Immár tizennyolcadik alkalommal tartották meg augusztus 7-én az Ipoly-napot. A hagyományokat követve az idei rendezvény is a helytörténetre és az Ipoly mente természetrajzára fókuszált. Nem maradhatott el az augusztus 13-án nevét ünneplő határfolyó felköszöntése sem.
Szombaton délelőtt az esemény közönsége az Ipoly-parton koszorúkkal ünnepelte a folyót. A színes virágokkal teletűzdelt koszorúk a szobi torkolat felé hömpölyögtek a folyó felszínén.
Mint Pálinkás Tibor, az eseményt szervező Honti Múzeum és Galéria Baráti Köre vezetőségi tagja elmondta: az Ipoly-napot megszakítások nélkül – a tavalyi járványhelyzetet kivéve – minden évben megrendezték.
– hangzott el számtalanszor.
Az idei évad előadássorozatát is ezen gondolatok szellemében állították össze. A szakmai konferenciának ezúttal is a város határában fekvő Jégmadár Látogatóközpont adott otthont.
Elsőként Kiss Sándor méhész, méhanya-nemesítő A méh a természet csodája címmel tartotta meg előadását. Röviden ismertette a méhek testfelépítést, ismertette az életritmusukat, a hallgatóság bepillanthatott a kaptári élet mindennapjaiba. Szólt a méhészetről, valamint a méz fontosságáról.
Kiss Sándor méhész életéről és szakmája mozzanatairól szól Márton István A nagy Kiss című, nemrégiben megjelent kötete.
Dr. Kiss László helytörténész, orvostörténész az Ipoly-naphoz kötődve Fehér Ipoly ipolyviski származású bencés szerzetes, pannonhalmi főapát életének fontos állomásait elevenítette fel. Szólt többek között az apát nevéhez kötődő tanulmányokról, szakmai publicisztikákról, kiemelve a magyar fényképészet terén játszott úttörő szerepét. Fehér Ipoly az elsők között írt tanulmányt a fényképészet magyarországi népszerűsítéséről 1865-ben.
Dr. Hála József a ma már Ipolysághoz tartozó Pereszlényben született Manga János neves néprajztudós fiatal éveit elevenítette fel előadásában. Mint elmondta, ifjú tanárként 1929 és 1940 között szűkebb hazájában, Ipolyszécsénykén, Ipolyfödésen, majd Pozsonyligetfalun és Ógyallán tanítóskodott.
Már akkor nagy kedvvel kutatta a néprajzi hagyományokat. Állandó rovata volt több újságban, valamint a szlovákiai magyar rádióadón is elhangzottak műsorai. 1940 után többek között a balassagyarmati Palóc Múzeum igazgatójaként folytatta kutatói munkáját. A hetvenes évek második felében hunyt el.
A jeles múlt értékeinek feltérképezését folytatta Zachar Pál is,
Mint már beszámoltunk róla, hosszas tárgyalások után sikerült a civil szervezetnek 2020 decemberében megvásárolnia a katolikus templom melletti egykori premontrei kolostor omladozó épületét.
A tervezett felújítás előtt idén nyáron feltáró régészeti ásatásokat folytatnak a területen. Az épület belsejében a nyár első felében folytak régészeti feltárások, július végén az épület udvarán kezdték el a hasonló jellegű munkálatokat. A feltárásról hamarosan bővebben is olvashatnak portálunkon.
A tervek szerint a majdan megszépülő kolostor épülete közösségi térként szolgál majd, mely egyúttal a múlt örökségének méltó őrzőjeként bemutatja a feltárások eredményeit is.
Folytatva a régészeti feltárásokat, Pálinkás Tibor régész, a Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria igazgatója az Ipolyság határában található Őrhegyen folytatott ásatásokról szólt. Mint elmondta, a leletek bizonyítják, hogy a terület már a kora bronzkori időszaktól lakott volt. Erődített földvár nyomait, valamint település maradványait találták meg a több éve tartó feltárás során. Az őskori leletek mellett a török korból, valamint a második világháború idejéből is vannak leletek.
Mindez azt bizonyítja, hogy a város határában lévő, több patak által közrefogott domb stratégiai pontként szolgált a történelem számos időszakában.
Az eseményfolyamon gyakran adnak teret könyvismertetőknek is. Idén sem volt ez másként. A Börzsöny lepkevilágát felölelő kötetet ismertette Fésű György József. Vojnits András A Börzsönytáj lepkevilága című míves kiadványa várhatóan az ősz elején már beszerezhető lesz.
(Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
