A felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével hivatalosan is elindult az idei albérletszezon. A felsőoktatásba bekerülő hallgatóknak a zsebükbe kell nyúlniuk, ha lakást szeretnének bérelni, mert Budapesten átlagosan havi 270 ezer forint bérleti díjjal kell kalkulálniuk, de egy szoba kibérlése is átlagosan 110 ezer forint – mondta az InfoRádióban az Ingatlan.com vezető elemzője.
„Az a tendencia már korábban kirajzolódott, hogy az albérletek szinte fele akkora tempóban drágulnak, mint az eladó lakások. A KSH-ingatlan.com lakbérindexe 7 százalékos emelkedést tükröz, miközben az Ingatlan.com lakásárindexe júniusban, éves összevetésben 14 százalékkal nőtt. Budapesten még markánsabb a különbség, mert a fővárosi albérletek csupán 6,7 százalékkal drágultak, miközben a lakásárak 19 százalékkal lettek magasabbak” – magyarázta Balogh László.
Szerinte ebből az is következik, hogy a bérlőknél a fizetőképességnek és a hajlandóságnak is plafonja van. Budapesten például a 270 ezer forintos átlagos havi bérleti díjnál jelentősen többet már nem szívesen fizetnének ki, vagy nem is nagyon tudnának. Eközben a piac ugyancsak a bérlőknek kedvez, hiszen a kínálat jelentősen bővül. Országosan már több mint 16 és fél ezer kiadó lakáshirdetésből lehet válogatni,
ami 15 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt, miközben a szezon még el sem indult.
Az Ingatlan.com vezető elemzője úgy látja, ezekben a hetekben várható a kínálat jelentős bővülése. Ezt tovább fokozhatja, hogy az év elején – átnyergelve az államkötvénypiacról – sokan vásároltak lakást befektetési céllal. Közülük jó néhányan az albérletszezonra tartogatják a kiadó lakásaikat.
A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a kínálat további bővülése egyértelműen megköti a bérbeadók kezét, hiszen fokozódhat a verseny a bérlőkért. Ráadásul a keresletet megtépázhatja az Otthon Start program szeptemberi indulása. Sok fizetőképes hallgató vagy a szüleik, úgy dönthetnek, hogy inkább a havi törlesztőrészletet fizetik a bérleti díj helyett. „Budapesten és más nagy egyetemvárosokban bizonyos esetekben könnyen el lehet érni azt, hogy ugyanannak az ingatlannak a havi törlesztője alacsonyabb összegű legyen, mint a bérleti díja” – tette hozzá Balogh László.
A KSH adatai alapján Budapest a legnagyobb egyetemi város, ahol több mint 118 ezer nappali tagozatos diák tanul, de egyben a legdrágább is, hiszen az átlagos bérleti díj eléri a 270 ezer forintot. Viszont az egyes kerületek között óriásiak a különbségek. Az Ingatlan.com elemzője elmondta, a II. kerület a legdrágább, ahol 370 ezer forint az átlagos havi albérletár, a legolcsóbb pedig a XXIII. kerület, ahol havonta 160 ezer forintért is lehet már lakást bérelni.
A legmegfizethetőbb Csepel, mivel a XXI. kerületben 180 ezer forint az átlagos havi bérleti díj.
A többi nagy, egyetemi város közül Debrecenben majdnem 24 ezer hallgató tanul. A Hajdúság központját Szeged, Pécs, valamint Győr követi 19, 18 és 10 ezer nappali tagozatos diákkal. Az albérleti árak szempontjából a legdrágábbnak Győr, illetve Székesfehérvár tekinthető, mivel mindkét városban 200-210 ezer forintos átlagos díjakkal találkozhatnak az albérletet keresők. Ugyanakkor Szegeden és Pécsett 165, illetve 185 ezer forint az átlagos havi albérletár. Ellenben az egyik legolcsóbb egyetemváros Miskolc; itt havonta átlag 125 ezer forintot kérnek egy albérletért.
Az ingatlanszakértő arról is beszélt, hogy sokan inkább csak szobát bérelnének és nem lakást. Budapesten egy szoba bérleti díja eléri a 110 ezer forintot, és itt is hatalmas különbségek vannak az egyes városrészek között. Míg a külső kerületekben a szobabérlés 70-75 ezer forint, addig a belvárosban ezért már 140 ezer forintot kell fizetni. Érdekes, hogy a szobák ára nagyjából azonos az ország minden egyetemi városában. A 70-75 ezer forintos belépési küszöb egyaránt jellemző Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Győrben, de még a legolcsóbb egyetemi városokban sem ússzák meg a szobát bérelni kívánó fiatalok, hogy 50 ezer forint alatt legyen a lakhatási költségük.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
