A Nissan, egykor a globális autóipar egyik meghatározó szereplője volt, napjainkban súlyos válságon megy keresztül. A gyárbezárások, tömeges elbocsátások és pénzügyi veszteségek mögött nem csupán piaci tényezők állnak, hanem a Renault-val való szövetség mélyebb strukturális és kulturális problémái is. 17-ből 10 üzemét készül bezárni, legalább 20 ezer alkalmazottját elbocsátja. Ha a dolgok mélyére nézünk, azt látjuk, hogy a japán fegyelmezettségtől és hatékonyságtól fényévekre lévő francia Renaulttal való közösködés padlóra vitte az egész céget, és erősen kétséges, van-e ebből visszaút. A Nissan vezetése mindenesetre megpróbálkozik vele.
Gyárbezárások és elbocsátások: A válság jelei
2025-ben a Nissan bejelentette, hogy világszerte hét gyárát bezárja és mintegy 11 000 munkahelyet szüntet meg. A tavaly bejelentett 9000 fős leépítéssel együtt ez már a globális Nissan-munkaerőállomány 15%-át érinti. Ez a lépés a korábbi években már megkezdett leépítések folytatása, melyek célja a költségek csökkentése és a hatékonyság növelése volt. A döntés hátterében a csökkenő eladások, különösen Kínában és az Egyesült Államokban, valamint a növekvő verseny állnak.
A legtöbb gyárat Kínában zárják be, az ok pedig prózai: egyszerűen képtelenek lépést tartani a kínai konkurenciával. A márka vuhani gyárát eredetileg évi 300 ezer autó gyártására tervezték, ma a termelés mindössze ennek 10 százalékát teszi ki, ami alig 30 ezer autót jelent.
Az Egyesült Államokban szintén befuccsolt az üzlet, hiába nőtt a cég eladásainak száma, a nyereségkulcs mínuszba fordult – az piaci verseny által kikényszerített árengedmények miatt.
A gyárbezárások nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is jelentős hatással bírnak, különösen azokra a régiókra, amelyek gazdasága erősen függ az autóipartól. A brit Sunderland-i üzem (közel 6000 munkahely) jövője például szintén bizonytalan, annak ellenére, hogy a brit kormány „létfontosságúnak” nevezte a létesítményt. Ezzel az üzemmel a leépítések nagysága a tervezett 20-ról 26 ezerre emelkedne.
Összesítésben 17 üzeméből a Nissan 7-et bezár. Ráadásul nem csak leépítések zajlanak, hanem az alkatrészgyártást is 70 százalékkal „egyszerűsítik”, vagyis átszervezik, ami pótlólagos leépítéseket jelenthet.
A Renault-Nissan szövetség óriási bukásnak bizonyult
A Renault és a Nissan 1999-ben kötött szövetsége kezdetben sikeresnek tűnt, azonban az évek során egyre több feszültség jelent meg a felek között. A Renault hosszú ideig 43,4%-os részesedéssel rendelkezett a Nissanban, míg a Nissan csak 15%-ot birtokolt a Renault-ból, szavazati jog nélkül. Ez az egyenlőtlen tulajdonosi struktúra a Nissan számára korlátozott döntéshozatali jogokat és növekvő frusztrációt eredményezett.
2023-ban a Renault bejelentette, hogy csökkenti részesedését a Nissanban 15%-ra, és a fennmaradó részvényeket egy francia trösztbe helyezi. Bár ez a lépés elvileg a partnerség kiegyensúlyozását szolgálta, a Nissan számára új kihívásokat jelentett, mivel elvesztette egyik fő stratégiai partnerét és részvényesét, ami pénzügyi bizonytalanságot okozott. Magyarul: egy bizonytalan szándékú tulajdonos többet ártott a Nissan részvényeinek, mint a Renault – pedig a francia márka sem volt éppen hasznos a japánok számára.
Kulturális különbségek: A szövetség mélyebb problémái
A Renault és a Nissan közötti kulturális különbségek szintén hozzájárultak a szövetség nehézségeihez. A japán vállalati kultúrában a konszenzusra törekvés és a hosszú távú tervezés dominál, míg a francia üzleti kultúra inkább a gyors döntéshozatalra és a központosított irányításra épül. Ezek a különbségek gyakran okoztak félreértéseket és feszültségeket a közös projektek során.
Carlos Ghosn, a szövetség korábbi vezetője, aki mindkét vállalatnál vezető pozíciót töltött be, megpróbálta áthidalni ezeket a kulturális különbségeket. Azonban 2018-as letartóztatása és az azt követő botrányok tovább mélyítették a bizalmi válságot a két vállalat között.
A Ghosn-ügy nagy valószínűséggel a Nissan-Renault fúzió elkaszálásával függött össze. A japán autógyár „gyarmatosító módszereket” is emlegetett amiatt, ahogy a Renault visszaélt szavazati jogával. Nem csak a Nissan piaci alkalmazkodó képességét bénította meg, de előnytelen szerződéseket is rákényszerített a japán autógyárra. Ennek következtében a Nissan – a piaci viszonyoknak teljesen ellentmondva – 15 százalékkal drágábban jutott alkatrészhez, mint a Renault.
Ráadásul a Renault termelékenysége köszönőviszonyban sem volt a japán vállalati kultúra teljesítményével. Némi túlzással, a franciák fejőstehénnek használták a japán céget, amely aránytalanul nagy terhet viselt a túl jól fizetett de nem hatékonyan termelő francia alkalmazottak eltartásából.
Így jutottunk el oda, hogy a Nissan 2025-re várhatóan történetének legnagyobb veszteségét könyveli el, mintegy 750 milliárd jen (kb. 4,8 milliárd dollár) értékben. Az új vezérigazgató, Ivan Espinosa feladata lesz a vállalat pénzügyi helyzetének stabilizálása és a versenyképesség helyreállítása. A kérdés, sikerülhet-e még ez egyáltalán.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: Nikkei Asia
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
