A hazánkról szóló fejezetet a Nyílt Társadalom Alapítvány által finanszírozott Political Capital készítette.
A Bertelsmann Alapítvány minapi tanulmánycsomagjának hazánkról írott abszurditásait leplezi le az Alapjogokért Központ elemzése. A közismerten baloldali alapítvány álszakmai összeállítása ugyanis minden valóságot nélkülöző, lesújtó képet fest Magyarországról. A nyilvánvalóan a politikai károkozás szándékával megírt, elfogult dokumentum színvonalát és valóságalapját – amelynek hazánkról szóló fejezetének szinte egészét a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvány által finanszírozott Political Capital munkatársai készítették – jól jellemzi, hogy szerintük a Gyurcsány–Bajnai-időszakhoz képest szinte az összes kategóriában jelentősen romlott hazánk és a kormányzat teljesítménye.
Néhány napja jelent meg a Bertelsmann Alapítvány Transformation Index (BTI) elnevezésű, a készítők meghatározása szerint átalakulásban lévő országokról készített tanulmánycsomagja, amely minden valóságalapot nélkülöző, lesújtó képet ad Magyarországról. A szerzők szerint a 2006 és 2010 közötti Gyurcsány–Bajnai-időszakhoz képest szinte az összes kategóriában (49-ből 44-ben) jelentősen romlott Magyarország és a kormányzat teljesítménye.
Így értékelésük alapján hazánkat több mutatóban olyan országok is megelőzik, mint Afganisztán, Irak, Sierra Leone vagy Kelet-Timor. Az Alapjogokért Központ (AK) átfogó elemzése arra hívja fel a figyelmet: a nyilvánvalóan politikai szándékkal megírt jelentés hazánkról szóló fejezetének szinte teljes egészét a Nyílt Társadalom Alapítvány által finanszírozott Political Capital munkatársai készítették.
Az AK rámutat: a jelentés készítőinek háttere, az abban alkalmazott, tudományosnak álcázott módszertan, az értékelés politikailag elfogult, a valósággal köszönőviszonyban sem álló megállapításai hasonlóak az elmúlt hetekben megjelent, több liberális NGO által készített „független” jelentésben foglaltakhoz.
Az Alapjogokért Központ emlékeztet: a Bertelsmann Alapítvány indexe kétévente azt hivatott bemutatni, hogy 137 ország milyen állapotban van a demokratikus-politikai-gazdasági átalakulás, a kormányzás hatékonysága, minősége és átláthatósága terén. A tanulmánycsomag részét képezik az országjelentések, amelyekben egy több tíz oldalas indokolás keretében az államokat 49 mutató, mérőszám segítségével az adott értékelést készítő „szakértők elemeznek”.
A Magyarországról szóló jelentésben a 2020-as mutatóink mind a 49 esetben rosszabb vagy ugyanolyan értékelést kapnak, mint a 2006–2010-es időszak közöttiek, amelyekre a Gyurcsány–Bajnai-kormányok csődközeli helyzetet produkáló tevékenysége esett. A szerzők szerint 44 esetben ez a mutató rosszabb vagy jelentősen rosszabb pontszámú 2020-ban, mint a 2006 és 2010 közötti érték, és összesen öt olyan mutató van, ahol az ország 2019-es pontszáma megegyezik a 2006-ossal.
Gyurcsány Ferenc teljesítményét kimagaslónak tartják Fotó: Kurucz Árpád
A Political Capital-os szerzők szerint a magyar demokrácia, gazdaság és kormányzás 2006 és 2010 között szinte minden tekintetben jobb állapotban volt, mint 2020 elején. A készítők szerint ez alapján míg hazánk 2006-ban az 5., 2020-ban már csak a 25. helyet foglalja el az összesített rangsorukban. A demokrácia és a politikai rendszerek állapotának kérdésében pedig Magyarország 2006-ban az 5., 2020-ban már csak a 41. ország volt, tehát 36 pozícióval kerültünk hátrébb. Ennek köszönhetően a 2020-as rangsorban olyan országok előzik meg hazánkat, mint Ukrajna, Bolívia, Benin, Gambia, Bhután vagy éppen Kelet-Timor.
