Védett személy ellen elkövetett, különösen súlyos terrorcselekmény bűntette miatt akár életfogytiglani börtönbüntetés is fenyegethette. A Robert Fico elleni merényletet tavaly május 15-én, a kormány nyitrabányai kihelyezett ülése közben követte el. Szlovákiát akkor sokkolta a harmadik legfőbb közjogi méltóság elleni támadás.
A miniszterelnök céltáblájává vált egy olyan embernek, akiről a pszichiáterek azt állapították meg, hogy hajlamos az agresszív viselkedésre és hisztrionikus személyiségzavarban szenved, tettét azonban képes volt racionálisan felfogni. Ha valami meglepő volt az esetben, az az, hogy az elkövető egy akkor 71 éves nyugdíjas volt, aki költőnek vallotta magát és azt állította, nem szereti az erőszakot – számolt be a hnonline.sk.
A bíróságon később elhangzottak olyan fenyegetései is, hogy „Ficót csak egy golyó állíthatja meg”. Öt lövéséből négy találta el a kormányfőt; kettő könnyű, egy közepesen súlyos, egy pedig a legsúlyosabb sérülést okozta.
Az Igor Králik vezette bírósági szenátus bűnösnek találta a terrorizmussal vádolt Juraj Cintulát, és 21 év börtönbüntetésre ítélte. A felek még fellebbezhetnek, így az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé kerül.
A végzetes nap
A miniszterelnök, aki nem vett részt a tárgyalásokon, úgy írta le a végzetes napot, hogy a kormányülés után, mielőtt beszállt volna az autóba, látta, hogy az ideiglenes kordon mögött egy kis, körülbelül 15-20 fős embercsoport áll. Felfigyelt egy idősebb hölgyre, aki feltűnően integetett, ezért úgy döntött, odamegy üdvözölni a csoportot. Ezt minden kihelyezett kormányülés alkalmával meg szokta tenni. Odalépett a hölgyhöz, majd hangokat hallott, amelyeket nem azonosított lőfegyverként.
„Ütést éreztem a hasamon, tudom, hogy a földre csúsztam, négy vagy öt hang volt, ahogy emlékszem, aztán a testőrök odaugrottak hozzám, és együtt beszálltunk az autóba” – emlékezett vissza. A handlovai rendelőintézetbe vitték, ahol elsősegélyben részesült.
„Amikor a kordonhoz mentem, körülbelül fél méterre voltam tőle. Nem vettem észre a vádlottra hasonlító személyt, és azt sem észleltem, hogy ki lőtt, vagy honnan jöttek a lövések, bár közel voltam”
mondta.
Körülbelül 10 héttel az esemény után hagyta abba a járást segítő eszköz használatát. „A lövedék szétzúzta a csípőízületemet, és várni kell a következő hónapok fejleményeire, ami nagy valószínűséggel csípőprotézissel végződik. Ami a hasi sérülést illeti, továbbra is jelentős emésztési problémáim vannak. Speciális étrenden vagyok” – válaszolta a kormányfő a nyomozó kérdéseire.
A szakértők szerint a hasüregbe hatoló lövés sértette a bélrendszerét, a húgyhólyagját, áthatolt a combcsonton és a medence területén akadt el. A további lövések sebeket okoztak a hasán, a jobb lábán és a bal alkarján.
Cintula az incidensről azt vallotta, hogy miután a rádióból értesült a handlovai kihelyezett kormányülésről, 11:20 körül autóba ült legálisan tartott fegyverével és két tárral.
A pisztoly egy övtáskában volt „Az áldozat üzenete” című könyv mellett, amelyet a kormányfőnek akart ajándékozni. A művelődési ház előtti téren körülbelül egy órát állt, és a miniszterelnök érkezésére várt. Röviddel azután, hogy Robert Fico az emberek közé lépett, az utolsó pillanatban meggondolta magát, és ahelyett, hogy átadta volna a könyvet, támadott.
