A LIMES – ANAVUM Regionális Honismereti Társulás szervezésében került sor arra a kerekasztal-beszélgetésre, mely az Isten, a haza, a nemzet, a szülőföld és a család fogalmakra összpontosította a figyelmet.
Szeptember első napjának délutánján, a Danubius moziba várták az érdeklődő közönséget, ahol Dániel Erzsébet, a társulás alapítója, vezetője, a rendezvény háziasszonya köszöntötte vendégeit. Az „őszi találkozót”, immár 20. alkalommal szervezte meg a Társulás. Tizennyolc éven át nemzetközi konferenciák keretében, neves történészekkel a nemzeti események jegyében, míg a tavalyi évben könyvbemutató formájában.
A bevezető előadást Dr. Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés volt elnöke, Miniszterelnöki főtanácsadó, a rendezvény fővédnöke tartotta, aki üdvözölte az eseményt, melynek szellemi üzenetére nagy szüksége van annak a sajátos világnak, melyben élünk.
„Van-e helyette más érték, ami a fundamentumot jelentheti számunkra, mint azok a fogalmak, melyeket az asztalra tettünk a mai napon?” – tette fel a kérdést az elnök asszony, melyre a beszélgetés kezdetén megadta a választ: nincs más érték a számunkra. Felidézte Duray Miklós emlékét, akinek ugyancsak változatlan értékrend volt a haza és a szülőföld fogalma. Kihangsúlyozta, hogy a Magyar Kormány a keresztény nemzetmegtartó erejével felelősséget visel az egységes nemzeti összetartozás értelmében minden magyarért. Az egészséges nemzettudat nem ellenséges más nemzetekkel, ami elvezethet a 21. századi Kárpát-medencei megbékélési folyamathoz – hangsúlyozta Szili Katalin.
A beszélgetést Gubík László, a Szövetség a Közös Célokért elnöke, az Esterházy Akadémia igazgatója vezette. A beszélgetés résztvevői voltak: Forró Krisztián, a Szövetség országos elnöke, Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke, ft. Fóthy Zoltán esperes, Sál Attila, az Esterházy Akadémia hallgatója.
Forró Krisztián, a Szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a keresztény hit, a nemzet, a szülőföld és a család kapaszkodót és biztonságot jelent számunkra mindennapi küzdelmeinkben. Hazánkban, szülőföldünkön hol a szerepünk? – tette fel a kérdést, hisz a szlovák alkotmány kirekeszti azt a 15% lakosságot, akik más nemzethez tartoznak. Nem tekintenek bennünket nemzetalkotó tényezőnek, pedig mi a szülőföldünkön akarunk élni, érvényesülni és hozzá akarunk járulni az ország fejlődéséhez – szögezte le. A továbbiakban kifejtette, hogy szükségesnek tartja az alaptörvény preambulumának módosítását, a „Mi, szlovák nemzet” szövegrészt a ”Mi, Szlovákia állampolgárai” fogalomra. Ezen kívül fontos számunkra a nemzeti kultúra, az oktatás és az önkormányzatiság. A megyei választások sikerét látva, tudjuk, hogy van erő a mi közösségünkben, ezért fontos, hogy újra összefogjon a felvidéki magyarság és járuljon a parlamenti választásokhoz – hangsúlyozta Forró Krisztián.
Bárdos Gyula, a Csemadok szerepét emelte ki, ami Közép-Európa legnagyobb kulturális és közéleti szervezete, s amely a felvidéki magyarság nemzetmegtartó ereje hosszú évtizedek óta. „Keresztény, hívő emberként nem véletlenül vagyunk itt, ahol mindenkinek a maga helyén szerepe és kötelessége van. Ám nem mindegy az, hogyan vállaljuk ezt a szerepet. Amennyiben a jövőben nem az önzés dominál a felvidéki magyarság közösségeiben, hanem az áldozatvállalás, a kellő elszántság és alázat, akkor a Jóisten áldása is rajtunk lesz. Csakis akkor lehetünk sikeresek, ha belátjuk miben tévedtünk, mit tehetünk másként” – fogalmazott, majd kiemelte Esterházy János és Duray Miklós példaértékű útmutatását.
Fóthy Zoltán esperes hangsúlyozta Isten és a transzcendens szerepét a létünkben, így a nemzet, a család és a közösségek életében, munkálkodásában. Tapasztalata szerint ott gyümölcsözőek a közösségek, ahol Isten van az első helyen, ahol Isten megnyitja az emberi szíveket, így tudnak közösségi szinten gondolkodni. A magyarság jelenség, és Szent István nem hiába döntött a kereszténység mellett, mely a legtermészetesebb mértékben megfelel az emberi életnek s amely gyümölcsöző tud lenni a közösségekben – hangsúlyozta az esperes. Majd kifejtette, hogy a magyar nép számtalan egyénisége mellett, sajátja a pozitív gondolkodás is, melyben lelki, szellemi szinten tud haladni. Fontos, hogy a felvidéki magyarság saját anyanyelvén tudja megélni hitét és mindennapjait, maradjon meg a magyar jelenség a fiatalok között, mely egészséges büszkeséget jelenthet számukra.
Sál Attila, az Esterházy Akadémia hallgatója, a lévai Juhász Gyula Alapiskola fiatal pedagógusa az evangéliumi boldogságok mellé sorolta azt a boldogságot, melyet az Isten, a haza, a nemzet, a szülőföld és a család nyújthat számunkra. Kifejtette a hűség, a szolgálat és a vállalások fogalmát, melyek nélkül nem tud a felvidéki magyarság megújulni, fejlődni, növekedni. Ehhez nélkülözhetetlen a szlovák parlamentbe való bejutás – szögezte le. Majd elmondta, hogy fájó szívvel látja, amikor Léván, sok kisgyermekes szlovák családot lát a szentmisére menni, míg a magyar tanintézményekben elfogynak a gyermekek. Kifejtette a keresztény értékek mentén élő családok fontosságát, a gyermekvállalás jelentőségét, mely a Jóisten áldásával meghozza gyümölcseit. Pedagógusként fontosnak tartja, hogy az iskola falai közé bekerüljön a keresztény szellemiség, mely biztosítaná a tudatos generáció felnevelését – szögezte le Sál Attila.
Leszögezték, hogy a fiatal generáció sajnos nem élte meg a felvidéki magyarság sikeres politikai szereplését, ezért is nagy jelentősége van a parlamenti választásoknak. Végezetül elhangzott a napi Evangélium öt okos és öt balga szűz lámpásáról szóló tanítás elemzése a felvidéki magyarságra váró feladatok értelmében.
Befejezésként Gubík László, a beszélgetés irányítója megköszönte a szervezőknek a lehetőséget, majd leszögezte, hogy az Isten-Haza-Szülőföld-Nemzet-Család fogalmak az értékek mentén jelentős feladatokra hívták fel a hallgatóság figyelmét. „Kerek volt, magasztos és tartalmas. Jövőre, szeptember 1-jén újra találkozzunk a Limes Anavum rendezvényén.”
Támogatók voltak: Bethlen Gábor Alap, Convertis és Retkes János – Felvidéki Szikvíz. Közreműködött Zsákovics László énekes.
(Berényi Kornélia)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
