Az Azonnali azt kérdezte az országgyűlési képviselőktől, mit üzennek december elseje kapcsán a románoknak. Kiderült: a dohányboltokat, adóhatóságot útdíjkezelő és parkolási céget „nemzetivé” átnevező kormánypárt honatyáinak
fingja sincs, mint jelent a magyar nemzet számára Erdély elvesztésének évfordulója.
December elseje Romániában nemzeti ünnep, az „Nagy Egyesülés” napja. 1918-ban ezen a napon mondta ki Erdély és Románia „újraegyesülését” a gyulafehérvári, senki által meg nem választott „nemzetgyűlés”, amelyben alig néhány magyarnak, és szásznak jutott hely. A közép-európai történelem egyik legnagyobb kamujának idén ünneplik százéves jubileumát.
December 1-je, Románia gyásznapja
A hét kis hatóerejű közép-európai diplomáciai atombombája az volt, hogy Szijjártó Péter megtiltotta a magyar külügyi dolgozóknak, hogy részt vegyenek az Erdély elcsatolására emlékező román nemzeti ünnep rendezvényein. Isten látja lelkem, nekem nagyon nem szívem csücske a Bem téri futsal-Messi, de a helyzet az, hogy ez a lépés abszolút rendben volt.
A portál ennek kapcsán fordult a magyar parlament képviselőihez, hogy üzenjenek valamit keleti szomszédainknak.
Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője első körben a kérdést sem értette, aztán pártja nevében kereken kijelentette, hogy szarnak az egészre.
„Nem foglalkozik a frakciónk a román nemzeti ünneppel, mi a magyar nemzeti ünnepekkel foglalkozunk.”
– zárta rövidre a témát a politikus.
A KDNP-s Hollik Istvánnak és a fideszes Pócs Jánosnak is nagyjából ennyi fogalma volt a történetről. Hollik „sok sikert” kívánt a románoknak, Pócs pedig azt üzente nekik
„Isten éltesse őket!”
A kormánypárti képviselők közül egyedül Révész Máriusznak esett le, hogy miről is szól ez a nap. Ő azt kérte a románoktól, hogy értsék meg, ami nekik ünnep, az nekünk „nem feltétlenül az”.
Az erdélyi magyarság sorsát
kizárólag ellenzéki képviselők hozták szóba.
A szocialisták persze hozták hetven éve megszokott formájukat. Hiller István egy szép, 1981 mintájú, hamisítatlan kádári ízekkel gazdagon fűszerezett gondolatfüzért adott elő a
„népek közötti megbékéléséről” és a „szomszédok közötti normális viszonyról”.
Szinte érezzük a szánkban a krumplileves zamatát.
Az MSZP-ből az LMP-be igazolt Demeter Márta, és frakciótársa, Szél Bernadett viszont a kölcsönösség elvét hangsúlyozva határozottan kiálltak az erdélyi magyarság jogai mellett.
„Nagyon vigyázzanak a magyarokra, akik ott élnek, mi is igyekszünk vigyázni azokra a kisebbségekre, akik itt élnek Magyarországon!”
– üzente az LMP társelnöke Bukarestbe.
A leghatározottabban Szávay István fogalmazott, aki a száz esztendeje világgá kürtölt gyulafehérvári határozatnak arra
a soha be nem tartott ígéretére emlékeztette a románokat, amely szerint „teljes szabadságot” biztosítanak Erdély minden népe számára.
A képviselő szerint fel kell készülnünk arra is, hogy
„egész Európát el fogja árasztani a román propaganda, azzal kapcsolatban, hogy milyen igazságos döntés volt ez, és milyen jó dolga van a nemzetiségeknek Romániában.”
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
