Hatodik alkalommal került sor november 15-én a Tudomány Hete rendezvénysorozat keretében a Szenci Molnár Albert Alapiskolában Szencen a természettudományi diákkonferencia megszervezésére. A diákkonferencia résztvevői a régió magyar tannyelvű alapiskoláiból jöttek, hogy ezúttal is számot adjanak tudásukról.
Idén hat kisdiák osztotta meg a zsürivel, valamint a jelenlévő tanárokkal és diákokkal kutatásai eredményét felnőtteket is meghazudtoló magabiztossággal. A konferenciabizottság tagjai ezúttal is Mészáros Alajos professzor, Hamerlik László egyetemi oktató, aki egykoron maga is a Szenci Molnár Albert Alapiskola tanulója volt és Fedorová Jana, a szenci múzeum munkatársa voltak.
A tudást másokkal is meg kell osztanunk
A kis kutatók között többen is voltak, akik nem első ízben vettek részt a tudományos diákkonferencián, és öröm volt látni, mennyivel nagyobb rutinra tettek szert az előző évekkel összehasonlítva előadásmód és a kutatási módszerek alkalmazása tekintetében is, amit a remek prezentációik is bizonyítottak.
Amint azt konferenciabizottság elnöke, Mészáros Alajos elmondta, a tudományos diákkonferencia egyik célja, hogy a gyerekek megtanuljanak helyesen kommunikálni, tömören, érthetően el tudják mondani azt, amit kutatásaik terén elértek, s megtanulják, hogy azt a tudást, amit szorgos munkával megszereztek, hogyan osszák meg másokkal is.
Mert a társadalom megbecsülését csak úgy tudjuk kiérdemelni, ha a tudást, amit összegyűjtöttünk, időről-időre megfelelő módon nyilvánosságra tudjuk hozni, s ennek egyik módszere a tudományos konferencia, ahol a magasabb szintű tudást, a kutatásunk eredményeit kommunikálni tudjuk”
– fogalmazott a konferenciabizottság elnöke. Mint mondta, a tudást megszerezni nagyon jó dolog, mert önbizalmat, egyfajta belső erőt ad az embernek, s azt a társadalom anyagiakban és erkölcsiekben is értékelni tudja.
Az első előadó a Pozsonypüspöki Magyar Tannyelvű Alapiskola tanulója Porubská Viktória volt, felkészítő tanára Berta László. Viktória kutatási témájának címe A gombák világa volt, s előadásából a gombák és a rendszertanuk ismertetésén kívül többek közt azt is megtudhattuk, milyen jótékony hatásokkal bírnak az általa megfigyelt gombák.
Ezt a témát azért választottam, mert szeretek bóklászni az erdőben, gombákat gyűjteni, és azokat fényképen megörökíteni“
– fogalmazott Porubská Viktória, akinek az előadásából az is kiderült, nemcsak a gombákkal bánik jól, hanem a szavakkal is: magabiztos előadása megadta a diákkonferencia alaphangját.
A diákkonferencia első részében két szenci tanuló mutatta be a kutatási eredményeit: Šimon Anna Mária kutatási témája saját tapasztalataiból kiindulva a gluténérzékenység volt, Oravec Rita pedig Kalandok és kihívások a konyhában című előadásában a rizsliszt és a búzaliszt felhasználási lehetőségei közti különbségeket mutatta be. Mindkettőjük felkészítő tanára Párkányi Antónia volt.
Már egészen kiskorom óta érdekel hogyan készül el egy étel, a sütés-főzés varázsa mindig magával ragad, az illatos konyha hangulata élmény az egész család számára, a kutatásomban az is inspirált, hogy a testvérem gluténérzékeny, így igyekeztem kikutatni, mire használható fel a rizsliszt, amiben nincs glutén”
– mondta. Az előadását még azzal is tetézte, hogy a végén a két lisztfajtából készült süteményekből kóstolóval is megkínálta a zsűri tagjait.
A diákkonferencia második részében Janočko Emília, a Duna utcai MTAG tanulója, a Doromboló társak című prezentációjában a cicája segítségével a macskákról, a macskaidomításról adott elő, de az önkéntes örökbefogadás lehetőségeibe is beavatta a hallgatóságot. Felkészítő tanára Marták Zsolt volt.
