Itt a nagy lehetőség a török gazdaság és a líra stabilizálására

Itt a nagy lehetőség a török gazdaság és a líra stabilizálására

A világ gazdasági elitje azt figyeli, hogy most, a török választások után bevezetik-e a legfontosabb reformokat, és stabilizálódik-e a gazdasági helyzet, és visszaerősíthető-e az utóbbi időben meggyengült líra. A legfontosabb probléma a lakossági és a vállalati eladósodottság kezelése. Összegyűjtöttük a török gazdaság előtt álló főbb lehetőségeket és nehézségeket.

A múlt hét végén tartott török választásokat követő első pillanatokban úgy tűnt, az év eleje óta értékének csaknem negyedét elvesztő török líra magára talál, hiszen három százalékot erősödött a választást követő napon, később azonban már fél százalékos mínuszba került a dollárral szemben. A líra mozgása jól mutatja, mennyire kiszámíthatatlan pillanatnyilag a török gazdaság jövője.

Meg kell állítani a líra mélyrepülését

Az elemzők egy része szerint a politikai stabilitással vége lehet a bizonytalanságoknak, és képes lesz stabilizálni a gazdaságot Erdogan elnök.

Az optimista elemzők ezért arra számítanak, hogy az elnök állni fogja a kampányban tett ígéretét, s jelentős állami beruházásokba fognak, amellyekkel nemcsak fenntartják a gazdasági növekedés tempóját, de a török tőkét is helyzetbe hozzák.

Első lépésként azonban meg kellene állítani a török líra mélyrepülését, mert enélkül elképzelhetetlen a stabilizáció. A líra népszerűsége 3-4 évvel ezelőtt érte el a csúcsot, amikor minden befektető a nagyon jó hozamot biztosító török állampapírokat kereste.

Ez a folyamat akkor indult meg, amikor az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) emelni kezdte a kamatokat, s a befektetők egyre inkább keresni kezdték az amerikai papírokat, és igyekeztek megszabadulni a feltörekvő régiókban lévő, így a törökországi érdekeltségeiktől is. Az így a piacra került líra hatalmas mennyisége miatt esni kezdett a török deviza árfolyama.

Május végén fel is lépett a török jegybank, és 300 bázisponttal, 16,5 százalékra emelte az irányadó kamatot.

Miután a török vezetés a gazdaság ösztönzésének céljával alacsonyan akarja tartani a vállalkozások hitelezésének költségeit, a jegybank nem változtatta meg az egyébként az árfolyam szabályozására használt egyhetes repokamatot, ami továbbra is nyolc százalékon áll. A líra árfolyamának védelmében inkább a kereskedelmi bankok napi likviditási igényeinek ellátására használt eszköz szintjét emelte újabb 125 bázisponttal, így az elérte a 17,75 százalékot.

Hírdetés

Úszik az adósságban a gazdaság

Bár korábban jól teljesítőnek minősült a török gazdaság – hiszen alacsony volt például az állam külföldi eladósodottsága –, a líra mélyrepülésén kívül is akadtak problémák a működésével kapcsolatban.

Az elemzők másik csoportja szerint az elnökválasztás eredményeként kialakult meghatározó többség birtokában sem biztos, hogy szembe lehet menni azokkal a világgazdasági folyamatokkal, amelyre a fiskális és monetáris vezetésnek semmiféle hatása sincs.

Ha ez az erőfeszítés sikeres lesz, akkor jó eséllyel visszatérnek az országba a befektetők. Ezt a folyamatot nagy mértékben segítheti, ha sikerül elérni, hogy a nemzetközi hitelminősítő intézetek emeljenek Törökország besorolásán.

Marad-e a költségvetési fegyelem?

Mindez azért kiemelten fontos a török gazdaság szempontjából, mert ha sikertelenek lesznek ezek a próbálkozások, az könnyen újra padlóra küldheti a lírát, annak pedig beláthatatlan gazdasági következményei lehetnek.

Reményt adhat ugyanakkor, hogy a török pénzügyi vezetés általában képes jól felmérni a gazdaságra ható folyamatokat, az előtte álló lehetőségeket és azok következményeit.

Egyelőre azonban nem lehet tudni, megmarad-e a korábban jellemző költségvetési fegyelem, ami elengedhetetlen a gazdasági stabilitáshoz, vagy

Végül talán a legfontosabb kérdés, hogy valósággá válnak-e azok az ígéretek, amelyek már számtalanszor elhangzottak, nevezetesen hogy

Emellett szóló érv, hogy elemzők szerint a jelenlegi politikai stabilitással gond nélkül neki láthatnak a régóta esedékes átszervezésnek.

Origo.hu


Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »