Nem vizsgálta Magyarország adósosztályzatát a Moody’s.
Nem vizsgálta Magyarország államadós-besorolását a Moody’s Investors Service, így a péntek éjszakára kitűzött időpontban nem jelentett be módosítást az osztályzatra, sem annak kilátására.
A hitelminősítő listáján Magyarország adósosztályzata így továbbra is befektetési ajánlású „Baa3”, stabil kilátással.
A Moody’s az Európai Unió előírásainak megfelelően előre összeállította az európai szuverén adósbesorolások áttekintésének idei menetrendjét, és a magyar szuverén osztályzat idei első potenciális felülvizsgálati időpontját péntekre tűzte ki.
Péntek éjjel Londonban közölte mindazonáltal, hogy nem frissítette a magyar államadós-besorolást.
Ez nem is kötelező a kitűzött időpontokban. Az EU csak annak előzetes beterjesztését írja elő a hitelminősítők számára, hogy ha az adott évben indokolttá válik az uniós államadósok besorolásainak felülvizsgálata, azt mikor hajtanák végre, de az nem előírás, hogy a kijelölt időpontokban végre is hajtsák e felülvizsgálatokat, illetve módosítsák a soron következő országok adósosztályzatait vagy az osztályzatok kilátását.
A Moody’s legutóbb 2016. november 4-én jelentett be a kitűzött időpontban módosítást a magyar államadós-osztályzatra: a cég akkor emelte vissza Magyarországot a befektetési ajánlású kategóriába, az addigi „Ba1”-ről a jelenleg is érvényes, stabil kilátású „Baa3”-ra javítva a szuverén besorolását.
Magyarország legközelebb november 23-án szerepel a Moody’s vizsgálati menetrendjében.
A cég által érvényben tartott magyar szuverén besorolás a befektetésre ajánlott kategória alapszintje, és azonos a másik két globális piacvezető hitelminősítő, a Standard & Poor’s és a Fitch Ratings „BBB mínusz” szintű magyar államadós-osztályzatával.
Mindhárom nagy hitelminősítő 2016-ban emelte vissza Magyarországot a befektetési ajánlású államadós-kategóriába, de a Standard & Poor’s és a Fitch tavaly óta felminősítés lehetőségére utaló pozitív kilátást tart érvényben a magyar besorolásra.
A Moody’s így egyedüliként tartja nyilván stabil kilátással a magyar államadós-minősítést.
A Moody’s magyar gazdaságról legutóbb e hónap elején közölt értékelést, amikor megerősítette a magyar bankrendszerre két éve érvényben tartott pozitív kilátást. Ehhez fűzött elemzésében a hitelminősítő kiemelte, hogy várakozása szerint a magyar bankrendszer működési kondícióinak javulása jót tesz a szektor hitelportfólió-minőségének és tőkehelyzetének.
A hitelminősítő közölte: azzal számol, hogy a szektorszintű nem teljesítő kinnlevőség-ráta a teljes követelésportfólió 8 százaléka alá csökken 2018 végéig a tavaly decemberben mért 9 százalékról.
A Moody’s hangsúlyozta: várakozása szerint a magyar gazdaság élénk aktivitása közepette a magyar bankrendszer hitelkihelyezésének értéke az idén és jövőre is 10 százalék körüli ütemben növekedhet a 2008-as pénzügyi válságot követő évek visszaesése után.
A Moody’s a május eleji bankszektor-elemzésben kiemelte azt is, hogy a tavalyinál valamelyest lassabb, de robusztus növekedést vár a magyar gazdaságban az idén és 2019-ben. A cég előrejelzése szerint a magyar hazai össztermék (GDP) 2018-ban 3,1 százalékkal, jövőre 2,5 százalékkal növekszik.
a nemzetközi hitelminősítő azonban most nem frissítette a magyar adósminősítést, sem annak kilátását.
Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzője szerint a Moody’s még kivár, pedig legalább a kilátás javítása indokolt lett volna a részéről, hiszen a másik két nagy hitelminősítővel szemben még nem hozta meg ezt a döntést.
Pálffy Gergely rámutatott: valószínű, hogy a hitelminősítő az őszi felülvizsgálata során fogja javítani a magyar adósbesorolás kilátását, de az is lehet, hogy ezt átugorva egyből a felminősítésről határoz.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője szerint meglepetés lett volna, ha a Moody’s javította volna Magyarország Baa3 mínusz szintű besorolását, még mielőtt annak kilátását a jelenlegi stabilról pozitívra változtatta volna.
Megjegyezte, hogy a Moody’s pozitívan nyilatkozott a külső adósság folytatódó csökkenéséről, de a minősítés, illetve a kilátás javításához további javulást lát szükségesnek a növekedés fenntarthatósága, a magánberuházások növekedése, a munkaerőpiaci helyzet, illetve a költségvetés strukturális egyenlege és az üzleti környezet stabilitása terén.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
