Ennek jegyében december 18-án a Magyar Iparszövetség székházában a szakszervezet és több ellenzéki párt részvételével kerekasztal-megbeszélést tartottak, ahol megfogalmazták a Munkavállalói Minimumról szóló koncepció hat pontját.
Eszerint a munkavállalói érdekképviseletek és a pártok követelik
Portálunk a héten mindegyik pontot feldolgozta, mivel ezek a követelések mutatják csak meg igazán, hogy a neoliberális, multinacionális cégeket kiszolgáló és a munkavállalókat kiszolgáltatott helyzetbe hozó rabszolgatörvény ellenében igenis helye van a dolgozói követeléseknek, valamint érdekképviseletnek.
Továbbra sem tett le a Jobbik a férfiak 40 év munkaviszonyt követő nyugdíjazásának lehetőségéről
Felmérések szerint a magyar férfiak akár 7-8 évvel is kevesebbet élnek, mint nyugat-európai társaik. Ha ezt összevetjük azzal, hogy a magyar férfiak 65 éves korukig kénytelenek dolgozni, akkor a jelenlegi statisztikák szerint 5 magyar férfiból 3 meg sem éli a nyugdíjba vonulás alsó korhatárát. És bár a Jobbik több mint nyolc éve küzd a férfiak 40 év munkaviszonyt követő nyugdíjazásáért, a Fidesz ezt rendszeresen lesöpri az asztalról, sőt, Novák Katalin szájából konkrétan el is hangzott (ne feledjük, állítólag a családok évét írjuk):
„Én ezzel nem tudok egyetérteni, semmilyen módon nem megalapozott, és nem támogatható.”
A Jobbik elnöke, Sneider Tamás az Alfahírnek megerősítette, annak ellenére, hogy az elmúlt években többször is meghiúsult a népszavazás a férfiak 40 év munkaviszonyt követő nyugdíjazása ügyében, az ellenzéki párt nem tett le arról, hogy így juttassák érvényre kezdeményezésüket.
Még aktuálisabbá vált a férfiak 40 év munkaviszonyt követő nyugdíjazása
Mit kapunk, ha összeadjuk a jelenlegi nyugdíjkorhatár és a rabszolgatörvény hatásait? Egy agyonhajszolt, a végkimerülésig dolgoztatott elöregedő társadalmat. Ehhez jön még az elégtelen magyar bérhelyzet, ami az elvándorlás legnyomósabb oka. Semmiképpen sem egy kecsegtető jövőt vetít felénk hazánk állapota, az áhított osztrák életminőség, amit meg az Orbán-kormány vizionál, nemhogy közeledne, sokkal inkább távolodni látszik.
„A korkedvezményes nyugdíjak megszüntetésével a kiszámíthatóságot, az életpálya tervezhetőségét és az ez által nyújtott biztonságot vették el a munkavállalóktól”
A kerekasztal résztvevőinek második követelése a korkedvezményes nyugdíj visszaállítása volt. Mint ismert, a második Orbán-kormány még 2012-ben szüntette meg a rendszert, mindenféle kompenzáció nélkül.
Egyes munkavállalói érdekképviseletek szerint ez az intézkedés legalább 15-20 százalékos lemorzsolódást eredményezett az érintett szakmákban. Dobi István, a Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (KDSZSZ) elnöke szerdán úgy fogalmazott
„Az európai uniós országok túlnyomó többségében az élettanilag megterhelőbb munkakörökben a munkavállalók életkorának növekedésével a munkavégzés terheit valamilyen módon igyekeznek csökkenteni. Magyarországon ezt eltörölték, helyette viszont nem jött létre új rendszer, csak az ígérgetés megy”
A korkedvezményes nyugdíjak hiánya elsorvasztja a megterhelő hivatásokat
Immár hét év telt el a nagy port kavart és jelentős elégedetlenséget kiváltó, egyes munkavállalói érdekképviseletek szerint minimum 15-20 százalékos lemorzsolódást eredményező intézkedés óta, és a korkedvezményes nyugdíj elvételének negatív hatásai egyre nyilvánvalóbban kezdenek kiütközni a magyar társadalomban.
