Ismét háborús gócpont alakulhat ki az unió szomszédságában

Ismét háborús gócpont alakulhat ki az unió szomszédságában

Gyalázkodó Twitter-bejegyzéseire hivatkozva persona non gratának, nemkívánatos személynek nyilvánította a moldáv kormány Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettest. A Vlagyimir Putyin Dnyeszter menti ügyekkel foglalkozó különmegbízottját szállító gépet előzőleg a román hatóságok nem engedték át az ország légterén. Rogozin valóban sokszor nem fogja vissza magát a közösségi médiában, ám a körülötte kavart botrány valójában nem róla szól. Kitiltása része annak a folyamatnak, amelyet jelez orosz színészek visszafordítása a chisinaui repülőtérről, és öt orosz diplomata kiutasítása is. A moldáv parlament közben határozatot fogadott el a Dnyeszteren túli területen 25 éve állomásozó orosz békefenntartók kivonásáról. Úgy tűnik, az Oroszország és a Nyugat között megnövekedett feszültség közepette Moldova elég támogatást érez ahhoz, hogy a saját feltételei alapján megoldja a szakadár köztársaság körüli konfliktust.

http://mno.hu/

Az úgynevezett Dnyeszter Menti Köztársaság vagy máshonnan közelítve Transznisztria a Szovjetunió felbomlása után az önállósodó Moldovától elszakadt keskeny földsáv a Dnyeszter folyótól keletre. A Csongrád megyényi terület függetlenségét erős orosz segítséggel 1990 szeptemberében nyilvánította ki. A Moldovával folytatott rövid, mintegy ezer halálos áldozatot követelő háború után, az 1992. júliusi békekötés értelmében a moldáv hatóságoknak nincs semmilyen beleszólása a terület politikájába. Sőt, egy 2006-os referendumon a lakosság elsöprő többséggel az Oroszországhoz csatlakozás mellett döntött, amelynek semmilyen gyakorlati következménye nem lett.

Hírdetés

A de facto negyedszázada független, mintegy félmilliós szakadár állam a posztszovjet térség el nem ismert vagy részben elismert alakulatai közül talán a legsikeresebb. Van saját valutája, exportorientált ipara, sőt még plurális politikai rendszere is. Óriási problémája azonban, hogy Hegyi Karabahhal, Abháziával, Dél-Oszétiával vagy éppen a Donbasz két szakadár kváziállamával ellentétben nincs közös határa az őt támogató országgal. Beszorult a vele kezdettől ellenséges Moldova és a 2014-től ellenségessé vált Ukrajna közé. Ebből következően Tiraspol a függetlenség kikiáltása óta az aktuális geopolitikai helyzet túsza, így az Oroszország és a Nyugat közötti konfliktus elmélyülésével szomszédai blokád alá vonták. A Dnyeszter mentiekkel együtt a nemzetközi helyzet foglyaivá váltak a tűzszünetet éppen 25 éve biztosító orosz békefenntartók is. A moldáv hatalom egyre keményedő álláspontja miatt bonyolulttá vált a kontingens ellátása. Chisinau úgy véli, hogy az orosz erők a tiraspoli rezsim legfőbb támaszai, így jelenlétük mára éppen a konfliktus fenntartását szolgálja. Ezért az orosz katonákat nemzetközi békefenntartókkal váltatnák fel, a Dnyeszter mentét pedig reintegrálnák Moldovába. Pedig voltak életképesnek tűnő elképzelések a válság rendezésére. Így például 2003-ban az akkori orosz miniszterelnök-helyettes nevével fémjelzett, a föderális berendezkedést célzó Kozak-terv, majd rá két évre az ukrán államfő, Viktor Juscsenko álltal jegyzett, széles körű autonómiát ajánló elképzelés.

Mindez azonban már a múlt, a geopolitikai turbulenciába került konfliktust az éppen magát erősebbnek érző moldovai oldal erőből próbálja lerendezni. Félő azonban, hogy az orosz békefenntartók nélkül újra vér folyna. A most lendületben lévő nyugati oldal azonban a teljes győzelem reményében indul harcba, elfelejtve, hogy a konfliktus kiolvasztása az elsősorban geográfiai okok miatt beszűkült orosz mozgástér ellenére rengeteg kockázatot rejt. Felboríthatja a 25 éve mégiscsak fennálló tűzszünetet, ami az EU szomszédságában újabb háborús gócpontot jelentene. Arról nem is beszélve, hogy Moldova területi egységének visszaállítását a végtelenbe tolná ki.

http://mno.hu/

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.05.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »