2003 óta több millió keresztény hagyta el Irakot és Szíriát. A többi vallási kisebbség tagjait – jezidiket és síitákat – elűzték vagy kiirtották. A CSI projektvezetője a közel-keleti válságról beszél.
A CSI már 2011. novemberben figyelmeztetett a népirtás veszélyére. Ön a jelentésben többek között utalt rá, hogy az úgynevezett „arab tavasz” elbizonytalanította az uralkodó elitet, és kiemelte a szervezett erőszak futótűzszerű terjedését. Akkori megállapításai most, pontosan négy évvel később igaznak bizonyultak.
A vallási tisztogatás sajnos a szemünk láttára nő. A dzsihádisták Szíriában és Irakban célzottan támadják a keresztényeket és a nem szunnita kisebbségeket. A Földközi-tenger szír partjaitól egy 750 kilométer hosszú, egészen Bagdad nyugati külvárosáig nyúló széles sáv már vallásilag „tiszta”. Ott már nincsenek kisebbségek. Amikor Egyiptomban a Muzulmán Testvériség került hatalomra, néhány keresztény faluban megkezdődött a vallási tisztogatás. A kormányuk bukása után el-Sziszi tábornok egyelőre le tudta állítani ezt a folyamatot.
Ön dzsihádistákat említ. Nem az Iszlám Állam (IS) áll a vallási tisztogatás mögött?
Az IS 2014-ben a Szíriát és Irakot támadó dzsihádista csoportok közül a legnagyobb hatalmú és gátlástalan milíciává nőtte ki magát. Az általuk kiagyalt propaganda különösen ismert a nagy nyilvánosság előtt. Ám nem az IS az egyetlen dzsihádista csoport, amely vallási köntösben követ el borzalmas bűnöket a régióban. Az összes fegyveres milícia – az USA által 2011 óta támogatott Szabad Szíriai Hadseregtől az al-Nuszra Fronton át egészen az Iszlám Államig – kegyetlenül üldözi a keresztényeket. Az IS szétzúzásával még nem érne véget a vallási tisztogatás, és nem térnének vissza a közel-keleti keresztények békés mindennapjai.
A dzsihádisták elűzték őket a szülőfalujukból. Ezeknek a szíriai keresztényeknek sikerült Kamisli városába menekülniük
Ön Szíriában és Irakban sokszor találkozott keresztényekkel és az elűzött vallási kisebbségek tagjaival. Remélnek még ott az emberek?
Úrrá lett rajtuk a kétely és kilátástalanság. Bár nagyon sokat teszünk a menekültekért, mégis rengetegen el akarják hagyni a hazájukat. Mások szívesen visszatérnének a szülővárosukba, ami sajnos a jelenlegi körülmények között lehetetlen.
Őszintén bevallom, a Közel-Kelet vallási kisebbségeinek nem sok okuk akad a reményre. Nem elég, hogy ők állnak a dzsihádisták célkeresztjében, ráadásul egy olyan óriási vallási konfliktus középpontjába kerültek, amit csak a 30 éves háborúhoz hasonlíthatunk. Ilyen pusztítás Mezopotámiában a 14. századi mongol invázió óta nem fordult elő. A nyugati hatalmak pedig egyáltalán nem nyújtanak reményt. Egyrészt folytatják a régió destabilizálását, másrészt nem védik meg a vallási kisebbségeket.
Az elűzöttek a Nyugat szemére hányják ezt?
A Nyugat nagyon elkötelezte magát a Közel-Keleten. Elsősorban a rendszerváltás stratégiájában érdekelt, amiben a dzsihádisták a régió elfoglalását látják. Ezért nyíltan vagy titokban támogatják a keresztényellenes, iszlámista milíciákat. A Nyugat nagyon ügyel rá, hogy érdekei – például hozzáférés az olajfinomítókhoz – biztosítva legyenek. Ezért nem védi meg azokat, akik az általa megbuktatni vagy – mint Szíriában – lassan fölmorzsolni kívánt kormányokat támogatják.
Az ott élők ugyanakkor szilárdan bíznak az amerikai és európai keresztény kultúrában. Ezért nem értik, hogy a Nyugat miért hagyja őket cserben.
Ők megmenekültek, de több mint 200 keresztény társuk az Iszlám Állam (IS) fogságába eset
És Ön mit mond erre?
Számomra világos: a posztkeresztény, materialista Amerika és Európa a kisujját sem mozdítja a Közel-Kelet keresztényeiért. Nekik sem gazdasági, sem politikai súlyuk nincs. Ráadásul semmilyen értelemben nem fenyegetik a Nyugatot, ezért szövetkezni sem érdemes velük. Ahogy a minap Irakban láttuk: az USA Kurdisztánban meghúzta a vörös vonalat, de közben hagyta, hogy az IS lecsapjon Karakosra, Bartellára és más keresztény városokra.
Viszont ott vannak keresztény milicisták.
Igen, de túl kicsik, és egymás közt is megosztottak. Olyan nem keresztény erők támogatják őket, amelyeknek saját, fontosabb céljaik vannak. Szaddam Huszein bukásakor a keresztény milícia együttműködött az USA-val. De most látszik, hogy ezek a milíciák nem képesek megvédeni a keresztény közösségeket, és nincsenek abban a helyzetben, hogy átvegyék az irányítást.
Nyáron cikket írt az angol The Tablet katolikus lapba Irak és Szíria üldözött keresztényeiről. Ebben megjegyzi, hogy Barack Obama elnök végzetes hibát követett el, amikor le akarta léptetni Bassár el-Aszad elnököt. A szír elnököt nem terheli felelősség a közel-keleti konfliktusban?
Az Aszad diktatúra kegyetlen eszközökkel csírájában elnyomta a politikai ellenzéket. De Obama elnök 2014 szeptemberében közel-keleti egyházi vezetők előtt elismerte, hogy az Aszad rezsim megvédi a keresztény egyházakat Szíriában. Az amerikai elnök ennek ellenére továbbra is Aszad megdöntésén fáradozik, és a szörnyű következmények ellenére sem védi meg az ottani keresztényeket.
Törökország föllépése az IS és a Kurd Munkáspárt (PKK) ellen hasznos lehet a közel-keleti béke szempontjából?
Ellenkezőleg, inkább olaj a tűzre, amitől még jobban föllángol a konfliktus. A PKK sokkal nagyobb veszélyt jelent Törökországra nézve, mint az IS.
Hogyan tudnánk megállítani a Közel-Keleten zajló vallási gyökerű népirtást?
A szövetségeseknek szoros ellenőrzés alá kéne vonniuk a háború kirobbantásáért felelős pártokat. Az USA vessen véget a szövetségesei – Törökország, Szaúd-Arábia és Katar – közti iszlámista befolyásnak és a muzulmán vallási felsőbbrendűség hirdetésének. Amerika javítsa kapcsolatait más nagyhatalmakkal – Oroszországgal és Kínával –, hogy közösen lépjenek föl a közel-keleti vallási tisztogatás megállításért.
(Megjegyzés: A címlap képen a libanoni határ közelében álló stratégiai fontosságú Jabrud (Kalamún hegyvidéki régió), Szíriamegrongált temploma látható. A Dzsabhat al-Nuszra és az Iszlám Front dzsihádistái 2014-ben meggyalázták a város Szűz Mária görög- katolikus templomát.)
Orientalista.hu – CSI Magyarország
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
