A pápai múmia titokzatos szerzet, már csak azért is mert a koporsó az övé, a bebalzsamozott test azonban egy több száz évvel később élő férfié.
A Magyarországon található hét egyiptomi múmia közül a Pápai Református Gyűjteményben őrzött Hori nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő kincs.
Vele egyidős, hasonlóan gazdagon díszített, Akhmimból származó koporsót csak nagyon keveset ismernek a szakemberek.
A pápai koporsó az benne van a nemzetközi egyiptológiai köztudatban, tehát foglalkoznak vele és az egyik fontos darabként említik – mondta el Liptay Éva gyűjteményvezető az M1 Minden Tudás műsorában.
A kutatások kiderítették, hogy a koporsó egy Hori nevű egyiptomi pap számára készült, azonban a múmia, aki most benne fekszik, egészen biztosan nem ő.
Egyes vélemények szerint az eredeti tulajdonosok eladták a koporsót, aztán ezt az illetőt temették el benne.
Mások úgy gondolják, hogy a 19. században, a múmiafeltárások idején, amikor nagy számban kerültek elő koporsók és múmiák, ezt a kettőt egyszerűen összepárosították – tért ki rá Köntös László gyűjteményi igazgató.
Hóriról annyit lehet tudni, hogy pap volt és Akhmim városában élt.
Akhmimban több nagy templom is volt, de egy különösen hatalmas, amit a középkori arab történetírók, utazók a világ egyik csodájának tartottak.
Annak, aki albérlőként használja több, mint ezer éve a koporsót nem tudjuk a nevét. Testének azonban minden apró porcikája ismert, miután CT vizsgálaton esett át.
Hori, a múmia (Forrás: M1 Minden Tudás)
A tudomány csaknem háromezer év távlatából azt is meg tudta állapítani, hogy miként mumifikálták a testet.
A hatalmas értéket képviselő leletből az igazi műtárgy a koporsó.
A múmia egy volt pápai diák, bizonyos Markstein Károly adományaként került Pápára.
Markstein Kairóban volt kereskedő és mint pápai diák, vásárolt egy múmiát az iskolájának. Erre lehetősége is volt abban az időben, olyan nagy mennyiségben kerültek elő a leletek.
A tavasszal megnyílt kiállítás középpontjában a múmia áll, de azokat az anyagokat is bemutatják, amelyekkel tartósították a testet.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »