Izrael és az Egyesült Államok szombaton reggel megtámadta Iránt, az Irán elleni művelet első célja a már indításra kész rakétasorozat semlegesítése volt, amely föld alatti és felszíni indítóállásokon állt készenlétben. Az iráni Forradalmi Gárda szombaton közölte, hogy lezárják a hajóforgalom elől a Hormuzi-szorost, amelyen a világ tengeri olajforgalmának mintegy ötöde halad át. Vasárnapra virradóra Irán elismerte, hogy életét vesztette Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője, Izrael szerint az iráni katonai vezetés legkevesebb negyven tagjával végeztek. Irán több hullámban, rakétákkal és drónokkal indított csapásokat izraeli és amerikai célpontok mellett az Öböl menti országok, Szaúd-Arábia, Katar, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek ellen, támadás ért egy dubaji szállodát is. Több ország is lezárta légterét, tömegesen törlik a közel-keleti járatokat a légitársaságok.
Kiiktatott légvédelem
Izrael megelőző csapást mért Iránra – jelentette be szombat reggel Jiszrael Kac izraeli védelmi miniszter. A csapásokat Izrael és az Egyesült Államok közösen hajtotta végre, az Irán elleni művelet első célja a már indításra kész rakétasorozat semlegesítése volt, amely föld alatti és felszíni indítóállásokon állt készenlétben, emellett az iráni légvédelmi rendszer megmaradt elemeinek, köztük a rövid hatótávolságú eszközöknek a megbénítása többek között azért, hogy ne tudják elfogni a Tomahawk rakétákat. Az iráni légitámadások célpontjai között szerepelt a teheráni elnöki palota, az iráni légierő létesítményei az ország területén, a teheráni repülőtér, a hírszerzési minisztérium, a védelmi minisztérium és nukleáris fejlesztéssel foglalkozó intézmények.
Az iráni támadás előtt Izrael légicsapásokat mért a Hezbollah síita milícia libanoni kilövőállásaira, valamint felderítő eszközeire, céljuk a Hezbollah „szemeinek megvakítása” volt. Ezekkel a libanoni felderítő létesítményekkel akarták észlelni az izraeli légierő megelőző csapásának elindítást, majd értesíteni Iránt.
Iráni urándúsítás
Nagy-Britannia nem vett részt az iráni célpontok ellen végrehajtott amerikai és izraeli támadásokban, de a brit királyi légierő (RAF) repülőgépei felszálltak és védelmi célú feladatokat hajtanak végre a térségben – közölte szombaton Keir Starmer brit miniszterelnök. Starmer „visszataszítónak” nevezte az iráni rezsimet, amely szavai szerint saját állampolgárainak ezreit gyilkolta meg, brutálisan eltipor minden ellenállást és a térség destabilizálására törekszik, ráadásul még Nagy-Britanniában is közvetlen fenyegetést jelent az ellenzékiekre és a zsidó közösségre. A brit miniszterelnök szerint Irán még Nagy-Britanniában is közvetlen fenyegetést jelent az iráni ellenzékiekre és a brit zsidó közösségre. Starmer hangsúlyozta: mindezek alapján egyértelmű, hogy az iráni rezsimnek nem szabad megengedni nukleáris fegyverek kifejlesztését. Kiemelte azt is: Nagy-Britanniának jelentős védelmi kapacitásai vannak a közel-keleti térségben, és nemrégiben ezeket meg is erősítette.
Nagy-Britannia mindemellett már tavaly októberben újra életbe léptette az ENSZ-szankciókat Irán ellen az iráni nukleáris fejlesztésről kötött megállapodás megsértése miatt. Yvette Cooper brit külügyminiszter az intézkedést indokló nyilatkozatában hangsúlyozta: Teherán 2019 óta olyan mennyiségű dúsított uránt halmozott fel, amely 48-szorosan haladja meg az egyezményben rögzített felső határt. A brit külügyminisztérium adatai szerint Iránnak 440 kilogrammnyi 60 százalékosra dúsított uránkészlete van. A tárca kiemelte, hogy Irán az egyetlen ország az egész világon, amelynek nincs nukleáris fegyvere, és mégis ilyen magas dúsítási szintű uránt állított elő ekkora mennyiségben. Erre a brit kormány már korábban is felhívta a figyelmet. David Lammy előző brit külügyminiszter – akit Keir Starmer miniszterelnök nemrég miniszterelnök-helyettessé nevezett ki – a londoni alsóházban tartott tájékoztatásában elmondta: az Irán által elért 60 százalékos urándúsítási szint csak nukleáris fegyver előállításának szándékával magyarázható, mivel a polgári célú atomreaktorok fűtőanyagaként használt urán dúsítási szintje általában 3–5 százalék.