A másik két előadó a Szenci Molnár Albert Alapiskola tanulója volt Takács Eszter és Németh Anikó, az előző előadásának címe Mimikri avagy utánzó rovarok voltak, az utóbbié pedig A fülesbagó. Mindkettőjük felkészítő tanára Párkány Antónia volt.
Fontos a tudomány népszerűsítése
A konferenciabizottság egy-egy jótanáccsal kiegészítve pozitívan értékelte minden kis kutató munkáját, elégedetten nyugtázták, hogy a diákkonferencia résztvevői mind felkészültek voltak, magabiztos előadásmódjukat pedig sok egyetemi hallgató is megirigyelhette volna.
Tíz éve szerveztük meg az első Tudomány Hetét, mivel rendkívül fontosnak tartottuk azt a kezdeményezést, amellyel a magyar tudományra és a magyar tudósokra hívták fel a figyelmet, ami itt, a Felvidéken talán még lényegesebb, mert a mi gyerekeinknek meg kell mutatni azt, hogy magyarként is tudósokká, tudományos kutatókká válhatnak”
– fogalmazott portálunknak Matus Mónika, a Szenci Molnár Albert Alapiskola igazgatója. Hozzátette, akkor Bauer Győző nyitotta meg a Magyar Tudomány Csarnokát, és minden osztály egy-egy felvidéki magyar tudóst választott plakáttémának, s azóta is az ő plakátjuk van fent a Tudomány Csarnokában.
Fokozottan odafigyelünk, hogy mindig felvidéki vagy magyarországi tudósokat, műhelyeket hívjunk meg, akik megmutatják a gyerekeinknek, hogy milyen a mai tudományos élet,
illetve nagyon szívesen hívunk volt diákokat is, akik ma már egyetemet végzett kutatók, hogy lássák a gyerekeink: honnan hova juthatnak” – fűzte hozzá az iskolaigazgató.
Mint mondta, rendkívül fontosnak tartják, hogy akár egy természettudományi, akár egy helytörténeti konferencián a saját maguk által elvégzett kis kutatásukat prezentálni tudják, hiszen a mai tudományos életben rendkívül fontos, hogy be tudjuk mutatni, mit értünk el, mert nem elég jónak lenni valamiben, a tudásunkat prezentálni is tudni kell” – fűzte hozzá Matus Mónika.
Hiányzik a TUDOK felvidéki fordulója
„Rendkívül nehéz megmutatnia egy magyar diáknak a szlovák tudományos közegben a kutatását egy olyan szakolimpián, ahol nem írásban, hanem szóban kell megnyilvánulnia. Ehhez anyanyelvi szintű szlovák tudásra van szüksége, ráadásul a szlovák terminológia ismeretére” – mondta még az igazgató, hozzátéve, ezért aztán nagyon ritka, ha egy biológia- vagy egy kémiaolimpián Pozsonyban egy általános iskolás magyar tanuló győzelemre jut.
Ezért is óriási lehetőség a kutatásokat végző diákok számára a kutatódiákok konferenciáján való részvétel.
„Ennek sajnos most már két éve nem volt felvidéki fordulója, mert állítólag nem gyűlt össze húsz tanuló, aki kutatott volna, mindazok ellenére, hogy éveken keresztül kiemelt első, második helyet, különdíjat hoztak el a felvidéki magyar gyermek- és középiskolai kutatók a TUDOK-ról” – mondta a szenci iskolaigazgató, hozzátéve,
ez az eredmény óriási teljesítmény a háttérbázissal, külön kutatótáborral nem rendelkező kutató tanulóktól.
„Lehet, hogy ennek oka az is, hogy míg másutt január 10-éig lehetett bejelentkezni, nálunk október 31-éig, ám az új kutatáshoz idő kell, nem lehet két hónap alatt egy kutatást elvégezni. Így vannak, akik eleve csak a magyarországi fordulóba jelentkeztek be, ami nagyon sajnálatos,
hiszen nálunk is kiemelkedő pedagógusok, diákok vannak, akik megérdemelnék, hogy egy felvidéki fordulóban mutassák meg a rátermettségüket, és segítséget kapjanak a felvidéki magyar tudós társadalomtól a magyarországi forduló előtti felkészüléshez”
– zárta Matus Mónika iskolaigazgató.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
