„Isten veled, Fico” – óriásfelirattal tiltakoztak Fico moszkvai útja ellen Mészáros Richárd2025. 05. 07., sze – 20:11
A Békét Ukrajnának (Mier Ukrajine) kezdeményezés tagjai egy 70 méter hosszú „ZBOHOM FICO” (Isten veled, Fico) feliratot helyeztek el a pozsonyi M. R. Štefánik repülőtér közelében, tiltakozásul Robert Fico (Smer) miniszterelnök moszkvai látogatása ellen. Az üzenetet úgy helyezték el, hogy az a levegőből – a kormányfő orosz fővárosba induló repülőgépéből – is jól látható legyen.
Bár egyelőre nem ismert, a miniszterelnök valóban a pozsonyi repülőtérről indul-e Moszkvába, a szervezők abban bíznak, üzenetük célba ér. Mint azt a közleményükben írják, Fico részvétele az orosz katonai parádén ellentétes a demokratikus értékekkel, és szégyent hoz az országra.
„Elutasítjuk azt a miniszterelnököt, aki elárulja a demokrácia, a szuverenitás és a béke értékeit. Elutasítjuk azt a miniszterelnököt, aki diktátorral ünnepel. Elutasítjuk azt a miniszterelnököt, aki kelet felé vezet – el Európától, el a szövetségeseinktől”
– fogalmazott Rastislav Kalnovič, a Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselője.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Robert Fico május 9-ét Moszkvában tölti, ahová Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívására érkezik a második világháború befejeződésének 80. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésre. A kormányfő útját azonban bonyolítja, hogy Észtország nem engedi át a légterén a szlovák kormánygépet.
Észtország veszélybe sodorta Robert Fico moszkvai programját, közölte a közösségi médiában a kormányfő.
Észtország percekkel ezelőtt jelentette be, hogy nem enged bennünket átrepülni a légterén, pedig a szlovák kománygépeknek egészéves használati joguk van az észt légtérre
– tájékoztatott Fico a Facebookon. Szerinte ezzel az észtek célja Fico moszkvai útjának ellehetetlenítése. „Ez komplikálja a programunkat, mert nem tudjuk elérni a május 8-i programjainkat” – panaszolta Fico. Szerinte a kormányhivatal mindent megtesz, hogy alternatív útvonalat biztosítson.
Észtország azonban nemcsak Ficót nem engedi át, a külügyminisztériumuk bejelentette, egyetlen gépet sem engednek át, amely moszkvai díszszemlére készülő utasokat szállít.
Kizárt, hogy igénybe vegyék Észtország légterét a május 9-i díszszemlére tartó gépek. Észtország nem készül semmilyen módon támogatni ezt a rendezvényt
– tájékoztatott az észt külügyminisztérium álláspontjáról a 24.hu az észt ERR állami rádióra hivatkozva.
Négy tárgyalás vár Ficóra
Robert Fico ma (szerda) tette közzé hivatalos moszkvai programját, amiben azonban nem szerepel a Vörös téri katonai parádé megtekintése. A program szerint a kormányfő május 9-én koszorút helyez el az ismeretlen katona sírjánál, majd bilaterális megbeszéléseket tart.
Elsőként Vlagyimir Putyinnal találkozik, majd Hszi Csin-ping kínai elnök következik. Fico találkozik még Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnökkel, végül a napot Tom Lammal, a Vietnami Kommunista Párt főtitkárával zárja.
Fico, aki az európai uniós vezetők közül egyetlenként fogadta el Vlagyimir Putyin meghívását a moszkvai ünnepségre, hivatalos tájékoztatása szerint csak egy „diákot és egy diáklányt” visz magával. Az úton azonban több smeres politikus is vele tart majd: biztosan elkíséri például Erik Kaliňák európai parlamenti képviselő, de valószínűleg a kormánygépen ül majd Ľuboš Blaha, aki szintén a párt EP-képviselője és Richard Glück, aki a szlovák parlamentben képviseli a Smert.
Akár Lukasenkával is tárgyalhatna
Fico érdekes társaságba kerül Moszkvában, a már említett három külföldi vendég mellett olyan vezetőkkel találkozhat majd, mint Nikolas Maduro, Venezuela diktátora, Alekszandr Lukasenka, Fehéroroszország örökös elnöke, Miguel Díaz-Canel, Kuba elnöke. Európából rajta kívül csak két szerb vendég készül az orosz fővárosba: Alekszandar Vucsics, Szerbia elnöke és Milorad Dodik, akit a Szerb Köztársaság elnökeként tüntettek fel a listán, pedig ő csak a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság elnöke.
