Sok egyházközösség vagy világi hívő határozta el az utóbbi időben – részben a 2021-es Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) hatására –, hogy Isten dicsőségére út menti keresztet emeltet, akár teljesen új helyen, akár korábban létezett kereszt helyére.
Az idei nagyhéten a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében Hajdúdorog és Hajdúnánás határában; az Egri Főegyházmegyében az érseki székhelyen; a Váci Egyházmegyében Kállón, a Pécsi Egyházmegyében pedig Tamásiban avattak útszéli keresztet, ez utóbbi Tolna megyei településen ráadásul négyet.
*
Az út menti feszületek a templomok, monostorok keresztjeinek mintájára épültek Magyarországon. Mindig a család birtokán állították fel őket, és – mint a templomok, monostorok keresztjeit – oltalmazó, felajánló céllal. A helyek, ahol kereszteket állítottak, fontos tájékozódási pontok voltak a tanyavilágban élők és a szántóföldeken dolgozók számára. Gyakran a keresztekről kapták nevüket az egyes tanyadűlők. Általában asszonyok, lányok viselték gondjukat, friss virágot helyeztek eléjük, gyertyát égettek a tövükben. Szokás volt, hogy a kereszt előtt elhaladó férfiak megemelték kalapjukat, keresztet vetettek. A búcsújárások útvonalába eső kereszteket énekkel és imákkal köszöntötték, hagyományos állomásai lettek így a zarándokutaknak.
Napjainkban inkább szellemi értelemben jelentenek e keresztek tájékozódást: felhívják a figyelmet Jézus Krisztus személyére és a keresztény hitre, illetve imára hívnak.
A hajdúnánási Buczkó József etnográfus, író, muzeológus és családja hálából állított egy pléh-krisztusos fafeszületet Isten dicsőségére Hajdúdorog és Hajdúnánás határának találkozásánál, a Határdombon. A keresztet és a mellette található Móricz Pál-emlékkövet április 10-én, virágvasárnap áldották meg.
Buczkó Józsefet a hajdúsági emberek életét megörökítő, 1870 és 1936 között élt Móricz Pál írásai erősítették meg abban az elhatározásában, hogy a vidékre jellemző fafeszületekből legalább egyet vissza kellene állítani. „Ott, a Határdombon túl már végződik a nánási kálvinista hajdúbirodalom” – írta Móricz Pál az 1920-as évek derekán A dorogi csodakút című elbeszélésben. Hogy mennyire más határbéli világ következett e dombon túl, azzal kapcsolatban ismét ezt az írót idézi az etnográfus, már csak azért is, mert annak, amiről ír, nyoma sincs már: „Krisztus-képes keresztfák integettek a búzamezőkről.”
Amolyan út menti, határbéli feszületekről emlékezett meg a hajdúíró, melyeket a mély hitű dorogi görögkatolikus gazdák állítottak birtokaik végébe, a dűlőutak mentén, hogy ezek a „Krisztus-képes keresztfák”, azaz feszületek megóvják kezük munkáját a természet csapásaitól.
Az eltelt évszázadnyi idő elmosta a dorogi határból ezeket a pléh-krisztusos feszületeket, s nem áll már a helyén a település Nánás felőli kijáratánál a „dorogi gyepszél vén Krisztus-keresztje” sem, amely előtt elhaladva „nehéz kalapjukat a kálvinista hajdúk is megbillentették”.
A Buczkó család feszületállításának célja elsősorban vallási indíttatású volt, ahogy a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye honlapján megjelent írásában az etnográfus megvallja. „Aktualitása az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szellemiségében fogant, melynek egyik üzenete a közterületeken történő keresztek, feszületek állításának kezdeményezése. Eme elsődleges üzenetén túl a Határdomb szakrális jelentőségét kívánjuk hangsúlyozni a kereszttel, hiszen a Hajdúnánás felől érkezőt arra figyelmeztetné, hogy döntően katolikusok által lakott hely következik.”
Sürgetővé teszi a feszület állítását Buczkó József szerint az a sajnálatos tény is, hogy a műútnak ezen a nyílegyenes szakaszán sok a súlyos, sőt halálos baleset. Éppen ezért Krisztus óvó, védelmező jelenléte figyelmeztetheti az itt elsuhanó járművek vezetőit a biztonságosabb közlekedésre.
Az új feszület a szakrális néprajzi hagyományt követi, anyagát és minden egyéb részletét illetően. Görög- és római katolikus elődeink régi út menti feszületei ezen a vidéken ugyanis (az öntöttvas korpuszok megjelenése előtt) pléh-Krisztussal ellátott fafeszületek voltak, ez a népi műfaj a 19. században érte el csúcspontját. A fából készült elemeket egy-egy dorogi gazda készítette, a csipkézett szélű, félköríves bádogtetőt valamelyik kovácsmester, a „Krisztus-képet”, azaz a vaslemezre festett korpuszt pedig egy ügyes kezű, szintén helybéli vagy esetleg egy vándorfestő.
