A liberális demokrácia fölszámolására egy idő óta több országban is támadás indult. Egyes országokban éppen most, a koronavírus-járvány tombolása közepette, s az ellene való védekezés leple alatt indítottak támadást a parlamentáris értékek ellen. A küzdelem szélsőséges vezéralakja nem más, mint Orbán Viktor, aki a mostani járványt arra használja ki, hogy kiiktassa a parlamentet, s kisajátítsa magának a teljes törvénykezési jogosultságot. Orbán Viktort a koronavírus-törvény megszavaztatására valójában az Adolf Hitlert 1933-ban, a Reichstagban meghozott Felhatalmazási törvény ihlette. A hírmagyarázat szerzője egyúttal hazugságokat is állít a Trianonban bekövetkezett országcsonkításról a Globes című izraeli újságban.
Az elmúlt hetek folyamán az izraeli sajtóban már többször is elsiratták a magyarországi parlamentáris demokráciát, megfújták a vészsófárt az állítólag egyre fokozódó fajgyűlölet, szélsőséges nacionalizmus, antiszemitizmus és a kormány „menekültekhez” való lelketlen hozzáállása miatt. Joáv Kárni, a Globes hírmagyarázója szerint hazánkban jelenleg a liberális demokrácia kiszorítása folyik a koronavírus elleni küzdelemre való hivatkozással.
A Reichstag szelleme lebeg a Duna vize felett
„A magyar parlament várhatóan a jövő héten (helyesen: ma, 2020. március 30-án, közben meg is történt – H. J.) szavazza meg a kormányt a jogszabályoktól eltérő rendkívüli intézkedések meghozatalára fölhatalmazó törvényjavaslatot. Ilyen törvényjavaslat elfogadására 1933. március 23. óta egyetlen európai ország történetében sem került sor” – írja az izraeli újság. (A megrettentésnek szánt dátum magyarázata: a németországi Reichstag az 1933. március 23-án, az úgynevezett Felhatalmazási törvénnyel – Ermächtungsgesetz – lehetővé tette Adolf Hitler számára a rendeleti kormányzást – H. J.). A megszavazásra kerülő törvény értelme az, hogy a kabinet, s különösen az, aki annak élén áll, a parlamenttől átvegye a teljes törvénykezést – állapítja meg a hírmagyarázó.
„A Magyar Parlamentnek ezt az öngyilkos cselekedetét (mármint a törvény megszavazását – H. J.) a koronavírus-járvánnyal magyarázzák”, írja Joáv Kárni, majd hozzáfűzi: Orbán Viktor kormánya arra a következtetésre jutott, hogy nem elégszik meg a parlamentbeli teljes hatalommal. Mert a válság olyan komoly, hogy kormányt teljesen föl kell menteni a parlamentáris számadás kötelezettsége alól. Csakis a kormánynak van joga dönteni arról, hogy mikor érjen véget a demokrácia fölfüggesztése. S a kormány bírálói pedig nyolc év szabadságvesztésre is ítélhetők dezinformáció terjesztésének bűncselekménye miatt” – rémíti olvasót az izraeli újságíró.
„Orbán bánatára Magyarország nem a legjelentősebb ország Európában, de miniszterelnöke egyre-másra mégis megpróbálja a kontinens jobboldali zászlóshajójává változtatni. Amikor 2010-ben nyolc esztendős ellenzékiség után másodszor is hatalomra került, eldöntötte, hogy többé enged szabad teret olyan jelenségeknek, amelyek megfoszthatnák a hatalom gyakorlásától”, állítja a cikkíró, majd példát is fölemlít: „Orbán pironkodás nélkül bejelentette: Magyarország demokratikus lesz, de nem liberál-demokratikus”.
A Fidesz elvesztette a főpolgármesteri széket, de messze van még a magyar tavasz
Ezután Orbán Viktor és kormányának néhány „kirívó” antiliberális intézkedését is fölsorolja az izraeli újságíró: Az Orbán-kormány szemfényvesztő módon továbbra is fenntart néhány demokratikus intézményt, így például az ellenzéki pártok részvételével továbbra is tartanak választásokat, ám közben meggátolja az ellenzék megszólalási lehetőségét a médiában, gazdasági javakkal jutalmazza meg, és politikai hatalommal ruházza föl a hozzá hű személyeket. De az Orbán-kormány megfojtja az intellektuális és kulturális ellenzékiség melegágyait is, ellehetetleníti az alapítványok működését, különösen azokét, amelyek idegen forrásokból kapnak pénzügyi támogatást”, kesereg a cikkíró.
