Több méter magas betonfallal vehetik körül Berlin történelmi belvárosának egy részét, hogy megtarthassák Ilja Krzsanovszkij orosz rendező 2005 óta készülő titokzatos alkotása, a DAU világpremierjének négy hétig tartó első rendezvénysorozatát.
A szervezők szándéka szerint a zárt övezet révén csaknem három évtizeddel a berlini fal ledöntése után új lendületet vehet a közös gondolkodás a szabadságról és az állam mindenhatóságán alapuló diktatúráról, a megfigyelésről, az együttélésről és a nemzeti önazonosságról.
A Berlin központját kelet-nyugati irányban átszelő Unter den Linden sugárútnál 3,6 méter magas betonelemekből emelnek falat a DAU-Freiheit (DAU-Szabadság) elnevezésű ideiglenes városrész határainak kijelölésére, legalábbis a tervek szerint. A műemlékvédelmi hatóság engedélyét ugyanis még nem kapták meg a szervezők, és nem mind lelkesednek az ötletért a lezárni tervezett területen működő intézmények, köztük a leghíresebb berlini operaház, a Staatsoper Unter den Linden (Berlini Állami Opera).
Azonban a szervezőknek befolyásos segítőik vannak, például a berlin-brandenburgi állami filmtámogatási alap (Medienboard Berlin-Brandenburg) és Tom Tykwer világhírű német filmrendező (Felhőatlasz, A parfüm, A lé meg a Lola), és azzal számolnak, hogy minden akadály elhárul a vállalkozás elől.
Ezért a 900 betonelem kétharmadát már el is készítették, és tovább folytatják a munkát, hogy 250 fős stábjukkal egyetlen éjszaka alatt, október 12-re virradóra körbefalazhassák az övezetet, ahová 29 napon keresztül csak külön engedéllyel, „vízummal” lehet majd belépni.
A cél nem az egykori NDK feltámasztása négy hétre, hanem az, hogy a látogatók megtapasztalják a szabadságot és a szabadság elveszítését – emelte ki az összművészeti vállalkozást bemutató tájékoztatón Thomas Oberender, a színházi, zenei, irodalmi és képzőművészeti fesztiválokat és kiállításokat szervező Berliner Festspiele intendánsa a BZ című berlini lap szerint.
A DAU-Freiheitről hetek óta hallani Berlinben, de eddig semmi biztosat nem lehetett tudni. Ezzel kapcsolatban Thomas Oberender aláhúzta: külön köszönet jár minden közreműködőnek azért, hogy az előkészületek évei alatt nem szivárogtattak ki részleteket.
Maga a DAU – vagyis Ilja Krzsanovszkij új filmje, illetve sok különböző elemből álló filmművészeti alkotása – körül is nagy a titokzatosság. “Belső körökben a DAU egy mítosz” – idézte a BZ Tom Tykwert.
A cím a száztíz éve, 1908-ban született Nobel-díjas szovjet fizikus, Lev Davidovics Landau nevéből származik, a vállalkozás pedig eredetileg a szakmája zsenijeként, a monogámia bírálójaként és a szabad szerelem híveként számon tartott tudós életrajzi filmjének elkészítésére irányult.
Landau 1932-től 1937-ig a mai Ukrajna területén fekvő Harkovban dolgozott, a Fizikai-Műszaki Intézet elméleti részlegét vezette, intézetét a Szovjetunió elméleti fizikai központjává emelte.
Ilja Krzsanovszkij is Harkovot választotta, és a város térségében az 1950-es évek Moszkvájának stílusában felépített egy díszletvárost, amelyet Intézetnek nevezett el. Négy évi előkészület után, 2009-ben az Intézet benépesült, beköltözött 400 önkéntes, és két éven keresztül ott éltek, szigorú szabályok szerint. Például csak korabeli ruhát viselhettek, és büntetést kellett fizetniük, ha olyan kifejezést használtak, amely még nem létezhetett az ötvenes évek Szovjetuniójában.
Az Intézet életét megörökítették, 700 órányi anyagot rögzítettek. “Forgatókönyv nem volt, és nem voltak előre megírt párbeszédek sem, egyszerűen fel kellett vennem, ha valamit érdekesnek tartottam” – mondta Jürgen Jürges német operatőr, aki a 12 ezer négyzetméter alapterületű Intézetben dolgozott.
Az anyagból 13 játékfilm és több filmsorozat készült. A munkában részt vett mások mellett a kortárs performanszművészet legnagyobb hatású alakjai között számon tartott Marina Abramovic és olyan zenészek, mint Brian Eno és a Massive Attack.
Ezeket a műveket mutatják be a DAU-Freiheit keretében, különböző programok és “látogatóirányító” megoldások révén, amelyekről továbbra sem árultak el sok részletet. A vállalkozást összefogó Berliner Festspiele által összeállított tájékoztató alapján valószínű, hogy a zárt zónában fellép majd Marina Abramovic, és a helyszínek között lesz Berlin új büszkesége, a közel-keleti megbékélést szolgáló Barenboim-Said zeneakadémia Pierre Boulezről elnevezett koncertterme.
Az biztos, hogy a látogatók egy mélygarázsból léphetnek majd be az övezetbe, ha kiváltották a “vízumot”, mobiltelefonjukat pedig a bejáratnál le kell adniuk, és cserébe kapnak egy készüléket, amely kalauzként szolgál a zárt zónában.
A belépési engedély 15 és 45 euró (4830-14500 forint) közötti összegbe kerül. A legolcsóbb két órára szól, a legdrágább – az úgynevezett diplomatavízum – pedig a rendezvény teljes időtartamára. Egyszerre legfeljebb háromezer látogatót engednek be.
A vállalkozás költségvetése 6,6 millió euró, finanszírozója egy filantróp orosz üzletember, Szergej Adonyev.
A falat a berlini fal ledöntésének napján, november 9-én lebontják, ugyancsak egy művészeti esemény részeként.
A DAU világpremierje november 23-tól Párizsban folytatódik, DAU-Egalité (DAU-Egyenlőség) címmel, és 2019 elején ér véget Londonban, ahol – az 1789-es francia forradalom jelmondata alapján – DAU-Fraternity (DAU-Testvériség) címmel szerveznek bemutatót.
A DAU Ilja Krzsanovszkij második filmes alkotása. A rendező 2004-es első filmje, a 4 című alkotás egyebek mellett a Titanic Filmfesztiválon is nagy sikert aratott, 2006-ban elnyerte a legjobb munkának járó elismerést, az akkor első alkalommal odaítélt Hullámtörők-díjat.
Bálint Marcell / MTI
Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »
