Semjén Zsolt javaslata szerint növekedne a kiskereskedelmi különadó és megjelent a közeli lejárati idejű termékek kötelező, államnak való beszolgáltatása is.
A miniszterelnök-helyettes benyújtott egy törvényjavaslatot, Nagy István agrárminisztert előadóként megjelölve, amely kedden már az Országgyűlés elé is kerül az általános viták sorában. A tervezett intézkedések az előző évben 100 milliárd forintnál magasabb adóalapot elérő élelmiszer-kereskedelmi láncokra vonatkozik.
Az indítvány egyrészt megemeli a kiskereskedelmi különadót 2,5-ről 2,7 százalékra, változtat némileg a számítási módon is.
Másrészt arra kötelezi a nagy élelmiszerláncokat, hogy élelmiszerhulladék-csökkentési tervet készítsen és élelmiszermentési felelőst jelöljön ki, továbbá a 48 óránál hosszabb minőségmegőrzési időtartammal forgalomba hozott élelmiszert
a minőségmegőrzési időtartam lejárta előtt legalább 48 órával az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (ÉMK) részére ajánlja fel,
és az ÉMK-val megkötött szerződés szerint járjon el ezen élelmiszerek ügyében.
A nagy láncok közé nem tartozó más élelmiszer-vállalkozók számára lehetőségként kerül be a törvénybe, hogy az ugyanilyen közeli lejáratú élelmiszerét jogosult karitatív szervezet javára felajánlhatják, valamint az ÉMK részére önkéntesen felajánlhatják.
Ez az élelmiszermentő központ
- fogja kidolgozni az élelmiszer-felajánlással kapcsolatos részletes szabályokat,
- koordinálni az érintett élelmiszerek szállítását, elosztását,
- felügyelni az élelmiszerláncok élelmiszerhulladék-csökkentési tervét és javasolhat is azokban módosítást, sőt hatósági eljárást is kezdeményezhet azok vizsgálatára.
Az ÉMK a Karitatív Tanács szervezeti tagjaival, továbbá az általa előzőleg regisztrált más karitatív tevékenységet folytató szervezetekkel szerződik. Ezek a szerződött partnerek juttatják el az élelmiszert a rászorulók részére megfelelő nyomonkövetés mellett.
(Az ÉMK felett a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv gyakorolja.)
Bírságot szabnak ki, ha az éves élelmiszer-hulladék mértéke 2 százalékkal vagy annál nagyobb mértékben meghaladja az előzetesen tervezett, valamint ha egy cég nem nyújt be élelmiszerhulladék-csökkentési tervet. Az élelmiszermentési bírság legkisebb összege tizenötezer forint, legmagasabb összege amegelőző üzleti évre vonatkozó felügyeleti díj 0,6 százaléka.
A törvénymódosítás deklarált célja az élelmiszerpazarlás csökkentése.
A törvénymódosítás indokolásában megemlítik, hogy az élelmiszerlánc kereskedelemi szintjén jelentős mennyiségű élelmiszerhulladék keletkezik, azélelmiszerpazarlás és -veszteség csökkentését kitűző FUSIONS (Food Use for Social Innovation byOptimising Waste Prevention Strategies) 2016-ban készült, az Európai Unió 28 tagállamára vonatkozó becslése szerint
az élelmiszer-hulladékok több mint 5 százaléka a kereskedelemben keletkezik. A javaslatban szereplő becslés szerint Magyarországon eg évi 50 ezer tonna is lehet
További becslések szerint a karitatív szervezetek jelenleg mintegy 10-15 ezer tonna élelmiszert juttatnak el a rászorulókhoz (valamennyi élelmiszer-vállalkozó által történt felajánlás eredményeként), mely élelmiszermennyiség rövid távon (3-5 év) 20-30 ezer tonnára növelhető – áll az indokolásban.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