További abszurditások: a bertelsmannos jelentés szerzői szerint 2006-ban a Gyurcsány-kormányzás alatt, az őszödi beszéd és a kilenc százalék feletti költségvetési hiány évében hazánk a gazdasági mutatók terén a kimagasló 7., 2020-ban már csupán a 22. országként teljesített. 2006-ban tehát a fiskális politika magasabb pontszámot kapott, mint 2020-ban. Ebben a mutatóban a „független szakértők” szerint Románia, Bulgária és Botswana is jobban teljesít, mint hazánk.
Ennél is borzasztóbb a helyzet szerintük a kormányzás területén. Itt 2006-ban a 14., 2020-ban pedig már csak a katasztrofális 93. helyen áll Magyarország. Itt olyan országok előzik meg hazánkat, mint Afganisztán, Angola, Honduras, Mozambik, Zambia, Banglades, Pápua-Új-Guinea, Gabon, Sierra Leone, Togo, Etiópia, Burkina Faso, Dzsibuti, Niger, Libéria, Malawi, Kolumbia, Kelet-Timor, Gambia vagy Benin. Egy hasonló mutató, a Governance Performance (vagyis irányítási teljesítmény) terén szintén brutális zuhanást könyvelt el Magyarország az álszakértők szerint. Míg 2006-ban a 11. volt, 2020-ban már csak a 82. helyre tudott felkúszni. Itt olyan erős és stabil kormányzattal rendelkező országok is magasabb pontszámot kaptak, mint Irak, Ukrajna és Bolívia.
Az Alapjogokért Központ szakértői ezek után rámutatnak a furcsa országjelentés legfőbb hazugságaira. A képtelen dokumentum szerzői szerint például Magyarország a monetáris politika területén rosszabbul teljesített az elmúlt tíz évben, mint 2006 és 2010 között a Gyurcsány–Bajnai-kabinetek alatt. A valóság az, hogy a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank 2013-tól fokozatosan rekordalacsony szintre csökkentette az alapkamatot, amivel alacsony finanszírozási szinten tartotta az államadósság kezelését, ezzel élénkítette a gazdaságot. Ez minden évben több száz milliárd forinttal javította a magyar költségvetés egyenlegét és hozzájárult a gazdaság alacsony hitelezési szintjéhez, valamint a gazdasági növekedéshez. Ezzel szemben a Gyurcsány–Bajnai-korszakban a Simor András vezette MNB magas kamatszintjével megfojtotta a gazdaságot, megdrágította az államadósság finanszírozását, továbbá a vállalati és lakossági hitelezést, ami minden évben több száz milliárd forintot szívott ki a magyar gazdaságból.
Az álszakmai jelentés úgy véli: Magyarország a fiskális politika terén is jobban teljesített a Gyurcsány–Bajnai-időszakban, mint az elmúlt tíz évben.
Az AK viszont emlékeztet: 2006-ban a magyar költségvetés több mint 9,2 százalékos, rekordmértékű hiányt ért el (abban az évben a második legrosszabbat a világon), az államadósság pedig 2002 és 2010 között 55 százalékról 84 százalékos szintre emelkedett. Ezzel szemben 2011-től kezdődően a magyar költségvetési hiány minden évben három százalék alatt volt, 2013-ban megszűnt a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás, az államadósság pedig 2019 végére 66 százalékra csökkent.
A baloldali auktorok az ország 2020. eleji gazdasági teljesítményét ugyanolyanra értékelték, mint a 2006 és 2010 közötti időszakban. A számok viszont egészen mást mutatnak: Magyarország GDP-je 2006 és 2010 között összesen négy százalékkal esett vissza, miközben 2010 és 2019 között több mint húsz százalékkal nőtt. A munkanélküliség, amely 2006 és 2010 között 12 százalékra emelkedett, 2019 év végén négy százalék alá csökkent.
