A Gyurcsány-féle hazugságbeszéd után más lett az 1956-os forradalom kitörésének ötvenedik évfordulójának ünnepe. 2006. október 23-án Budapest tüntetni kezdett, majd kezdetét vette, az elfelejthetetlen rendőri brutalitás. A Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának Fábián Gábor a rendőri brutalitás egyik elszenvedője volt a vendége.
Sokak számára a mai napig hihetetlen, ami Budapesten 2006 október 23-án történt. A rendezvény egy csendes megemlékezésnek indult, de a rendőrség intézkedéseinek köszönhetően, százezrek számára egy borzalmas, és kitörölhetetlen emlék marad.
Fábián Gábor az egyik áldozat elmondta, hogy az ominózus napon kiment a megemlékezésre, ahol senki sem számított arra, hogy ez fog történni. A rendezvény végén az emberek elindultak haza, de gomolygó füstre lettek figyelmesek és szájukban, orrukban csípőset éreztek.
El sem akarták hinni, hogy az valóban könnygáz.
Az Astoriáról viszonylag gyorsan ért el a Filmmúzeumig, ahol azt látta, hogy a rendőrök lövedékeket lőnek a tömegbe, gyerekes családok közé.
„A fal mellett osonva elértem a Dob utca és a Károly körút sarkára. Ott már lehetett látni egy 10 méteres távolságból, hogy egy rendőrsorfal jön végig.
Épphogy megfordultam, abban a pillanatban csak annyit éreztem, hogy hátulról lerántanak, behúznak a rendőrsorfal mögé, közben összevissza rugdosnak, és rám fekszenek hatan-nyolcan”.
Fábián Gábor azt is elmondta, hogy mindez szó nélkül zajlott, a rendőrök semmit sem mondtak.
„Félig-meddig felültettek, akkor már össze volt bilincselve a kezem, és akkor mondták, hogy itt fogunk agyonlőni, te rohadt Fidesz bérenc”.
Azt is elmondta, hogy a rendőrök érezhetően alkoholos, elborult eszmei állapotban voltak, akik megbilincselése után, belerúgtak és leköpték.
Az ő ujját eltörő rendőrnek, láthatóan ez volt a feladata, hogy a megbilincselt magatehetetlen emberek ujját eltörje. A rendőr egy nagyon hosszú tárgyalás után kapott, 1 év 8 hónap letöltendő börtönbüntetést.
A brutalitást elszenvedő Fábián Gábornak a történések után hét évig nem volt munkája.
Politikai nézetei miatt sok munkáltató nem vállalta a felelősséget, hogy munkába állítsák.
Az áldozat elmondása alapján elégtételt soha nem fog tudni kapni, mert ezt a terhet egész élete során magával kell cipelnie. Rajta kívül még több százezer ember volt megfélemlítve, akik megemlékezni mentek ki és nem pedig azért, hogy ez történjen velük.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