De az Orbán-kormány legnagyobb vétkeként ezt rója föl az izraeli lap: „Magyarország kereszténysége és nyugati életformájának védelme nevében szakadatlan hadjáratot folytat a bevándorlás (értsd: illegális határátlépés – H. J.) és a bevándorlók ellen”. A cikkíró szerint a kormány fentebb említett antidemokratikus lépései végül is azt eredményezték, hogy a Fidesz a legutóbbi parlamenti választásokon elsöprő győzelmet aratott, ám általános meglepetésre tavaly alulmaradt a főpolgármesteri székért folyó megméretésen. „Ez a vereség még messze van a magyar tavasztól, de valószínűleg nyugtalansággal töltötte el Orbán Viktort”, vonja le a következtetést a zsidó újságíró.
A hajdan más népeket elnyomó Magyarország nem boldog
Az izraeli újság nem felejti el fölemlegetni Orbán Viktor liberális múltját, majd „eligazítja” az olvasót arra vonatkozólag, hogy miként vált Magyarország elnyomottból más népek elnyomójává: „Orbán korábban bátran küzdött a liberális értékekért, amikor Magyarországon még kommunista diktatúra volt”, szögezi le a cikkíró, majd megállapítja: „Magyarország nem boldog. A XIX. század közepétől, amikor még osztrák megye (sic!) volt, megpróbálta meghatározni, hogy végül is mi legyen vele. Több mint 160 évvel ezelőtt Magyarország mutatott példát a szabadságért küzdőknek Európában és azon kívül is. De miután a Habsburg Birodalmon belül megkapta az önkormányzást (a cikkíró az 1867-es kiegyezés utáni helyzetre céloz – H. J.), kezdett kifejleszteni olyan módszereket, amelyek ellen korábban ő maga is küzdött, beleértve a hatalma alá került más népek fölötti uralmat.
„Magyarország ki akart szabadulni egy impérium szorításából, de mindez egyáltalán nem zavarta abban, hogy maga is impériummá váljék, románok, szerbek, szlovákok, horvátok és ukránok lakta területek fölött uralkodjék”, írja a zsidó hírmagyarázó, majd így folytatja: „Miután Magyarország az első világháború veszteseinek oldalán volt, elvesztette nagyhatalmi státuszát. Amiképpen Németország és Oroszország, Magyarország is a bosszúra (revánsra), a status quo megváltoztatására törekvő ország lett. Magyarország ekkor vált antidemokratikussá, illiberálissá és antiszemitává.”
Miután megállapította, hogy a magyarok a kiegyezéstől egészen Trianonig a fentebb említett népek földjeit, területeit valójában megszállva tartották, Joáv Kárni ismét félreérthetetlenül összefüggésbe hozza az 1933. március 24-én meghozott, s Adolf Hitlert szinte korlátlan jogosítványokkal felruházó, úgynevezett Felhatalmazási törvényt (Ermächtungsgesetz) az Országgyűlés által ma megszavazott koronavírus-törvénnyel. Az összehasonlítás csak annyiban zavaró, ha figyelembe vesszük azt, hogy mindezt egy olyan újságíró teszi, akinek országa, hazája előbb több mint egymillió embert elűzött a szülőföldjéről, majd egy újabb csapással több ország területeit is megszállta, hogy zsidókkal benépesítse.
De nézzük az erkölcsprédikátor szentenciáját: „Ami szintén érdekes, az, hogy Orbán Viktort a modern kori Magyarország történelmének legsötétebb fejezete ihlette meg. S a „Felhatalmazási törvény” ihletének forrását tudatosan vagy nem tudatosan, a náci Németország első napjainak történetéből merítette”, állapította meg a kiválasztott, majd az 1933-ban Németországban végbement történelmi esemény és annak jelenlegi magyarországi lehetséges következményeinek hosszas fejtegetése után így ír: „Azt kell kívánnunk a magyaroknak, hogy Orbán Viktor személyi kultuszának ne a Budapest romhalmazzá válását eredményező Góg és Magóg háborúja vessen véget. De a nem magyarok számára Orbán esete tanulságos példa arra, hogy mennyire sérülékeny a szabadságuk”.
Hering J. – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
