Az Iness, gazdasági és társadalmi elemző intézet szerint, a CO2 kibocsátását adóztató kereskedelmi rendszer bevezetése megnövelte az áram árát, így az iparvállalatok költségeit is. Így azok a vállalatok is az áram árán keresztül fizetik meg a szén-dioxid-mentesítést, amelyek maguk nem bocsátanak ki széndioxidot. Szlovákia azon uniós országok közé tartozik, amelyek minimális mértékben élnek azzal a lehetőséggel, hogy ezeket a költségeket kompenzálják a cégeknél. Szerintük, bizonyos energiaigényes termelés fenntartása érdekében jelentősen növelni kell a környezetvédelmi alapból ezeket a kompenzációikat.
Szlovákiában a kompenzálás a kevésbé nagyvonalúak közé tartozik, az állam nem él a saját törvényadta lehetőségével sem. Ha nem kívánják, hogy az ilyen termelést külföldre helyezzék át, akkor jogszabályi változtatásokra lesz szükség
– vélekedtek az INESS elemzői.
Ezeknek a cégeknek a bezárása nagymértékben növelné a munkanélküliséget a régiókban, egyúttal pedig tovább drágulna az áram, mivel a rendszer fix költségei a megmaradt fogyasztók alacsonyabb áramfogyasztására terhelődnének.
A kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételből a kompenzálással számol a szlovák szabályozás, ugyanakkor lehetővé teszik a kormány számára, hogy szabadon döntsön ezen források felhasználásáról.
Az árverésekből származó bevételeknek a törvényben előírt 7,5%-os minimuma helyett, a kormány csupán az 1,24%-át fordította 2020-ban a közvetett költségek kompenzálására
– mondták az elemzők. Szerintük egy ilyen alacsony mértékű kompenzáció nemcsak az Európai Unión kívüli országokkal szemben rontja a magas energiaintenzitású cégek versenyképességét, hanem az uniós cégek jelentős részéhez képest is.
A kibocsátási egységek árának rohamos emelkedése miatt az aukciós bevételek összegei az utóbbi időben emelkedtek, és már elérte a 60 eurós kibocsátott szén-dioxid tonnánkénti szintet. Míg a korábbi években a kibocsátási egységek árveréséből származó bevétel 240 millió euró körül mozgott, addig idén az ebből származó bevételek 350 és 400 millió euróra emelkedhetnek.
„Szerintünk úgy kell kialakítani a kompenzálás szabályait, hogy a kormány már ne avatkozzon bele a kifizetett összegbe különféle okok miatt, hanem hogy a konstrukció a jövőben átlátható és kiszámítható legyen” – mondta az INESS.
Az elemzők ugyanakkor azt javasolták, hogy a kompenzációt az európai jogszabályok által megengedett összegben fizessék ki. Azaz a kibocsátási egységek utáni bevételek maximum 25%-át használják erre, a cégek elszámolható költségeinek 75%-ig.
Annak érdekében, hogy a kompenzációs rendszert minden vállalat számára megnyithassák, az INESS javasolja az egy gigawattóra (GWh) minimális villamosenergia-fogyasztási határ eltörlését is.
„Ennek a feltételnek a megszüntetésével egyidejűleg fel kell oldani azt a jelenlegi korlátozást, hogy az első GWh ór után nem térítenek” – tették hozzá az elemzők.
A környezetvédelmi minisztérium, amely felügyeli a környezetvédelmi alapot, együtt dönt a pénzügyminisztériummal a kibocsátási egységek aukciójából származó források felhasználásáról. Előzetes reakcióik a kompenzáció esetleges emelésére nem voltak túl pozitívak. E források felhasználása többek között az államháztartási hiányt is növeli.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