A tanúk a bíróságon leírták az elkövető viselkedését, a miniszterelnökre leadott lövéseket és a testőrség reakcióját a találat után. Többen csak akkor észlelték Cintulát, amikor már lőtt. Mások azt mondták, észrevették, hogy csendben van.
A miniszterelnököt választotta áldozatul
Az ügyészség szerint terrortámadás történt, mivel az elkövető a miniszterelnököt választotta áldozatul, és a támadással a kormány megbuktatását célozta. Katarína Habčáková hangsúlyozta, hogy Cintula nem bánta meg őszintén a tettét. Egy ügynöknek tett kijelentéséből szerinte az következik, hogy az alkotmányos rend elleni támadás volt, amelynek képviselője a kormányfő.
A vád szerint tette politikailag motivált volt, a merényletet előre megtervezte, járt a kormány kihelyezett üléseire és kormányellenes tüntetésekre is.
Fico ügyvédje, David Lindtner azt is felrótta Cintulának, hogy hiányzik belőle az emberi élet iránti alázat.
A védőügyvéd, Namir Alyasry nem értett egyet a vád jogi minősítésével, mondván, nem minden közjogi méltóság elleni támadás minősül azonnal terrorizmusnak.
Kifogásolta továbbá a vádlott kihallgatásának törvényességét is. A rendőrség ugyanis elvégezte az elsődleges eljárási cselekményeket, miközben a vádlott abban a hiszemben tett vallomást, hogy van jogi képviselője. Alyasry csak a negyedik ügyvéd volt a sorban, aki végül elvállalta Cintula védelmét.
A védőügyvéd beszédében visszautasította, hogy az elkövető részéről ez a kormány elleni támadás lett volna. Az állami szervek a támadás másnapján is működtek, a hivatalok nyitva voltak, „nem Šimkovičová asszonyra támadt, és a kulturális tárcát a támadás semmilyen módon nem befolyásolta”. Az ügyészség ugyanis előhozta a vádlott „Šimkovičová, a vipera” szavait, ezzel is amellett érvelve, hogy a kormány egésze elleni támadás történt.
A vádlott a védő szerint csak azután kezdett el a kormány politikai bukásán, mint a támadás lehetséges következményén gondolkodni, miután az erre rákérdező titkos ügynök felvetette neki a témát.
A lévai férfi korábban egy magán biztonsági szolgálatnál dolgozott, és a bűncselekményhez egy 9 milliméteres kaliberű ČZ típusú fegyvert használt. A pisztoly Szlovákiában az egyik legelterjedtebb szolgálati önvédelmi fegyvernek számít.
A fegyvert legálisan tartotta; egy fekete színű, ČZ 75B feliratú, 9 mm Luger kaliberű pisztolyról van szó, amelyet a tárral együtt lefoglaltak. Az incidens napján a támadó két tárat vitt magával, mindegyikben tíz töltény volt.
Cintula a bíróságon kijelentette, hogy Robert Ficóban új reményt látott, de egy idő után mintha már nem önmaga lett volna, mintha elkezdett volna távolodni az emberektől. Prioritása már nem az emberek jobb életének biztosítása, hanem saját emberei büntetlensége lett. Bírálta a „minden égtáj felé” folytatott politikáját is, mert az szerinte elszigeteli Szlovákiát.
Nem zavarja, ha gyilkosnak vagy terroristának nevezik, az viszont igen, ha azt sugallják a nyilvánosságnak, hogy felbérelték a tettre. Záróbeszéde teátrális volt, többször is elsírta magát. Végül hangsúlyozta, hogy nem kér kegyelmet. „A haláltól nem félek, attól félek, hogy meg nem értve halok meg” – mondta, hozzátéve, hogy védőbeszédének egy ember kiáltványának kell lennie.
hnonline.sk
Nyitókép forrása: SITA/Jakub Julény
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
