Az ősz nemcsak a betakarítás időszaka, hanem a vadkároké is. Zalában az utóbbi években a vaddisznók állománya jelentősen nőtt, ami komoly kihívást jelent a gazdálkodóknak: a frissen vetett gabona, a kukorica és a napraforgó könnyen áldozatául eshet.
Az utóbbi években egyre több helyen bukkannak fel vaddisznók Zala vármegye lakott területeihez közel, sőt, már a zártkerti ingatlanokban is rendszeresen kárt okoznak.
A problémát nem csupán az állatok elszaporodása okozza, hanem az is, hogy az elhagyott, gondozatlan területek ideális élőhelyet kínálnak számukra.
Ősszel a vaddisznók fokozottan mozognak, keresik a táplálékot, és a friss vetéseket különösen kedvelik – mondta el a ZAOL kérdésére Győrvári Attila vármegyei fővadász, az Országos Magyar Vadászkamara Zala Vármegyei Területi Szervezetének titkára.
A túrás, taposás, sőt a törés is jelentős terméskiesést okozhat, és gyakran egyetlen éjszaka alatt több hektárnyi kár keletkezik.
Az afrikai sertéspestis elleni védekezés miatt 2019 óta országos mentesítési program van érvényben, amely előírja a vaddisznóállomány csökkentését, mondta a szakember.
A cél, hogy 200 hektáronként legfeljebb egyetlen példány éljen. Zala vármegyében ez 19 ezer egyed elejtését jelentené évente, ám az állomány már korántsem ekkora. A nagy vadászati nyomás miatt a vaddisznók alkalmazkodtak: elhúzódtak a csendesebb, zavartalan területekre, sokszor éppen a zártkerti ingatlanok közelébe.
A vaddisznókat három dolog vonzza: a nyugalom, az élelem és a biztonság.
Ha egy területen mindhárom feltétel adott, ott könnyen megtelepednek. Az elhagyott gyümölcsösök, bozótos telkek, parlagon hagyott kertek ideális búvóhelyet és táplálékforrást kínálnak számukra.
Ha egy ingatlan a kataszteri nyilvántartás szerint szőlő, akkor azon szőlőnek kellene lennie, nem elvadult bozótosnak vagy akácerdőnek. A művelési ágnak megfelelő használat nemcsak jogi, hanem vadkárelhárítási szempontból is kulcsfontosságú – emelte ki.
Ha egy zártkerti területet művelnek, rendszeresen kaszálnak és gondoznak, azzal már sokat tehetnek a tulajdonosok a vaddisznók távoltartásáért – hangsúlyozta a fővadász, hozzátéve: a gondozott terület nem nyújt elegendő élelmet számukra, ezért továbbállnak.
A gazdák panasza jogos, de a kötelezettségeket is figyelembe kell venni
A szakemberek szerint a legfontosabb a megelőzés és a kapcsolattartás a vadásztársaságokkal.
Ha időben jelzik a problémát, van lehetőség célzott vadriasztásra vagy akár szervezett vadászatra is – tette hozzá a fővadász.
Sokszor egy-egy jól megválasztott vadászati akció vagy villanypásztor telepítése elegendő ahhoz, hogy a vad ne térjen vissza.
Gyakorlati védekezési módok:
Villanypásztor: a leghatékonyabb eszköz, különösen az őszi vetések idején. A vezetékeket 30 és 60 cm magasságban érdemes kihúzni.
Hang- és szagriasztók: ideiglenesen hatásosak, de fontos időnként váltogatni őket, mert a vadak gyorsan megszokják.
Fizikai akadályok: kisebb területeken cserjesor vagy mobil kerítés is segíthet.
A villanypásztor azonban nem működik „magától”, azt hetente ellenőrizni kell! A vadaskertek példája is ezt mutatja: ahol rend van és karbantartás, ott a vad sem be, sem ki nem tud jutni, tette hozzá Győrvári Attila.
A vadkár bejelentését a törvény szigorú határidőhöz köti: a gazdálkodónak öt napon belül írásban kell jeleznie a kárt a vadászatra jogosult szervezetnek
– írja oldalán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. (NAK)
Ha a felek között nem jön létre egyezség, az önkormányzat jegyzője három napon belül szakértőt rendel ki a kárfelmérésre. Fontos, hogy a kár pontos dokumentálása nélkül a későbbi kárigény elutasítható – ezért a falugazdászok segítségét érdemes mielőbb igénybe venni.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
