A nyári uborkaszezon legkiemelkedőbb politikai eseménye a Kárpát medencében évtizedek óta a tusványosi táborban elmondott Orbán-beszéd, mely jellemzően nemzetközi visszhangot kelt.
Tusványoson fogalmazta meg a magyar miniszterelnök ama rendkívül fontos, szókimondása, köntörfalazásmentessége miatt igencsak bátor kijelentését, hogy „a baloldal időről időre ráront a saját nemzetére”, innen röpítette világgá a sajtó az „illiberális demokrácia” sokak számára eretneknek ható kategóriáját, amit a következő években keresztény-demokráciára szelídített a szuveranista, antiglobalista európai erők első számú politikusa. A finomítás nem volt nehéz, a kereszténydemokrata álláspont értelemszerűen illiberális egyben.
Eme alapgondolattal indul az a nagyívű eszmefuttatás, amit Orbán Viktor a tusványosi és kötcsei találkozók helyett közölt a hétfői Magyar Nemzetben (a szöveg említi még a Tranzitot is, melynek politikai jelentősége elmarad az előbbiekétől).
A magyar kormányfő írása korunk legfontosabb európai problémáit veszi számba, a kereszténydemokrata – liberális ellentéttől, az európai népességcserét eredményező migráción, a genderideológia agresszív terjesztésén, az amerikai elnökválasztáson, a vírushelyzeten, a globális háttérhatalom közép távú tervein keresztül a cselekvési imperatívuszokig. Utóbbi kérdésben kitért Közép- és Kelet-Európának, az európai keresztény-demokratáknak és a magyar nemzeti tábornak a szerepkörére egyaránt.
Orbán Viktornak a magyar politikai helyzettel kapcsolatos végkövetkeztetésével, mely egyébként az írás zárógondolata, csak egyetérthetünk:
„Az ellenzéki oldalon ugyan még léteznek különböző pártlogók, néha civódás is hallatszik a soraikból, de valójában már nincsenek saját akarattal bíró pártok. A munka elvégezve: a Jobbiktól az LMP-ig mindenki bedarálva és betöltve, mint a kolbász. Az egykor önálló identitással bíró közösségeket felváltotta a Soros-hálózatot kiszolgáló baloldali népfront.
2022-ben döntő ütközetre készülnek. Mögöttük lesz a nemzetközi média, a brüsszeli bürokraták és a civilnek álcázott NGO-szervezetek. Nem lehet kétségünk, a hatalomért és a pénzért mindent meg fognak tenni. Ideje nekünk is hadrendbe állni.”
Borbély Zsolt Attila
Forrás:bzsa.blogspot.com
Tovább a cikkre »
