Az Európai Katolikus Teológiai Társaság február 16. és 18. között megrendezett tanácskozásán 16 országból több mint 70 fiatal teológus vesz részt, a legfontosabb téma pedig a kontinens jövőjének vizsgálata.
A háromnapos eseményt a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola szervezésében, a Veszprémi Érseki Főiskola, a Veszprémi Főegyházmegye közreműködésével és az Európa kulturális fővárosa (EKF) program támogatásával rendezik meg.
Az ünnepélyes megnyitón Udvardy György veszprémi érsek, metropolita úgy fogalmazott: a teológia kompetenciája és felelőssége a jövő vizionálásával kapcsolatban igen nagy, hiszen nem emberi víziót keresünk, nem valamiféle aktuális társadalmi kérdés megoldásához keresünk megfelelő módszereket, hanem
A zsidó-keresztény kultúra jelentősége, a hitoktatás lehetőségei és általában a kontinens jövője – ezek a kérdések is napirendre kerülnek a Veszprémi Érseki Főiskolán megszervezett nemzetközi konferencián. A háromnapos tanácskozáson a fiatal teológusok plenáris üléseken vesznek részt, valamint szekcióbeszélgetések keretében vizsgálják meg hitéleti szempontból is a felmerülő kérdéseket. A rendezvény része az 1980-ban alapított Európai Katolikus Teológiai Társaság e témában elindított konferenciasorozatának.
Számos szempontból megkérdőjeleződnek azok a társadalmi struktúrák, formák és szerkezetek, amelyek eddig jellemezték Európát – erről is szólt a házigazda intézmény vezetője. Sebestyén József rektor szerint ezért is fontos látni, és meghallgatni azt, hogy a fiataloknak milyen a jövőképe.
A fiatalok nyitottak a jövőre, a teológusnak pedig feladata, hogy önmagát és kapcsolatait, a világot értelmezni tudja Isten szemén keresztül – erről Udvardy György szólt. A főegyházmegye főpásztora szerint a következő generáció új kérdéseket és új módon tud megfogalmazni és ez segíti az Egyházat is.
A kontinens és maga az Európai Unió is válaszút előtt áll, fogalmazott a konferencia nyitóelőadásában Navracsics Tibor. A területfejlesztési miniszter szerint három lehetséges út áll az Unió előtt: az egyik, hogy gazdasági közösségként tekintünk rá, és nem fogalmazunk meg politikai elvárásokat vele szemben. A másik lehetőség, hogy államfejlődésként gondolunk az Unió jövőjére, amelynek végcélja a föderatív államok közössége és a politikai egység. A harmadik – általa is előnyben részesített – modell elsősorban kulturális közösségként fogja fel az Uniót, amelynek tagjait az európai kultúra köti össze, és alulról szerveződve, a közösségek közösségeként működne a jövőben. A miniszter szólt arról is, hogy
Augusztusban Pécsett szintén hasonló témában tartanak majd tanácskozást a szervezők. Oda kétszáznál is több teológust várnak majd.
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
