Mi van a magyar-ukrán konfliktus hátterében? A Postoj.sk interjúja Jarábik Balázszsal, a Carnegie Intézet munkatársával.
Múlt héten tetőzött az Ukrajna és Magyarország közti diplomáciai konfliktus. Ukrajna kiutasította a magyar konzult, aki Beregszászban, Kárpátalján a helyi magyaroknak adott útleveleket. Ezt követően Magyarország is kiutasította az ukrán konzult. Mi a véleménye erről az incidensről?
Fontos elmondani, hogy az ukrán jogrend más, mit a szlovák. Az Alkotmány ugyan azt mondja, hogy az ukrán az egyedüli lehetséges állampolgárság, ugyanakkor nincsenek szankciók a kettős állampolgárság büntetésére. Ukrajnában elég problémás dolog a törvények betartása. Az ukrán kormánynak több tagja volt, akiknél egyértelmű, hogy felvették az ukrán állampolgárságot, de nem mondtak le a sajátjukról.
Például Natalie Jaresko pénzügyminiszternek ukrán és amerikai állampolgársága is volt, vagy az Állami Számvevőszék elnöke, Nasirov, akit ma korrupcióval vádolnak, magyar és brit útlevéllel is rendelkezett.
A kárpátaljai magyaroknak adott útleveleket tehát Ukrajna eddig tolerálta?
Az, hogy Magyarország saját nemzeti közössége tagjainak útleveleket ad, tény. 2010 óta teszi ezt, ami nyílt titok. Az egész folyamatba ráadásul a helyi maffia is bekapcsolódott, akik kihasználták a magyar korrupciót és olyan mértékben éltek vissza a magyar útlevelek kiadásával, hogy nyáron az USA azzal fenyegetett, hogy kivonja Magyarországot a vízummentesség alól. Az, amit most tett az ukrán titkosszolgálat, az SBU a beregszászi konzulátuson, tehát magyar földön, és úgymond leleplező videót készített, illegális volt, amire a magyaroknak reagálniuk kellett.
Ukrajna ráadásul Kárpátaljára katonákat küld gyakorlatozni, amire ugyan joga van, de nagyon nem szokványos dolog. Beregszászban, ami a helyi magyarság utolsó bástyája, ráadásul új katonai bázis jönne létre.
Nem kell hogy szeressük Orbánt, de Magyarország nem jelent semmiféle veszélyt Ukrajnára nézve. A kárpátaljai magyarság kihalófélben van. Harminc évvel ezelőtt Beregszásznak még a 90 százaléka magyar volt, ma már csak 52 százalék. Most 600 katona jön oda Ukrajna más vidékeiből, aki egyértelmű lépés az asszimiláció felgyorsítása felé és egyben erőfitogtatás is a magyarokkal szemben.
Az Ukrajna és Magyarország közti feszültség nem újkeletű. Melyek a mélyebb okai?
Az okai az ukrán államfőválasztás és a parlamenti választások 2019-ben, illetve a hazafias érzelmű választók mobilizálása. Ma ők a legnépesebb és legmotiváltabb választói bázis Ukrajnában. Főleg Porošenko államfő, akinek már fut a kampánya azzal a szlogennel, hogy „hadsereg, nyelv, vallás“ mellyel azt szeretné mutatni, hogy készen áll Ukrajna államformájának megvédésére az orosz agressziót követően.
A magyarok megfelelő társak ehhez, csakhogy konfliktusuk van az Unióval, Moszkvával pedig közös projektjeik. A jelenlegi feszültség közvetlen oka a magyar reakció az ukrán közoktatási reformra. Az, ahogyan megváltozott az iskolákban folyó nyelvoktatás.
Mi változik pontosan?
A magyaroknak, de a többi kisebbségnek is eddig garantálva volt az anyanyelvoktatás az állami iskolákban egészen az egyetemekig. Az ukrán oktatásügyi minisztérium ezt a reformot nagyon elővigyázatosan készítette elő a nemzetiségekkel szemben. A parlament azonban változtatott rajta úgy, hogy az ötödik évfolyamtól kezdve az iskolákban már csak ukránul lehessen tanítani.
Magyarország azzal érvel, hogy ez nagymértékben csökkenti a nemzetiségi jogokat Ukrajnában. Érvüket a Velencei Bizottság is megerősítette. Ukrajnának főleg az nem tetszik, de nagyon, ahogyan a magyar fél minderre reagál. Az ország, mint az orosz agresszió áldozata azt várja a nyugati államoktól, hogy mindenben támogatni fogják őt.
Magyarország azonban ebben a vitában azonnal blokkolni kezdte Ukrajna integrációját az EU-ba és a NATO-ba. Sikerült nekik még azt is elérni, hogy megkérdőjeleződött Ukrajna részvétele a júliusi NATO –csúcson.
Amerikának kellett közbelépni, és egy salamoni döntéssel előállni, hogy Ukrajna a Fekete-tengeri mini-csúcs résztvevője lesz. Magyarország valójában beleszólt Ukrajna nemzetállapot építő folyamataiba, ahol a nyelv fontos szempont.
Miért nem oroszellenes emócióval mobilizálnak az ukrán politikusok, hanem inkább a magyar kártyával? Hiszen Ukrajnában alig több mint százezer magyar él. Ez a kisebbség semmilyen veszélyt nem jelent az ukrán állam számára.
Az ukránok a magyar kritikát az orosz propagandával kötik össze Orbánt pedig Oroszországhoz sorolják. Sok politikus Kijevben azt gondolja, hogy Orbán orosz megrendelésre kritizálja Ukrajnát. Ez képtelenség, hiszen a magyarok számára kisebbségeik védelme a külpolitikájuk egyik legrégebbi pillére.
Ezügyben konkrétan az ukrán oktatásügyi reformot illetően teljes konszenzus van Magyarországon az egész politikai palettán. Talán ez az egyedüli téma, ahol egyezség van az egyébként igencsak polarizált országban. A kárpátaljai magyarok létszáma az elmúlt harminc évben az asszimilációnak és a migrációnak köszönhetően háromszázezerről 120 ezerre csökkent.
Az iskolarendszer kulcsfontosságú az adott kisebbség túlélése érdekében, Sok ukrán politikus viszont konspirációként tekint minderre, amiben közrejátszik az is, hogy Orbánnak átlagon felüli jó kapcsolata van Putinnal. Továbbá a paksi atomerőmű bővítésére szolgáló orosz kölcsön miatt is.
(…)
A magyarok is taktikai hibákat követtel el.
Milyeneket?
Például azt, hogy Budapest konzultáció nélkül nevezte ki kárpátaljai megbízottját. Amikor már megszületett a kompromisszum az oktatásügyi reformot illetően, Magyarország külügyminisztériuma diplomáciai levelet küldött a NATO tagországoknak, melyben azt írja, hogy Kijev megszegi a nemzetközi jogot, és „failed state“ (működésképtelen ország) formulációt használ benne.
Az ilyen mértékű nemzetközi kritikára Kijev nagyon élesen reagál. Azért is, mert mindezt az orosz propagandának tulajdonítják.
(…)
Postoj.sk – Ukrajinskí politici spájajú Orbána s Ruskom a mobilizujú voličov
Nyitókép: Postoj.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
