A nemzetközi π-napon, március 14-én a világ számos pontján rendezvényekkel irányítják a különleges számra, illetve általánosan a számokra a figyelmet. A pi (π) számot (melynek értéke megközelítőleg 3,14) a kör kerületének és átmérőjének hányadosaként határozzák meg, ami minden kör esetén azonos. A számok szimbolikus jelentésükkel átszövik a Szentírást. Kirner Katalin összefoglalóját olvashatják.
Isten nemcsak szavakkal, hanem számokkal is cselekszik. Ez nem csupán azt jelenti, hogy a világ rend szerint működik, és felfedezhető benne a geometriai harmónia, hanem azt is, hogy a Teremtő ismeri és számontartja a világ minden részletét. A Zsoltárok könyve szerint Isten ismeri a csillagok számát, mindegyiket néven nevezi (Zsolt 147,4). Jézus pedig azt mondja, hogy az ember fején még a hajszálak száma is meg van számlálva (Mt 10,30; Lk 12,7).
A Szentírás értelmezésében – mivel minél mélyebb megértésre törekedtek – nemcsak a szavakat, hanem a számokat is értelmezték. Ez a módszer a számoknak nem a megszokott matematikai értékükkel dolgozik, hanem feltételezi azt, hogy a számoknak mélyebb, szimbolikus tartalmuk is lehet.
A 4-es szám a földi teljességet és a világ rendezettségét jelképezi
Ez megjelenik a négy égtájban, valamint a négy évszakban, amelyek a természet ciklikusságát tükrözik. A Jelenések könyvében négy élőlény áll Isten trónja körül, akik az egész teremtett világot képviselik, és négy apokaliptikus lovas hozza el a világ végének eseményeit (Jel 4,6–8). A 4-es szám tehát a földi lét szilárd rendjére és Isten teremtésben megnyilvánuló bölcsességére utal.
A 6-os szám az emberi tökéletlenséget és a földi munkát jelképezi
Az ember a teremtés hatodik napján lett megalkotva, és hat napig dolgozik, mielőtt elérkezik a hetedik nap, a pihenés és megszentelés ideje. A hatos szám ezért a befejezetlenség és az isteni tökéletesség hiányának szimbóluma. A Jelenések könyvében a 666 a fenevad száma, amely a lázadás és a tökéletlenség csúcsát jelöli, utalva arra, hogy a földi hatalom sohasem érheti el az isteni teljességet (Jel 13,18).
A 7-es szám – a teljesség és a tökéletesség szimbóluma
A 7-es szám kiemelt jelentőséggel bír a Bibliában, hiszen Isten a teremtés hetedik napján megpihent, és megszentelte azt (Ter 2,2–3). Ezért a hetes a teljesség és a szentség száma. János evangéliumában Jézus hét „Én vagyok” kijelentést tesz, amelyek kinyilatkoztatják isteni mivoltát – például: „Én vagyok az élet kenyere” (Jn 6,35), „Én vagyok a jó pásztor” (Jn 10,11).
A 8-as szám az új kezdet és az újjászületés szimbóluma
Az Ószövetségben a körülmetélés szertartását a születést követő nyolcadik napon kellett elvégezni, amely a szövetségbe való belépést jelképezte. Jézus feltámadása a hét első napján, vagyis a teremtés befejeződése utáni „nyolcadik” napon történt, ami egy új korszak kezdetét jelentette. Ezért a 8-as szám az újjáteremtés és a kegyelem számaként értelmezhető.
A 12-es szám – az isteni uralom és nép szimbóluma
A 12-es szám Isten népét és az isteni uralmat jelképezi. Izrael 12 törzsből állt, Jézusnak 12 apostola volt. A Jelenések könyvében az Új Jeruzsálem 12 kapuja és 12 alapköve jelenik meg, amelyeken az apostolok nevei szerepelnek (Jel 21,12–14).
A 40-es szám – próbatétel és előkészület
A 40-es szám gyakran kapcsolódik próbatételhez és megtisztuláshoz. Mózes negyven napig böjtölt a Sínai-hegyen, mielőtt megkapta a tízparancsolatot (Kiv 34,28). Az izraeliták negyven évig vándoroltak a pusztában, mielőtt beléphettek az ígéret földjére (Szám 14,33–34). Jézus is negyven napig böjtölt a pusztában, mielőtt megkezdte nyilvános működését (Mt 4,2).
*
A gemátria és a zsidó számmisztika
A bibliai számszimbolikát meg kell különböztetni a számmisztikától, amely különböző jelentéseket tulajdonít a számoknak és azok kombinációinak. A zsidó miszticizmusban, a kabbalában kialakult a gemátria, amely a héber betűk számértékein alapuló értelmezési módszer. Vagyis minden héber betűhöz egy szám rendelődik, így a szavaknak ki lehet számolni a matematikai értékét a betűi alapján. Erre egy példa Ábrahám történetében a Tóra szerint 318 katonát küldött Lót megmentésére (Ter 14,14). A zsidó hagyomány szerint azonban ez a szám valójában nem katonákra utal, hanem Ábrahám hűséges szolgájára, Eliézerre. Eliézer nevének héber betűinek számértéke ugyanis pontosan 318, ami azt sugallja, hogy Ábrahám valójában egyetlen ember, de rendkívül erős hit segítségével győzött.
Ezek gyakran az isteni rendet, a teljességet, a próbatételt és a választott népet jelképezik. Bár a zsidó misztika a gemátria segítségével próbál rejtett jelentéseket keresni a szövegben, a keresztény hitben a számok inkább Isten rendjének és akaratának kifejezői. A számok tehát segíthetnek mélyebben megérteni Isten üzenetét és a világ működését.
Kirner Katalin írása a Vasárnap 2025/11-es számában, a Fókusz-összeállításban olvasható.
Forrás: romkat.ro
Fotó: wikipedia
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
