A KLIK létrehozása, pusztítása óta még inkább előtérbe került a hazai oktatás helyzete, iránya. S miközben a vita gyakran parttalan ideologizálásba torkollik, fontos kérdések maradnak megválaszolatlan. Például, hogy miért nem találkoznak a diákok a köznevelésben folytatott tanulmányaik folyamán olyan hasznos témákkal, mint hogy mire kell majd figyelniük hitel felvételekor?
Guruz Gergely, a Jobbik IT Gazdasági Kabinetjének vezetője egy valóban életbevágó, XXI. századi témát feszeget, amikor a K&H első negyedéves felmérésére emlékeztet.
12 százalék!!!
A 19-29 éves fiatalok elégedettségét mérő jóléti index felméréséből ugyanis kiderül: a városi fiatalok 23 százaléka tájékozott pénzügyekben, ez az arány az aktív dolgozók körében 28 százalék, míg a diákok között mindössze 12 százalék.
A fiatalok elsősorban az online bankolással vannak tisztában, ismernek egy eszközt vagy funkciót, de ez nem feltétlenül jelent valós pénzügyi jártasságot. A hitelekről és a biztosításokról közepesen, a megtakarítási és befektetési termékekről pedig egyáltalán nem tájékozottak.
A válaszadók 61 százaléka úgy vélte, hogy a pénzügyek kezelésének megtanítása a szülők és az iskola közös felelőssége, 64 százalékuk szerint az iskolai pénzügyi oktatást pedig már az általános iskolában el kellene kezdeni. A megkérdezett fiatalok 63 százaléka azonban arról számolt be, hogy semmilyen pénzügyi ismeretet nem tanult általános iskolában, a budapestieknél ez az arány 81 százalék. A válaszadóknak csupán 6, illetve 32 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szerzett valamilyen pénzügyi tudást a középiskolában, illetve a felsőfokú intézményekben.
Ez pedig a kun-mediátoros Bróker Marcsika országában a szó szoros értelmében életveszélyes.
De ez elmondható a Quaestor-botrány, vagy épp a devizahitelek kapcsán is. A teljes kiszolgáltatottságunkra utal Guruz Gergely, amikor úgy fogalmaz:
„bármennyire is hihetetlen, de az iskolákban semmilyen tananyag nem foglalkozik a mindennapi pénzügyekkel. Előbb tanulunk az egysejtűek szaporodásáról vagy az atomok elektronkonfigurációjáról, mint a hétköznapi életben sokszor használt gazdasági fogalmakról, műveletekről, folyamatokról”.
Miért?
Joggal merülhet fel bennünk a kérdés: miért nem találkoznak a diákok a köznevelésben folytatott tanulmányaik folyamán olyan hasznos témákkal, mint például mire kell majd figyelniük hitel felvételekor? Milyen veszélyeket rejt a diákhitel? Hogyan lehetnek vállalkozók? Hogy kell helyesen megírniuk egy szerződést?
„Számtalan kérdést fel lehetne még tenni, amivel nap mint nap szembesülhetünk. Mégis ezekre a kérdésekre a választ jó esetben csak a szüleinktől, ismerőseinktől, netán a Google-től kaphatjuk meg, de egyesek még onnan sem”
– figyelmeztet a nemzeti párt politikusa.
A Jobbik szerint a pénzügyi ismeretek oktatásának újfajta megközelítésű, interaktív, szituációs gyakorlatokkal teletűzdelt tananyagon keresztül kellene megvalósulnia. Fontosnak tartják ugyanakkor azt is, hogy ez ne újabb terhelést jelentsen a diákoknak, hiszen ők már most is túlterheltek, ezért is szorgalmazzák régóta a jelenlegi tananyagmennyiség csökkentését.
Guruz szerint, ha a köznevelésben pénzügyi ismereteket is oktatnának, a diákok már a középiskola elvégzése után olyan gazdasági veszélyhelyzeteket kerülhetnének el, amik akár a későbbi életüket is tönkre tudják tenni.
Bennünk már csak egy kérdés maradt megválaszolatlanul: vajon mennyi tudatosság van abban, hogy a magyar oktatáspolitika nem hajlandó foglalkozni a XXI. század kihívásaival, a fiatalokra leselkedő veszélyekkel? Vagy ez egy összeszerelő-üzemben nem fontos tényező?
A borítóképen a Charging Bull (Támadó bika) vagy más néven, a Wall Street bikája látható. A bikát 1987-es tőzsdei hétfő ihlette, és az amerikaiak jövőbe vetett hitét hivatott bemutatni. Nem véletlen az állat kiválasztása, ugyanis a bika szimbolum a féktelen harag és a halál megtestesítője is.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
