé tartozik a dohányzás, az elhízás, az egészségtelen életmód, a túlzott stressz és a genetikai hajlam is. Ha ezek összeadódnak, nagyobb eséllyel alakul ki a kór. Arra sajnos nem tudjuk a választ, hogy kinél jelentkezik a betegség, és kinél nem. Ez egyénfüggő. Van, aki egész életében dohányzik, iszik, egészségtelenül étkezik, mégsem lesz beteg, míg mások odafigyelnek a táplálékukra, rendszeresen sportolnak, mégis szembesülnek a diagnózissal. A legújabb kutatások szerint a rákos betegségek kétharmadáért olyan DNS-elváltozások felelősek, amelyeket nem befolyásolhatunk.
Hogyan közlik a rossz hírt a páciensekkel? Megesik, hogy az onkológus is összeomlik?
Szeretem jobban megismerni a pácienseimet, kitapasztalni, milyen típusú emberek. A rossz hírt mindenkivel kicsit máshogyan ajánlott közölni: annyit mondani csupán, amennyit elbír viselni. Mivel a kezelés során a mentális állapot is nagyon fontos, nem szabad túl durvának, nyersnek lenni. Az onkológus sem szokja meg azt, hogy a betegei meghalnak, de meg kell tanulnia elfogadni. Orvosként azért vagyok, hogy segítsek, tudatosítom azonban, hogy ez nem mindig lehetséges.
A biztosító minden esetben téríti a betegek kezelését?
Létezik egy ún. kategorizációs lista. Ezen elkülönítve szerepelnek a szabadon felírható gyógyszerek, valamint azok a készítmények, amelyeket jóvá kell hagynia az egészségbiztosítónak. (Utóbbiakat kötelező jóváhagynia). Vannak azonban olyan modern orvosságok, melyek nincsenek rajta a szlovákiai listán. Itt kezdődik a probléma. Sajnos ez a táblázat nálunk elég maradi, hátrányban vagyunk az európai országokhoz képest. Igaz ugyan, hogy a listáról hiányzó gyógyszerek térítését is kérhetjük a biztosítótól, nem tudni azonban, hogy jóváhagyja-e őket, vagy sem. A legtöbb esetben a pénzen csúszik el a dolog, mivel a biztosítók sokszor nem hajlandóak a gyógyszergyárak által meghatározott összeg felé menni, a rákgyógyításhoz pedig gyakran több ezer euró feletti szerek kellenek. A fentiek olyan, orvosoktól független problémák, melyek megnehezítik a betegek gyógyítását.
A rákgyógyításban szinte minden évben van valamilyen tudományos áttörés. Milyen hosszú ezeknek az átfutási idejük? Meddig tart, amíg a gyakorlatban is el tudják kezdeni a legmodernebb kezelési módszereket?
Noha a rákkutatás roppant dinamikusan fejlődő terület, tíz‒húsz év is eltelhet, mire egy-egy kezelési módot a gyakorlatban is alkalmazni kezdenek. Mindez hosszú, drága folyamat. Léteznek egészen modern, használható, bevált gyógyszerek, immunterápiás készítmények, de hiába, ha a biztosító nem téríti meg a költségeket. Az említett orvosságok egyébként a sejtekre fejtik ki a hatásukat, némelyikkel a kemoterápia is helyettesíthető. Ezek most a legmodernebb rákkezelési módok. De rájuk sem reagál mindenki egyformán. Az volna a legjobb, ha mindegyik fajta rákra létezne olyan gyógyszer, amelynek szedésével kordában tartható a sejtburjánzás. Úgy gondolom, hogy a rákgyógyítás jövője a genetikában van.
A szlovák Rákellenes Liga minden évben megszervezi a nárciszok napját. Idén április 18-án gyűjtenek a rákbetegek gyógyítására, életkörülményeik javítására, a betegség okainak kutatására, gyógyszerfejlesztésre. Több városban is találkozhatunk önkéntesekkel, akik a Rákellenes Liga logójával ellátott dobozba gyűjtik az adományokat. A pénzért cserébe kitűzhető nárciszt kapunk, mely a remény, az együttérzés és a rászoruló betegek megsegítésének szimbóluma lett.
Nárciszok napja
A cikk a Vasárnap családi magazin 2024/16-os számában jelent meg, április 16-án.
A tanulmány vezető szerzője, dr. Iseult Browne szerint ez azért különösen fontos, mert így elkerülhetővé válhatnak azok a kezelések, amelyek nem segítenek.
„Ha már nagyon korán tudjuk, hogy egy gyógyszer nem lesz hatékony, a beteg más terápiát kaphat, mielőtt a daganat tovább növekedne”
– mondta. Ez lehet egy másik célzott kezelés, több gyógyszer kombinációja, vagy akár egy kísérleti gyógyszert vizsgáló klinikai kutatásban való részvétel.
A kutatásban két betegcsoportot vizsgáltak. Az egyikbe azok tartoztak, akiknél bizonyos genetikai mutációk voltak jelen, és ezekhez illeszkedő célzott terápiát kaptak. A másik csoportba az úgynevezett tripla negatív mellrákban szenvedők kerültek – ez egy agresszív forma, amely az esetek 10–15 százalékát teszi ki, és jelenleg nincs rá célzott kezelés. Ők kétféle gyógyszer kombinációját kapták.
A tripla negatív csoportban különösen látványos volt a különbség: azoknál, akiknél alacsony volt a ctDNS szintje a kezelés előtt, átlagosan több mint 10 hónapig nem romlott az állapotuk, míg a magas ctDNS-szinttel rendelkezőknél ez alig több mint 4 hónap volt. A kezelésre reagáló betegek aránya is jóval magasabb volt az alacsony ctDNS-szintű csoportban.
A kutatók szerint a vérvizsgálat nemcsak az előrehaladott, hanem akár a korai stádiumú mellrák esetében is hasznos lehet a jövőben. A módszer gyorsabbá, személyre szabottabbá és hatékonyabbá teheti a kezelési döntéseket.
Szervezett program kell
Jana Trautenberger Ricová, az intézet igazgatója arra figyelmeztetett, hogy Szlovákiának az úgynevezett opportunista, szervezetlen szűrésről át kell térnie egy teljesen szervezett programra, a szervezetlen szűréseknek ugyanis nincs rögzített ütemtervük vagy garantált minőségük. Aláhúzta, a minősített mammográfiai rendelőknek egységes európai szabványoknak kell megfelelniük, ahol két független képalkotó vizsgálatot végeznek, hogy minimalizálják a hibaszázalékot. Jelenleg Szlovákiában 34 szűrőközpont működik, 18 várólistán van a minősítésben.
Kulcsfontosságúnak nevezte a szűrővizsgálatokon való részvétel növelését azzal, hogy a nők konkrét időpontot és emlékeztetőt kapjanak a szűrésekről. Jana Trautenberger Ricová rámutatott, Szlovákiában a lakosság körülbelül 30 százaléka vesz részt megelőző szűréseken, míg Csehországban ez az arány körülbelül 60 százalék. Úgy véli, ha sikerül elérni, hogy a nők körülbelül 70 százalékban vegyenek részt a szűréseken, akkor tíz éven belül akár 30 százalékkal csökkenhet a mellrákban elhunytak száma.
A mellrák nagyjából minden nyolcadik nőt érint hazánkban, ez a szám világviszonylatban is ugyanennyi. Szlovákiában évente 900-1000 nő hal bele a mellrákba, vagyis naponta közel hárman.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