Egységes szakszervezetek a sztrájktörvény megváltoztatásában
A decemberi megállapodáshoz hasonlóan, a héten három nagy szakszervezeti konglomerátum, valamint a PDSZ eljuttatta a kormányfőnek az érdekvédők 4 pontos követelését, amely a rabszolgatörvény eltörlése mellett a tisztességes bérezést, a rugalmas nyugdíjkasszát, valamint a sztrájktörvény felülírását is megnevezi.
Mint ismert, a munkavállalói jogok csorbítását a Fidesz már 2010-ben megkezdte, ekkor ugyanis úgy módosították a sztrájkjogot, hogy egyrészt bevezették az együttműködési kötelezettséget, másrészt elégséges szolgáltatás címén meghatározták, hogy annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez – így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél –, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja: a városi és elővárosi közlekedésben ez 66, az országosban pedig 50 százalékot jelent ez.
A sztrájkot pont a lényegétől megfosztó intézkedéssel elérték, hogy az amúgy sem túl erős sztrájkhajlandóság tovább csökkent. Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke lapunknak kedden azt mondta: a munkaadó végtelenségig elhúzhatja az alkudozást a sztrájk feltételeiről, és mire végül megszületik esetleg a kedvező bírósági ítélet, addigra enyhülhet a sztrájkhangulat is. A jogszerűtlennek ítélt sztrájk pedig két kockázattal is járhat. Egyrészt fegyelmi eljárás indul a munkavállalóval szemben, amelynek a végén akár a munkahelyét is elveszítheti. Másrészt ilyen esetben a munkáltató részéről a leállás miatt keletkezett anyagi kár megtérítése is jogos követeléssé válik – mondta.
Egységesek a szakszervezeti konglomerátumok a sztrájktörvény megváltoztatásában
Kedden három nagy szakszervezeti konglomerátum, valamint a PDSZ eljuttatta a kormányfőnek az érdekvédők 4 pontos követelését, amely a rabszolgatörvény eltörlése mellett a tisztességes bérezést, a rugalmas nyugdíjkasszát, valamint a sztrájktörvény felülírását is megnevezi.
Leépítették a munkabiztonsági és a munkaügyi felügyeletet
A decemberi megállapodás fontos követelése volt, hogy a növekvő számú munkahelyi balesetek miatt végre megerősítsék a munkafelügyeleti szerveket. A kérdés roppant aktuális – és a rabszolgatörvény működésével még inkább azzá válik – hiszen még a hivatalos adatok is alátámasztják, hogy 2013 és 2017 között élesen emelkedett a munkahelyi balesetek száma. Az elérhető legfrissebb adatok szerint 2018 első három negyedévében már 16.227 bejelentett baleset történt, míg 2013-ban egész évben volt megközelítőleg ennyi.
„Ok-okozati összefüggés van a munkavállalók leterheltsége, valamint a foglalkozás-egészségügy megbetegedések és a munkahelyi balesetek számának a növekedése között”
– reagált pénteken az Alfahírnek Kordás László. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke emlékeztetett, ez nem új dolog, viszont a rabszolgatörvény ezt a tragikus helyzetet csak tovább súlyosbítja.
Hozzátette: 2010 óta gyakorlatilag teljesen leépült a munkabiztonsági és a munkaügyi felügyelet. Amivel korábban egy önálló intézmény, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (Ommf) foglalkozott, most gyakorlatilag egy kormányhivatal főosztályvezetőjének helyetteséhez került. A két felügyelet alá egykor 800 ellenőr tartozott, most jó ha van belőlük 200.
„Nem éri meg túlhajszolni a munkavállalókat, de ezt nem mindenki látja be”
A rabszolgatörvény kapcsán előtérbe került munkavállalói minimum a növekvő számú munkahelyi balesetek miatt a munkafelügyeleti szervek megerősítését szorgalmazza, ami már a Munkatörvény Könyve legújabb módosítása nélkül is életbe vágó lenne – és ezt még a hivatalos adatok is alátámasztják. Jól látható, hogy 2013 és 2017 között élesen emelkedett a munkahelyi balesetek száma.
„A kormány gyakorlatilag kiárusította a magyar dolgozókat a nyugati nagyvállalatoknak”
A szakszervezetek és pártok közös nyilatkozatának fontos eleme volt az európai bérszakadékot felszámoló Bérunió követelése. A Jobbik által évek óta követelt intézkedés a rabszolgatörvény tükrében semmit sem vesztett aktualitásából: a bevezetett rabszolgatörvény kapcsán ugyanis az Orbán-kormány igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy mostantól mindenki, saját döntése szerint többet dolgozhat, több pénzért, ez pedig majd megoldja az életszínvonal körüli problémákat.
