Oroszország számára nemzeti prioritás, hogy megerősítse „a világ egyik vezető nagyhatalma” státusát – áll a Vlagyimir Putyin orosz elnök rendeletével csütörtökön megerősített nemzetbiztonsági stratégiában.
„Hosszú távú nemzeti érdekünk megerősíteni az Oroszországi Föderációnak mint a világ egyik vezető nagyhatalmának státusát, amelynek tevékenysége a stratégiai stabilitás és a kölcsönösen előnyös partneri kapcsolatok fenntartására irányul egy többpólusú világban” – olvasható a dokumentumban.
A dokumentum szerint stratégiai stabilitásának megőrzése érdekében Oroszország kész tovább tárgyalni az atomfegyverek csökkentéséről a kétoldalú megállapodások alapján csakúgy, mint többoldalú tárgyalásokon.
A NATO bővítése és az észak-atlanti szövetségnek Oroszország határaihoz való közeledése nemzetbiztonsági veszélyt jelent – áll az orosz hivatalos közlöny honlapján közzétett stratégiában. A dokumentum szerint a NATO által Európában és az ázsiai-csendes-óceáni térségben telepített rakétavédelmi rendszerek jelentősen csökkentik az átfogó és a regionális stabilitás fenntartásának lehetőségét.
A dokumentum ismételten azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy „az ukrajnai alkotmányellenes államcsíny” támogatásával előidézte „az ukrán társadalom szétszakadását és a fegyveres konfliktus kitörését” – írta a stratégiát ismertetve a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A dokumentum Oroszország biztonságára veszélyt jelentő tényezőként említette a „színes forradalmakat” megszervező külföldi szervezeteket és magánszemélyeket, valamint a külföldi titkosszolgálatok, a terror-, szélsőséges és bűnöző csoportok tevékenységét, a szélsőséges ideológiák népszerűsítését és a korrupciót.
A stratégia szerint az energiabiztonság szavatolásához elengedhetetlen az energiaszektor állami irányításának jobb hatékonysága, az energiatakarékos technológiák bevezetése és az ország szuverenitásának biztosítása a nemzetközi energiapiacon.
A dokumentum gazdasági téren a fő veszélyek között említi a nyersanyagexportra épülő gazdasági modellt, az orosz gazdaság alacsony versenyképességét és a külgazdasági konjunktúrától való függést. A kockázatok között szerepel tovább a korszerű technológiák fejlesztésében való lemaradás, a pénzügyi rendszer védtelensége, az offshore cégek megerősödése, a feketegazdaság magas arányának fennmaradása és a régiók fejlettsége közötti különbségek.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