A feszületet felül, ugyancsak régi szokást követve, félköríves, fűrészfogas lemeztető borítja, amely védelmet nyújt az eső romboló hatása ellen. E funkcionális feladatán túl azonban mindenekelőtt a megfeszített Jézus dicsfényét szimbolizálja.
*
Egerben, a Szarvas téri körforgalomnál 1827 óta áll egy fogadalmi kereszt, melyet most Novák Péter ügyvéd támogatásával felújítottak. Április 15-én, nagypénteken Ficzek László helynök, plébános áldotta meg rövid ünnepség keretében.
Novák Péter elmondta, sokan jönnek a városba e csomóponton keresztül, s méltatlan állapotú feszület fogadta az érkezőket. Ezért született meg az elhatározás, hogy támogatja a kereszt felújítását. Varga Zoltán Zsolt kőrestaurátor a szobrot állította helyre, Kormos Sándor vállalkozó a terepmunkát és a burkolást végezte el, Ambrus Ilona pedig a kertészeti munkálatokat.
Mirkóczki Ádám polgármester örömének adott hangot, hogy a városban vannak tevékeny polgárok, akik segítik a közös értékek megőrzését.
Elődeink feszületeket emeltek az utak mentén, a kereszteződésekben, mert jelet akartak hagyni. A kereszt eszünkbe juttatja, hogy Jézus Krisztus halálával és feltámadásával megváltott bennünket. „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen” – idézte János evangéliumából Ficzek László. A lelkipásztor hozzátette: ez a jel Isten létezését és szeretetét is mutatja, s kifejezi az üdvösségre való meghívást.
*
A Nógrád megyei Kállón szintén április 15-én, nagypénteken, Jézus kereszthalálának napján avattak út menti keresztet. Az ősszel egy baleset miatt kidőlt kereszt helyén felállított fakeresztre az ünnepség előtt szögelték fel a pléh-Krisztust.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a helyszínen elmondta: az elmúlt évek során négyszáz keresztet állítottak, újítottak fel a nemzetiségi önkormányzatok; az erdőgazdaságok huszonegy keresztet állítottak az eucharisztikus kongresszus tiszteletére; és összefogtak e célért egyének, egyházak, önkormányzatok is.
Emlékezzünk elődeinkre, a hagyományokra, amikor elhaladunk egy út menti kereszt mellett, és mondjunk imádságot szeretteinkért, papjainkért, a nemzetért, a településekért. Ha a sok ezer kereszt ezt tudja szolgálni, akkor megérte – fogalmazott Soltész Miklós.
A keresztállító menet a katolikus templomtól indult a mintegy két kilométernyi távolságra lévő, a falu határában, a Versegi úton álló kereszthez, amelyet a helyi Baboss Csongor faragott, betontalapzata pedig társadalmi összefogással készült.
A keresztet Udvardi László István és Nagy Richárd plébános, valamint Nagy Menyhért Sándor diakónus áldotta meg.
*
A Tolna megyei Tamásin áthaladó, egymást kereszt alakban metsző főutak bevezető szakaszai mentén a közelmúltban négy út menti keresztet állíttatott a település katolikus közössége. A tavalyi NEK-nek emléket állító kereszteket Felföldi László pécsi megyéspüspök és Csibi Imre tamási plébános áldotta meg április 15-én, nagypénteken. Az ünnepségen beszédet mondott Porga Ferenc, Tamási polgármestere is. A szertartás zenei szolgálatában a Szent Cecília Katolikus Zenekar működött közre.
Mátyás Imre, a település korábbi plébánosa kezdeményezéséhez csatlakozva magánszemélyek összefogásával emelték az új kereszteket. A kezdeményezéshez csatlakozott Szijártó József, az egyházközség tagja, aki a munkálatok teljes elvégzését felügyelte. A gránitkereszteket egy aparhanti sírkőgyártó cég, a keresztek alapzatát Pech Tibor készítette, az alapozáshoz szükséges beton Kólya József adománya. A keresztek felállítását egy bonyhádi vállalkozó végezte. A telket az önkormányzat biztosította.
A Siófok felőli útszakasz melletti kereszt állítását a Kólya család, a Pincehely felőli útszakasz melletti keresztét a Berta és Pech család, a szekszárdi bevezető út melletti keresztét a Varga és a Lakatos család, a Dombóvár felőli útszakasz melletti keresztét pedig a Szijártó család támogatta.
Tamásiban 2021 szeptemberében már állítottak keresztet a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus emlékére a miklósvári parkerdőben, a Szent Hubertus erdei fakápolna mellett. A közelmúltban pedig adakozásból felújították a Liget játszótér melletti keresztet is.
Forrás: Buczkó József/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye; Bérczessy András/Egri Főegyházmegye; MTI; Pécsi Egyházmegye
Fotó: Öröm-hír sajtóiroda; Egri Főegyházmegye; MTI; Gőbölös Péter
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