Kapcsolódó cikkünk
Szerdán közös sajtótájékoztatót tartott négy ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia (PS), az SaS, a KDH és a parlamenten kívüli Demokraták, amelyen felszólították Robert Fico miniszterelnököt (Smer), hogy ne vegyen részt pénteken Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közösen a második világháború befejezésének 80. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen. Fico moszkvai útjával nem ért egyet a kormánya néhány tagja sem.
Az ellenzéki politikusok Fico moszkvai útját szégyenteljes lépésnek nevezték, amely sérti Szlovákia érdekeit, és egy újabb mélypontot jelent a szlovák külpolitikában, továbbá aláássa nyugati szövetségeseink bizalmát is. Emlékeztettek, hogy ő lesz az egyetlen EU-s kormányfő, aki részt vesz a moszkvai eseményen.
Michal Šimečka, a legerősebb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia elnöke hangsúlyozta: éppen most, amikor nagy szükség lenne az egységes Európára és a szövetségi kapcsolatok szorosabbra fűzésére,
Fico a »középső ujját« mutatja az európai partnereinknek. Egyedüli uniós kormányfőként megy hajbókolni egy diktátornak és háborús bűnösnek
– fűzte hozzá.
Šimečkáék alternatívát nyújtanának a koalíciós „tákolmánnyal” szemben
A PS elnöke a sajtótájékoztatón beszélt arról is, hogy az ellenzéki pártok közös fellépése bizonyítja: igenis létezik alternatíva a jelenleg kormányzó „tákolmánnyal” szemben.
Konzervatív és liberálisabb pártok képviselői állnak itt együtt, és bár nem minden kérdésben értünk egyet, a demokrácia, szabadság és az európai elkötelezettség ügyében egységesek vagyunk
– szögezte le a PS elnöke, aki szerint ez a négyes felállás lehet az alapja egy jövőbeni stabil, működőképes kormánynak.
Még Orbán sem hajlandó elkísérni Ficót
František Mikloško, az ellenzéki KDH képviselője a moszkvai béketárgyalásokra vonatkozó állításokat kommunista propagandának nevezte. „Putyin kijelenti, hogy nem hátrál meg, amíg követelései nem teljesülnek. Közben értelmetlenül gyilkoltatja az embereket – fiatalokat, ukránokat –, és most béketárgyalásról beszélnek? Ez csupán kommunista propaganda” – fejtette ki.
Mikloško emlékeztetett, hogy Ficót még „harcostársa”, Orbán Viktor magyar miniszterelnök sem kíséri el Moszkvába, mert tudja, hogy ezzel
legitimálná az 1956-os szovjet inváziót, és legitimálná Nagy Imre kivégzését is, akinek az újratemetése jelentette Orbán politikai karrierjének kezdetét.
SaS: Ami a hitleri Németország volt a világháború alatt, az most a putyini Oroszország
Mária Kolíková (SaS) úgy fogalmazott, hogy
a fasizmus felett aratott győzelmet nem lehet egy fasisztával együtt ünnepelni.
Szerinte ami a hitleri Németország volt a második világháború alatt, az most a Putyin vezette Oroszország. Az SaS másik képviselője, Juraj Krúpa hozzátette: Fico nem a Vörös Hadsereg áldozatai előtt kíván tisztelegni, hanem a mai orosz hadsereg előtt, amely megtámadta Ukrajnát, civileket gyilkol, gyerekeket rabol el, és tönkreteszi a polgári infrastruktúrát.
A sajtótájékoztatón részt vett Jaroslav Naď, a Demokraták pártelnöke is, aki szerint ha a miniszterelnöknek pénz kell, nyugat felé fordul, de lojalitást Moszkva felé mutat.
Ez lenne Szlovákia szuverén külpolitikája? Nem. Ez Robert Fico hajlékony gerince és Putyinnal szembeni vazallusi magatartása
– jegyezte meg.
A négy ellenzéki párt képviselői arra biztattak mindenkit, hogy holnap vegyenek részt a megmozdulásokon, melyeket a fasizmus felett aratott győzelem és Európa napja alkalmából tartanak országszerte.