A szerzők úgy vélik: hazánk sokkal rosszabbul teljesít ma a jövedelmi egyenlőtlenségek terén, mint 2007-ben, és szerintük a miénk az egyik legegyenlőtlenebb társadalom az unióban. Az Európai Bizottság statisztikája azonban mindezt cáfolja: 2017-ben Magyarország a második legjobb kategóriában olyan országokkal volt egy szinten, mint Ausztria, Németország vagy Franciaország.
A bertelsmannos jelentés szerint a nyugdíjasok szegénységnek való kitettsége is jelentősen romlott a Gyurcsány–Bajnai-korszakhoz képest. Ezzel szemben – szintén európai bizottsági adatok alapján – 2017-ben Magyarország ebben a kategóriában is az EU élmezőnyébe tartozott.
Az Alapjogokért Központ ironikusan megjegyzi: az elemzés frissességét és tárgyszerűségét az is mutatja, hogy szerinte a kormány még mindig a közigazgatási bíróságok bevezetését tervezi a bírói függetlenség felszámolása céljából, holott a téma már több mint egy éve lekerült a napirendről. Szintén groteszk, hogy a baloldali országjelentés még ott tart: 2019-ben két fontos választás is lesz Magyarországon, ami próbára teheti az „orbáni rezsimet”.
Mindezek után az Alapjogokért Központ mérlegre teszi az országjelentés elkövetőinek „függetlenobjektív” politikai hátterét is. Úgy vélik, hogy ez segít megérteni az elemzés valóságtól elrugaszkodott, torz eredményét. A „Transformation Index (BTI)” összeállításáért felelős Bertelsmann Alapítvány korábban a Bajnai Gordon nevével fémjelzett Haza és Haladás Alapítvány nemzetközi partnere volt, amelyből a volt kormányfő pártja, az Együtt nőtt ki. A Bertelsmann-cégcsoport barátai Brüsszelben többek között: Jean-Claude Juncker volt EB-elnök és a hazánkat szintén mindig támadó Viviane Reding volt EU-biztos, hogy csak a legismertebbeket említsük.
A balliberális értelmiség által tollba mondott elemzés szerint a demokrácia és a gazdaság szempontjából is jobb volt 2010 előtt, mint most Fotó: Reuters
A magyar RTL Klubot is tulajdonló médiaóriás brüsszeli befolyásának veszélyeiről pedig a hazánk iránti barátsággal nem vádolható Politico.eu írt részletes, leleplező elemzést. További tény: a jelentés magyar készítői között – Ágh Attilát leszámítva, aki a Kádár-rendszerben 1980-tól 1990-ig a Külügyi Intézet igazgatóhelyettese, megbízott igazgatója volt – kizárólag a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül finanszírozott Political Capital kutatóit találjuk. Az sem mellékes körülmény, hogy a Political Capital a Gyurcsány–Bajnai-kabinetek alatt több száz millió forintos szerződéseket kapott tanácsadásra.
Érdekesség Orosz Annának, a Momentum Mozgalom volt elnökségi tagjának feltűnése a kutatók között. Kérdéses, mennyire lehet hiteles a véleménye Újbuda jelenlegi ellenzéki alpolgármestereként.
Az Alapjogokért Központ összegzése: a Bertelsmann indexét számos kutatás hivatkozza és használja mint „objektív” mutatót, s megállapításai felbukkannak az ENSZ, az OECD vagy az Európai Bizottság és az Európai Parlament anyagaiban, állásfoglalásaiban. Megállapításai szakmai iránytűként szintén megjelennek Németország és más államok kormányzati oldalain, továbbá széles körben hivatkozzák a nemzetközi sajtóban is. Tévedései, tudatosan manipulált rossz következtetései vezető politikusokat, döntéshozókat, kutatókat és a nemzetközi publikumot befolyásolják, emiatt beláthatatlan károkat okozhatnak hazánknak.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
