Miért mennek tönkre a házasságok? Erre a kérdésre kereste a választ a budapest-belvárosi Café Francescóban Vadász Kinga SSS, egyházjogász október 14-én. A szociális testvér arról beszélt, melyek a nehézségek, és hogy mit tehetünk a házasság megőrzéséért.
A keresztény missziós kávézó ezúttal is megtelt, a házasság megőrzésének kérdése erős vonzással bír. Ezúttal egy olyan ember válaszolt a kérdésekre, aki munkája 9 éve alatt válságba jutott házasságok sokaságára látott rá: Vadász Kinga kánonjogászként az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Érseki Bíróságának kötelékvédőjeként dolgozik. Elmondta, hogy évente mintegy 100 érvénytelenítést kérő pár fordul a bírósághoz, így rajzolódott ki számára egy mintázat, mit rontanak el a párok, ami a szakadáshoz vezet. Vadász Kinga munkája mellett a Test Teológiája csoport tagjaként fiataloknak szóló lelkinapokon is részt vesz, amelyeknek a házasságra való felkészítés is részük.
A kánonjogász kötelékvédő, aki a bírósághoz forduló pár – alperes és felperes – mellett harmadik félként a házasság érvényessége mellett érvel. Az Egyház számára két megkeresztelt ember házassága szentség, érték és közügy, kegyelmet közvetítő életszövetség, melyben két ember teljesen átadja magát egymásnak, Isten szeretetét közvetítik egymás felé, és jelei ennek a szeretetnek a világban. Ezt a szemléletet képviseli a kötelékvédő, akinek a figyelme nem arra fordul, miért jutott el a házaspár a szakadásig, hanem arra, hogy valójában létrejött-e érvényesen a házasság. Az eljárásban az érvénytelenítést kérő fél azt bizonyítja, valójában létre sem jött érvényesen a házasság. A bírák célja erről erkölcsi bizonyosságot szerezni, és megállaptani, kimondható-e az érvénytelenítés. Vannak ugyanis tönkrement, de érvényes házasságok is. Vadász Kinga azt is elmondta, a legtöbben azért forulnak a bírósághoz, mert egy új kapcsolat érdekében akarják rendezni egyházi állapotukat.
A tipikus okok között szerepel a „félrelépés” és a kapcsolat ápolásának a hiánya. Vadász Kinga számára az is jelzés értékű, hogy a tönkrement házasságok 80-85 százalékban a pár már a frigy előtt vagy együtt élt, vagy szexuális kapcsolatban volt, így kimaradtak az egymáshoz közeledés fokozatai, kimaradt egymás alapos megismerése. „Minél hosszabb az együttélés, annál rövidebb a házasság” – mondatja vele a tapasztalata. Egymás megismerése alapvető – mutatott rá a kánonjogász.
– véli Vadász Kinga.
A kötelékvédő azért küzd, hogy az egyházi házasság visszakapja méltóságát. Komoly felkészülésnek kellene megelőznie a szentség kiszolgáltatását, mint az a többi – elsőáldozás, bérmálás, egyházi rend – szentség esetében is gyakorlat. Többre lenne szükség, mint ami ma általános.
Mire biztat a kötelékvédő?
Vadász Kinga szerint alapkérdés: El tudom-e a másikat fogadni olyannak, amilyen? Vagy azt gondolom, majd megváltozik? A tapasztalat azt mondja, idővel inkább rosszabb lesz. Az embernek önmagán is dolgoznia kell, nagyon fontos az önismeret, felismerni, tudni mik a motivációim, mintáim, traumáim.
Vadász Kinga hangsúlyozta: ha gond van, nem szégyen segítséget kérni. És akkor kell ezt megtenni, amikor észlelik a problémát. Minden kapcsolatban lehetnek elakadások, de vannak rendelkezésre álló eszközök: a terápia, vonatkozó könyvek, kurzusok hatékonyak lehetnek.
Vadász Kinga szerint „nem kell belehalni a házasságba”, hiszen alapvetően boldognak kell az embernek lennie, akkor tudja a maga és környezete javát szolgálni.
A válást az érintettek kudarcként élik meg, ami súlyos seb. A kánonjogász elmondta, még fájdalmasabb a végigkövetés, ha egy-egy esetben pontosan kirajzolódik az, hogy mikor, miért indult el egy házasság a lejtőn, mert megvoltak a figyelmeztető jelek, amelyeket időben észrevéve el lehetett volna kerülni a válást.
Fotó: Lambert Attila
Trauttwein Éva/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