Az ellenzéki pártvezetők nem utaznak Kijevbe
A Szlovákia mozgalom és a Za ľudí párt képviselői külön sajtótájékoztatót tartottak, amelyen felhívták a figyelmet, hogy Fico annak az embernek megy hajbókolni, aki eddig 682 gyereket öletett meg Ukrajnában, és annak a hadseregnek integet, amely ártatlan civileket gyilkol.
Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom elnöke figyelmeztetett, hogy ha Fico elutazik, „egy európai partner sem fog vele többé szóba állni.” Hozzátette: ha Ficónak van egy csepp lelkiismerete, az utolsó pillanatban talál majd kifogást, és nem követi el azt a „bűnt és hazaárulást”, amire készül.
Matovič egyben sajnálatának adott hangot, amiért a többi ellenzéki párt vezetője nem fogadta el a meghívását, és nem utaznak pénteken közösen Kijevbe, hogy ott emlékezzenek meg a második világháború lezárásáról.
Kormánytagok is bírálták Ficót
Fico moszkvai látogatásával a kormánya néhány tagja sem ért egyet, mivel az szerintük ronthatja az ország külföldi megítélését, számolt be erről a TASR hírügynökség.
Samuel Migaľ beruházásokért felelős miniszter (független) a szerdai kormányülés előtt azt mondta, ő a jelenlegi helyzetben nem utazna el az orosz fővárosba, szerinte ez biztonsági szempontból sem jó döntés.
Peter Kmec, a helyreállítási tervért felelős miniszterelnök-helyettes (Hlas) szerint Szlovákiában számos méltó hely van, ahol tisztelegni lehet a Vörös Hadsereg elesett katonái előtt. Attól tart, hogy Fico útja rontani fogja Szlovákia külföldi megítélését.
Lehet, hogy a Smer pártnak kedvez ez az út, de Szlovákiának nem
– jegyezte meg.
Tomáš Drucker oktatási miniszter (Hlas-SD) kiemelte: a Hlas a világháború az áldozatairól való megemlékezést nem kapcsolja össze az orosz rezsim támogatásával.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico szimbolikus és ellentmondásos moszkvai látogatása gyakorlatilag ismét normalizálja az orosz-szlovák kapcsolatokat. A két ország viszonya kimondottan harmonikusan alakult egészen a 2022-es ukrajnai orosz invázióig. Áttekintés.
Szlovákia történelmileg is kötődik Oroszországhoz, a XIX. században kialakult szálak, valamint a második világháborús orosz felszabadítás pozitív megítélése miatt a társadalomban nagyobb mértékű a Moszkvával való szimpátia mértéke, mint más, környező országokban.
A CEDMO idén februárban publikált felmérése szerint
Szlovákia lakossága az amerikai befolyástól is ugyanannyira – ha nem jobban – idegenkedik, mint az orosztól.
Ez egyedülállónak számít a régióban.
Politika és üzlet
A szlovák politikában az elmúlt harmincöt évben megfigyelhető volt a viszonylagos kétarcúság Moszkvával szemben – míg a szlovák külügy által képviselt vonal igazodott az Európai Unió és a NATO-tagság által támasztott igényekhez, a pártpolitikusok előszeretettel találkoztak orosz tisztviselőkkel. Míg az állam megalapítása idején aktív politikusok közül Vladimír Mečiar (HZDS), Anna Belousovová (SNS), vagy Ján Čarnogurský (KDH) is kimondottan szívélyes viszonyba került Moszkvával, majd a hagyományokat a kétezres években Robert Fico és Andrej Danko is folytatta. Az orosz szálak ápolása ellensúlyként szolgált a nyugati irányultsággal szemben, a szlovák politikusok ideológiai okokból is igyekeztek megerősíteni a Moszkvához fűződő viszonyt.
A kapcsolatépítést a szláv összetartozás eszméje mellett gazdasági érdekek is segítették – a Barátság kőolajvezeték Szlovákia kiemelt energiaforrása, ahogy a földgázvásárlás is különösebb diverzifikáció nélkül, orosz forrásokból került bebiztosításra a hosszú évtizedek alatt kiépült ellátási láncokon keresztül.