„Az, hogy Magyarországon 18 óra munkával már majdnem annyit lehet keresni, mint az osztrák minimálbér, nem lehet túl megnyugtató a magyar munkavállalók számára”
– mondta portálunknak Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnökhelyettese. A politikus szerint a kormány hihetetlenül cinikusan jár el, amikor a magyarokat továbbra is a rendszerváltás óta folytatott „húzd meg, ereszd meg” gazdaságpolitika lefelé tartó spiráljában akarja tartani:
„A Bokros-csomag óta azt hallgatjuk, hogy már csak egy keveset kell húznunk a nadrágszíjon, és itt a nyugati életszínvonal. Kiderült, hogy ez sehová sem vezet”
Szerinte Magyarország kettős prés alatt nyög: az elvándorlás miatt krónikus munkaerőhiány van, az alacsony fizetések miatt viszont nincs motiváció a hazai gazdaságban. De szerinte ennek köszönhető a rabszolgatörvény is: a kormány ismét a regionális riválisainak akar aláígérni azzal, hogy még jobban kiszolgáltatja a nyugati nagytőkének a magyar munkavállalókat.
A Jobbik alelnöke, Bana Tibor szerint a kormány gyakorlatilag kiárusította a magyar dolgozókat a nyugati nagyvállalatoknak. Mint mondta: pártja minden világnézeti különbséget hajlandó félretenni a bérunió megvalósítása érdekében.
Amíg a Fidesz piti kerítőként árusítja ki a magyar munkavállalókat, igenis jogos béruniót követelni
Az elmúlt két esztendőt az országgyűlési választás mellett egy másik, európai és regionális szinten is létfontosságú felvetés határozta meg: a Jobbik béruniós európai polgári kezdeményezése. Bár végül nem sikerült elérni a kellő számú aláírást, a kelet-közép-európaiak számára is elérhető európai bérekért és életszínvonalért folytatott küzdelem nem került zárójelbe.
Az önkormányzati béremelés valójában egy bármikor visszavonható bérkiegészítés
A szakszervezetek és ellenzéki pártok hat pontos nyilatkozatának utolsó követelése az országon belüli, állami-önkormányzati dolgozók bérszakadékjának felszámolása volt.
Mint ismert, a „kiegyenlítő bérrendezési alap” bejelentése óta nagy a csend az önkormányzati tisztviselők béremelése körül. Bár a 2019-es költségvetési törvénybe a kormány 11 milliárd forintot különített el erre a célra, azt Pintér Sándor októberben csak annyit árult el, hogy a pályázatot csak a 2019-es költségvetési törvény hatályba lépése után, vagyis januárban tudják kiírni. Ez egyelőre nem történt meg, így a február 5-ei utalásokban még biztos, hogy senki nem számíthat megemelt bérekre. De az is kétséges, hogy később lesz-e, és ha igen, akkor az milyen mértékű.
Az sem mellékes, hogy ebbe a 11 milliárd forintos bérrendezési alapba nem az állam tesz bele, hanem a gazdagabb önkormányzatoktól elvont „szolidaritási hozzájárulással” töltik fel a keretet.
Sőt, ez a megoldás még csak nem is béremelés. Schmidt Jenő, a hazai önkormányzatok több mint felét tömörítő szervezet elnöke korábban azt nyilatkozta, hogy
„Ez a megoldás nem is tekinthető valódi béremelésnek, csak bérkiegészítésnek, ami bármikor megszüntethető.”
Az azonban egyértelmű, hogy a kormány a szolidaritási hozzájárulással való sáfárkodással kézben tartja az önkormányzatokat és kevés eszközt hagy a polgármesterek kezében.
Béremelés helyett bérkiegészítés jön az önkormányzatoknál
Évek óta húzódik az állami és önkormányzati szféra rendbetétele. Állandó napirendi téma a közigazgatás átszervezése, leépítése, modernizálása, ennek ellenére igen kevés elképzelés valósult meg az évek során és a bürokráciacsökkentésnek elkeresztelt kirúgások is csak múlt év októberében indultak meg, pedig Lázár János kancelláriaminiszterként szóban már 2014-ben nekiveselkedett a feladnak.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
