2023. 09. 27.
Irán 450 kilométeres magasságban sikeresen pályára állította Nur-3 (Fény-3) “felderítő műholdját” – jelentette be szerdán Isza Zarepur iráni kommunikációs miniszter.
Az IRNA iráni állami hírügynökség jelentése szerint a tárcavezető azt nem közölte, hogy mikor és hol történt a kilövés. Nyugati tisztségviselők nem erősítették meg, hogy az elmúlt napokban észleltek volna rakétakilövést a közel-keleti ország területéről. Az iráni hatóságok viszont közzétettek felvételeket egy hordozórakéta felbocsátásáról, amely a videón látható helyszín részletei alapján az iráni polgári űrprogramnak az észak-iráni Szemnan tartományban működő, a Forradalmi Gárda Khomeini ajatollahról elnevezett űrközpontjában készült.
Zarepur közlése szerint a kilövést a gárda légierejének űrhajózási részlege hajtotta végre, amely a múltban már sikeresen indított és állított pályára műholdakat. Az iráni jelentésekben szintén “felderítő műholdként” bemutatott Nur-2 (Fény-2) nevű katonai műholdat tavaly márciusban bocsátották fel és állították sikeresen pályára 500 kilométeres magasságban a Kasszed típusú hordozórakéta segítségével. Irán első katonai műholdját, a Nur-1-et pedig 2020. áprilisában bocsátották fel.
Az Egyesült Államok és Izrael attól tart, hogy Irán nagy hatótávolságú rakéták kialakítására használja fel az űrtechnológiát, műholdprogramja pedig szembemehet az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatával. Teherán ugyanakkor továbbra is fenntartja azt az állítását, hogy nem áll szándékában atomfegyvereket fejleszteni, műholdjai adatokat gyűjtenek az időjárással, a természeti csapásokkal és a mezőgazdasággal kapcsolatban, de semmilyen katonai célt nem szolgálnak. Egyben kitart amellett, hogy űrtevékenysége békés célú, és összhangban van az ENSZ határozatával.
Irán 2013-ban sikeresen az űrbe juttatott egy majmot, azonban sorozatban öt sikertelen indítást hajtott végre a Szimorg műholdhordozó rakétákkal. Az Imam Khomeini űrrepülőtéren 2019 februárjában keletkezett tűzben három kutató vesztette életét.
Noha az amerikai hírszerző ügynökségek és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) jelentései szerint Teherán már 2003-ban felhagyott katonai célú nukleáris programjával, egy másik rakéta felrobbanása 2019-ben újfent ráirányította az amerikai kormány figyelmét Irán nukleáris programjára, miután Donald Trump akkori amerikai elnök kivonta az Egyesült Államokat a világhatalmakkal kötött 2015-ös iráni atomalkuból, és visszaállította az Irán elleni szankciókat.
Ebrahim Raiszi iráni elnök a napokban kijelentette, hogy az Irán és az Egyesült Államok közötti kapcsolat abban az esetben javulhat, ha Washington visszatér a 2015-ös iráni atomalkuhoz, amelynek első lépése a síita államra rótt szankciók enyhítése lenne.
MTI
Megosztom:
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