A szlovák politikusok megbízható partnernek tartották Oroszországot: 2009-ben, a háború előtti utolsó gázkrízis idején a szlovákiai gázszállítmányok két hétig tartó kiesése Fico olvasata szerint nem Moszkva akadékoskodása, hanem az ukrán fél rugalmatlansága miatt állt be. A kormányfő személyes sérelemként élte meg, mikor az ukránok (2024-hez hasonlóan) nem voltak hajlandóak figyelembe venni az ország speciális igényeit.
Oroszország Szlovákia fontos üzleti partnere, a szankciók ellenére is. 2023-ban 2,075 milliárd eurót ért el a keleti országba irányuló szlovák export mértéke – Moszkva Szlovákia kilencedik legfontosabb üzleti partnere. A behozatal terén Oroszország egyenesen a negyedik, 4,7 milliárd eurónyi áruval, melynek komoly részét a nyersanyagok teszik ki. Oroszországból emelett nukleáris fűtőanyag, szén és vasérc is érkezik, cserébe Pozsony autókat, gyógyszerészeti termékeket és technikai eszközöket szállít keletre.
Vizitek és látogatások
Szlovákia aktív és folyamatos kapcsolatot tartott fent a legfelsőbb orosz vezetéssel, a találkozók intenzitása 2014, az első orosz krími invázió óta kezdett csökkenni, majd az ukrajnai háború 2022-es kitörését követően egyenesen ellenséges viszonyba csapott át, Robert Fico ismételt hatalomra kerüléséig.
Borisz Jelcin orosz államfő már 1993-ban felkereste Szlovákiát, Vlagyimir Putyin 2005-ben, ideiglenes utódja, Dmitrij Medvegyev pedig 2010-ben járt hivatalos látogatáson az országban. A szlovák tisztviselők sem maradtak el a kölcsönös látogatásokkal: Rudolf Schuster 2001-ben, Ivan Gašparovič pedig négy alkalommal is ellátogatott az országba. Érdekesség, hogy Gašparovič kétszer, 2005-ben és 2011-ben is részt vett a győzelem napi katonai parádén – amire most Robert Fico is elutazott miniszterelnökként.
Orosz miniszterelnök a konzulátus adatai szerint négyszer járt Szlovákiában, utoljára 2011-ben. A fordított irányú látogatásokból jóval több volt, Fico decemberi útját megelőzően tizenháromszor is útba ejtette az aktuális szlovák miniszterelnök Moszkvát.
A jobboldali vezetők közül egyedül Mikuláš Dzurinda vizitált Oroszországban, még 2003-ban, Peter Pellegrini viszont még a közelmúltban, 2019-ben és 2020-ban is járt az orosz fővárosban. Érdemes megemlíteni, hogy házelnökként Andrej Danko az előző kormány idején rendszeresen ingázott Moszkvába és közvetlen személyes kapcsolatokat is épített ki orosz kollégáival: Danko 2025 elején törte meg a hatéves csendjét és januárban ismét egyeztetett a dumát vezető Vjacseszlav Vologyinnal.
Háborús csend
A szlovák-orosz kapcsolatok 2022-ben villámgyorsan elhidegültek, köszönhetően annak, hogy az ukrajnai inváziót követő időszakban Zuzana Čaputová államfő mellett Eduard Heger és Ódor Lajos is következetesen nyugatpárti álláspontot képviselt (Igor Matovič pedig szó szerint belebukott a koronavírus-járvány idején Moszkvából érkező Szputnyik-vakcinák botrányába).
A kölcsönös együttműködést és a közös platformokat a Fico-kormány hatalomra kerüléséig felfüggesztették, az orosz nagykövetség nem kapott hivatalos meghívásokat az állami rendezvényekre. Szintén megszűnt a két ország közti kulturális együttműködés is.
Robert Fico visszatérésével azonban a korábban érvénybe léptetett gátak is feloldódni látszanak: a nagykövetség képviselői ismét rendszeresen feltűnnek a protokollrendezvényeken (legutóbb például a Slavínon koszorúzhattak), maga Fico pedig decemberben Moszkvába utazott, Orbán Viktor magyar miniszterelök után második uniós kormányfőként. Andrej Danko házelnök januári látogatása a szlovák parlamenti bizottság élén, Juraj Blanár külügy- és Denisa Saková gazdasági miniszter útjai, valamint Ľuboš Blaha EP-képviselő visszatérő látogatásai egyaránt jelzik, hogy a két ország közti kapcsolatok rakétasebességgel újjáépültek.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
