Gersekarát adott otthont a Szombathelyi Egyházmegye idei roma családok lelkinapjának augusztus 1-jén. Központi témának a reményt választották a szervezők. A programon részt vett Székely János szombathelyi megyéspüspök is.
A művelődési házban zenés imádsággal kezdődött a program a Rád Találtam dicsőítő csoporttal.
Miközben a gyerekek saját imakönyvet készítettek, a nagyobbak a Kaposvári Egyházmegyében, Csákányban működő Fazenda rehabilitációs közösség tagjainak tanúságételét hallgathatták meg. Olyan emberekét, akik valamilyen függőséggel éltek, de a közösségben reményt kapnak az újrakezdésre, a felépülésre, mindezt Isten óvó és támogató keze alatt. Nehéz sorsokról hallhattak a teremben ülők, de közben azt is megtapasztalhatták, hogy van kiút és lehetőség a változásra.
Beszélgetés Székely János püspökkel
Szó esett erről a kiscsoportos beszélgetésen is, amelyen Székely János megyéspüspökkel is megosztották életük nehézségeit, jövőbeni terveiket, reményüket a résztvevők.
A szentmisén Székely János a Biblia egyik legszomorúbb történetét idézte fel szentbeszédében: Keresztelő Szent János vértanúságát. Mint fogalmazott: Heródes döntései a bűn fájdalmas láncolatához vezettek, amelynek végén egy ártatlan ember életét oltották ki. A püspök rámutatott: ez a történet jól példázza, hogy a rossz döntések gyakran egymásból következnek. Egy aprónak tűnő helytelen választás újabb és újabb következményeket indíthat el, lavinaként vagy láncreakcióként. Egy gyermek életében például a tanulás iránti közömbösség, a felelőtlenség vagy a rossz szokások később komoly következményekhez vezethetnek. Ugyanígy a szeretet hiánya, az önzés vagy a helytelen minták is továbbadhatók egy családban.
Székely János kiemelte:
Arra kérte a gyermekeket, hogy indítsák el a jóságlavinákat az életükben.
Carlo Acutis példája
Példaként a fiatalon elhunyt Carlo Acutis életét idézte fel. A fiatal olasz fiú olyan családban nőtt fel, ahol a hit kezdetben nem kapott fontos szerepet, ő azonban már gyermekkorában különleges szeretettel fordult Isten és az emberek felé. Amikor ötéves korában elveszítette szeretett nagyapját, ő kérte a szüleit, hogy menjenek el vele a templomba imádkozni. Nem a szülei vezették őt a hit felé, hanem ő indította el családját ezen az úton. A főpásztor úgy fogalmazott: Carlo életében a jóság apró cselekedetei is természetessé váltak. Segített a rászorulóknak, megosztotta ételét a szegényekkel, figyelmet és szeretetet adott azoknak, akiket mások talán észre sem vettek. Mindössze 15 éves volt, amikor meghalt. Sokan gyűltek össze temetésén, akkor vált igazán láthatóvá, hány ember életére volt hatással.
A jó választások új lehetőségeket nyithatnak meg
A főpásztor saját életéből is felidézett egy példát. A sorkatonai szolgálata idején egy olyan közösségbe került, ahol sokan nehéz háttérből érkeztek, durván beszéltek és gyakran bántóan viselkedtek vele. Mégsem haraggal válaszolt, hanem igyekezett segíteni nekik. Néhány hét alatt megváltozott a légkör körülötte: társai elfogadták, később még gitározni is megkérték, hogy együtt hallgassák az általa játszott egyházi énekeket. A történet azt mutatta meg, hogy
Székely János elmondta: az életben naponta érnek bennünket próbák, és döntéseink alakítják a jövőnket. A jó választások újabb lehetőségeket nyithatnak meg előttünk. A főpásztor arra biztatott mindenkit, hogy próbálja elindítani saját életében a jóság láncreakcióját, imádsággal, a Szentírás olvasásával, segítséggel a családban, figyelmességgel és szeretettel. Így válhat valóra Jézus ígérete: „azért jöttem, hogy életük legyen, és bőségben legyen.”
A program zárásakor Orsos Zoltán gersekaráti plébános mondott köszönetet és adott hálát a nap kegyelmeiért, remélve, hogy az elvetett mag sokak szívében jó földbe hullott és termőre fordul.
Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
