Vagyis holnap már nem nyitnak ki a görög bankok, nem jutnak hozzá a pénzükhöz a görögök. Botrányos politikai döntés született.
Vasárnap döntött az Európai Központi Bank (EKB) kormányzó tanácsa: várhatóan leállítja a görög bankoknak nyújtott likviditási hitelkeretet. Az EKB eddig vészhelyzeti likviditási mechanizmusából (ELA) pótolta napi rendszerességgel a görög bankokból a betétesek által kivont likviditást, gyakorlatilag életben tartva a görög bankrendszert.
A döntés azt jelenti, hogy többek között hétfőn a görög bankok nagy valószínűséggel nem nyitnak ki, a görög nem jutnak hozzá a pénzükhöz. A döntés nyomán természetesen bankpánik alakult ki, az emberek pánikszerűen próbálnak pénzt kivenni az automatákból. Hétfőn várhatóan a tőkemozgásokat is korlátozzák.
Mint ismert, a tárgyalások szombaton szakadtak meg, miután a hitelezői trojka semmilyen kompromisszumra nem volt hajlandó, nem engedtek az újabb, embertelen és amúgy totálisan felesleges megszorításokból.
Az EKB döntése ugyanakkor azt is jelenti, hogy durva politikai döntés született, ami példátlan is a maga nemében, lévén a görög hitelprogram június 30-ig még életben van.
A görög népszavazásról és a jövő héten esedékes csődről itt olvashat.
Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays elemzőstábjának helyzetértékelése szerint a görög pénzügyi szektort terhelő bizalmi stresszhelyzetet jelzi, hogy az év eleje óta igen jelentősen, 44 százalékkal megugrott a készpénzhasználat a görög gazdaságban. A görög bankokból november vége és április vége között kivont 29 milliárd eurónyi betétállományból 13 milliárd eurónyi jelent meg a görög gazdaságban közvetlenül cirkuláló papírpénz formájában – állt a Barclays londoni elemzésében.
A ház szerint a végletekig feszített görög közfinanszírozási rendszer forrásai nem tűnnek elégségesnek ahhoz, hogy Görögország a kedden esedékessé váló 1,6 milliárd eurós adóssághányadot törleszteni tudja a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF).
Ráadásul a kamatfizetési kötelezettségek nélkül számolt elsődleges államháztartási egyenleg várhatóan egyre mélyebb mínuszba fordul, és ha Görögország nem fér hozzá az EKB likviditási forrásaihoz, akkor a kormány fizetési ígérvények kibocsátására kényszerülhet a hazai fizetési kötelezettségek teljesítésére.
Az, hogy e módszer gyakorlatilag párhuzamos valuta meghonosításához és Görögország euróövezeti tagságának megszűnéséhez vezet-e, nagyban függ a következő időszak politikai fejleményeitől, például attól, hogy kiírnak-e előre hozott választásokat, és ha igen, ennek eredményeként milyen új görög kormány alakul – állt a Barclays helyzetértékelésében.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
