Pályázni műszaki, természettudományi, környezetvédelmi, informatikai, valamint matematikai területről lehet bármilyen innovatív alkotással. A jelentkezéseket határon túlról is várják.
Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke, a 33. Országos Tudományos és Innovációs Olimpia szervezőbizottságának elnöke beszédet mond az olimpiát bejelentő budapesti rendezvényen, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalban 2023. október 13-án. MTI/Máthé Zoltán
Meghirdették a 33. Országos Tudományos és Innovációs Olimpiát (OTIO) pénteken Budapesten.
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a versenyt bejelentő eseményen kiemelte, az olimpia egyedi, kreatív ötleteket támogat, valamint megmutatja a szakképzésből vagy a köznevelésből érkezőknek, hogy a tudomány és az innováció világa milyen jó.
Az innovációs olimpia lényege, hogy a fiatalok „essenek szerelembe a kutatással, az innovációval, ehhez alakítsanak ki erős kötődést, és abból szülessen sok szabadalom, védjegy és dizájn” – fogalmazott az államtitkár.
Hankó Balázs arról beszélt: az elmúlt években összekapcsolták a szakképzést a munkaerőpiaccal és a gazdasággal, ezáltal pedig a szakképzés nemcsak szakmát ad a fiataloknak, hanem „egyenes utat biztosít” az egyetemekre is.
A magyar szakképzés Európa-bajnok, ugyanis egy hónapja Lengyelországban a szakmák Európa-bajnokságán az informatika-rendszerüzemeltetési csapat kapta a legtöbb érmet és bajnok lett, de mellettük négy másik aranyérmet, ipari robotikában egy ezüstérmet, valamint több bronzérmet is nyertek a fiatalok – közölte az államtitkár.
A felsőoktatás sikereiről azt mondta, hogy míg négy éve hét, két éve kilenc, tavaly 11, idén már 12 magyar egyetem szerepel a legnagyobb felsőoktatási rangsorok alapján a legjobb öt százalékban a világ 30 ezer intézménye között. Az innovációt pedig „fémjelzi” az idei két magyar Nobel-díjas – tette hozzá Hankó Balázs.
Az államtitkár szerint az elért eredmények azt bizonyítják, hogy jó a magyar tudást, a magyar szakképzést, a magyar egyetemeket választani, mert ezek oktatási és kutatási kiválóságot jelentenek.
A cél az, hogy 2030-ra legyen a világ legjobb 100 egyeteme között legalább egy, a legjobb 100 európai között legalább három magyar felsőoktatási intézmény, valamint hogy bekerülhessen Magyarország Európa legjobb tíz és a világ legjobb 25 „innovátor országa” közé – mondta Hankó Balázs.
Pölöskei Gáborné, a KIM szakképzésért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy az elmúlt évek munkájának köszönhetően mostanra összeállt a szakképzés, a felsőoktatás és az innováció hármasa, ugyanis olyan új okleveles technikusképzést alakítottak ki, amit összehangolnak a felsőoktatással, amelyért kreditpontokat számolnak el az egyetemek, így rövidebb lehet a felsőoktatásban eltöltött képzési idő is.
Jelentős előrelépést jelentett, hogy a szakképzésben bevezették a projektoktatást, amelynek lényege, hogy nem tételeket húznak a vizsgán a diákok, hanem projektvizsgáztatás van, amelynek köszönhetően összefonódik az elmélet és a gyakorlat – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
A pályázati kiírás szerint a versenyre egyénileg vagy kétfős csapatba szerveződve jelentkezhetnek azok, akik 2003. szeptember 1-je és 2010. augusztus 31-e között születtek, és még nem kezdték meg felsőoktatási tanulmányaikat. Pályázni műszaki, természettudományi, környezetvédelmi, informatikai, valamint matematikai területről lehet bármilyen innovatív alkotással. A jelentkezéseket határon túlról is várják. Az ötletek legfeljebb kétoldalas tervét a www.otio.hu/nevezes oldalra kell feltölteni november 27. éjfélig. A legjobb kidolgozott ötletek pénzjutalomban részesülnek.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