Trump: Hamenei halott
Donald Trump amerikai elnök közösségi oldalán hivatalosan is megerősítette, hogy Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője meghalt. Az elnök washingtoni idő szerint szombaton kora este közzétett bejegyzésében a történelem leggonoszabb emberének nevezte az iráni vezetőt, akinek halála igazságot szolgáltat Irán polgárainak, az amerikainak és mindenkinek, akinek halálát az ajatollah vezette iráni rezsim okozta.
Trump bejegyzésében azt írta, hogy tudomása szerint az iráni Iszlám Forradalmi Gárda, a katonaság, valamint a további biztonsági és rendőrségi erők sok egysége nem akar harcolni, hanem élni kíván a számára felajánlott büntetlenség lehetőségével.
Donald Trump bejegyzése szerint Ali Hamenei kiiktatása az Egyesült Államok hírszerzésének és az Izraellel való hírszerzési együttműködésnek köszönhető. „Nem kerülhette el hírszerzésünket és magas fokú nyomkövető rendszereinket, és az Izraellel való szoros együttműködésnek köszönhetően nem tehetett semmit sem ő, sem a vele együtt megölt többi vezető” – fogalmazott az amerikai elnök, aki „vérszomjas gonosztevők bandájának” nevezte Irán eddigi vezetőit.
Megtorlás és részvét
Donald Trump tegnap nyilvánosan figyelmeztette Iránt, hogy ne hajtson végre megtorló csapásokat az Egyesült Államok és Izrael által indított légitámadásokat követően. „Irán most azt állítja, hogy ma nagyon keményen fog visszavágni, keményebben, mint valaha” – írta Trump a Truth Social közösségi platformon. „Jobb, ha ezt nem teszik” – fűzte hozzá, majd kilátásba helyezte, hogy amennyiben mégis sor kerülne iráni válaszlépésekre, Washington „soha nem látott erejű” csapással reagálna.
Az izraeli hadsereg közlése szerint a szombati amerikai–izraeli légitámadások az iráni vezetés tanácskozási helyszíneit vették célba. A támadásban életét vesztette Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hamenei, valamint a védelmi miniszter és az Iráni Forradalmi Gárda vezetője. A több mint 200 halálos áldozattal járó akció – az iráni Vörös Félhold adatai szerint – azonnali választ váltott ki: iráni csapások érték Izraelt és a Közel-Keleten állomásozó amerikai katonai támaszpontokat. Az Iráni Forradalmi Gárda közleményben esküdött bosszút. Az elit alakulat szerint „hamarosan a legnagyobb katonai műveletek kezdődnek meg az iráni fegyveres erők történetében Izrael és az amerikai regionális bázisok ellen”.
Részvétét fejezte Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah megölése miatt iráni hivatali partnerének Vlagyimir Putyin orosz elnök – közölte a Kreml tegnap. Szerinte Oroszországban „Hamenei ajatollahra kiemelkedő államférfiként fognak emlékezni, aki személyesen hatalmas mértékben járult hozzá a baráti orosz–iráni kapcsolatok fejlesztéséhez”.
Remény tárgyalásra
Franciaország elítéli a Perzsa-öböl menti országok és Jordánia ellen végrehajtott iráni „tömeges és igazolhatatlan támadásokat” – mondta tegnap Jean-Nöel Barrot külügyminiszter. „A Közel-Kelet országai tömeges és igazságtalan iráni támadások célpontjai tegnap óta. Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Bahrein, Kuvait, Omán, Jordánia egy olyan háborúba keveredett, amelyet nem ők választottak” – írta a tárcavezető az X-en.
John Healey brit védelmi miniszter szerint a brit légvédelem lelőtt két olyan iráni rakétát, amely a Cipruson működő brit katonai támaszpontok felé tartott. Healey a Sky News brit kereskedelmi hírtelevízió, majd a BBC közszolgálati médiatársaság tegnapi hírműsorainak nyilatkozva elmondta: a rakétákkal Irán eredetileg valószínűleg nem a ciprusi brit katonai létesítményeket akarta támadni, de ezt még vizsgálják a szakértők.
Kilenc ember meghalt és többen megsebesültek tegnap egy óvóhelyet ért közvetlen iráni rakétatalálat miatt az izraeli Bét-Semes városban, Jeruzsálemtől délre – közölte az izraeli hadsereg polgári védelmi parancsnoksága. Az áldozatok feltehetően az óvóhelyen tartózkodtak. A hadműveletben három amerikai katona is meghalt, öt súlyosan megsérült a hadműveletben.
Lapzártakor érkezett a hír, miszerint Donald Trump tegnap azt nyilatkozta, hogy Irán új vezetése tárgyalni akar vele, és erre ő nyitott. „Tárgyalni akarnak, én pedig beleegyeztem, így tárgyalni fogok velük. Hamarabb kellett volna ezt megtenniük. Hamarabb kellett volna megadniuk azt, ami nagyon könnyen megvalósítható lett volna. Túl sokáig vártak” – mondta Trump.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
